Széjjeltört üvegcserepekből
Próbállak kirakni újra…
De nem hiszem, hogy menni fog!
Mert túl nehéz a súlya…----
Sok csillogó üvegdarab…
- Most minek ez a játék!?
Hogy megvérezzem ujjaim?
Hogy érezzem,… hogy fáj még!?-----
Ez itt előttem nem te vagy,
Csak ezer apró részlet…
Takarja örök félhomály!
- De nézd meg! - Azért szép lett!----
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése