RAGYOG AZ ÉG....

Most jön a nap rejtekéből,
Tündököl hát az ég alja,
Ahol éri ott ragyogja.
Új nap indul, új eséllyel,
Tele a szív reménységgel.

Világít vakítón a nap,
Lágy kékjével eltölt az ég.
Friss a szíved, tettre kész,
Már nem kell semmi más,
Csak a cselekvés.

Eltűntek a bárányfelhők,
Tiszta az ég.
S mégis a forróság emészt.
Szorítja a torkom, fulladok.
Itt vagyok előtte, s mégis
Ki sem mondhatom.

Hűl az idő, de az ég,
Az ég még mindig ragyog.
Kimondom hát, lesz ami lesz,
Kell a szívnek, kell ez nekem.
Ha igen, ha nem,
Ezután könnyebb lesz minden.

Vörös, rózsaszín,
Kék és narancssárga,
Itt van a színek kavalkádja.
Velem marad,
Szívem melengeti,
Új kalandot, új színt hoz,
Hogy a szürkeséget felváltsa
A szivárvány ragyogása.

Sötét az ég,
De ott világít a hold,
S mellette a csillagok.
Itt fekszik mellettem,
Felmelegíti fázó testemet.
S együtt kémleljük tovább a sötétkék eget.