LÉLEK- MÉCSES.
Szépreményű júliusi éjszaka
hol maradt a csillagjaid fénytava?
Ólom-kéken terül el az éjlepel,
körös-körül minden kormos, fénytelen.
Vad morajlás száguldozik szüntelen,
fél az ember akkor is, ha bűntelen.--------
Égi csata színtere a Hold helye,
villámlások fénye száll a föld fele.
Percek jönnek búskomoran sötéten,
s tovaszállnak múló idő ködében.
Egyedül a lélek-mécses világít,
ő hűséges,- amíg élünk,- nem tágít.--------
A hit annak tüze és a parazsa,
a remény, az égre nyíló ablaka.
Hisz sötétet követi a világos,
rossz kedvünket felváltja a virágos.
E körforgás van az ember lelkében,
majd megnyugszik a békesség csendjében.--------
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése