Az Alpha Centauri felől érkező kozmikus hullám csap le a Földre 2023-ban, kiirthatja a civilizációt
Mindannyiunknak fel kell készülnie 2023 augusztusára – állítják a tudósok.
Ez lenne az az “űrbeli veszély”, melyről Richard Blumenthal szenátor is beszélt egy meghallgatáson, és amiről azt mondta, hogy a pánik elkerülése érdekében nem mondhat többet?
A helyzet a következő, és ezt mindent megerősítettek már tudományos, kvázi hiteles forrásból, ezért nagyon aggasztó a dolog.
A pánikkeltés nem az asztalunk, és nem is ez a célja a cikknek, hanem a tények feltárása, és annak a lehetőségének a felvetése, amit nem mi, hanem TUDÓSOK állítanak.
Miről is van szó?
Richard Blumenthal szenátor egy meghallgatáson arról lett megkérdezve, hogy tudnak-e valami veszélyről ami az emberiséget érintheti.
Ebben meglehetősen burkoltan fogalmazott, de lényegében azt mondta, hogy tudnak egy bizonyos dologról amiről nem beszélhet az emberek nyugalmának megőrzése érdekében.
Most pedig olyan hírek láttak napvilágot, miszerint 2023-ban egy olyan erős Napvihar, kozmikus hullám érheti el a Földet, ami végzetes lehet a modern civilizáció számára.
“Visszabombázhat” minket a kőkorszakba – ahogyan a tudósok fogalmaznak.
A Klímatudományi Központ tudósát, David Mauriellot jobban aggasztja a mágneses tér hanyatlása és az esetleges pólusváltás, mint az új szoláris
minimum és a globális hűlés.
A következő egy éven belül a hanyatló magnetoszféra együttes hatásai – a mágneses megfordulások vagy anomáliák mellékhatásaként -, amelyek a Föld mágneses tere maximumának 10%-a alá süllyedhetnek – hozzáadódhatnak egy erős Napból érkező plazmasugárhoz.
Egy közelmúltban készült tanulmány, amely kilenc távcső – köztük a jól ismert Hubble Űrtávcső – megfigyelésein alapult, kimutatta, hogy 2019.
május 1-jén a Naprendszerünkhöz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri példátlanul erős, heves robbanást szenvedett el.
Ez 100-szor erősebb
robbanás volt, mint a saját napunk kitörései. A Proxima Centauri egy vörös törpe a Földtől 4,25 fényévnyi távolságra.
Ennek a Proxima Centaurin történt robbanásnak olyan ereje volt, mint egy X-200+-os robbanásnak a saját Napunkon. Ne feledjük, hogy napunk
legerősebb kitörése “csak” egy X-45-ös volt. Ezt 2003-ban mérték, és szerencsére nem a mi bolygónkra irányult.
Az 1859-es Carrington-eseményt
szintén egy X-45-ös robbanás okozta. Mivel társadalmunk még nem függött az elektronikától, a következmények korlátozottak voltak.
Mauriello feltételezi, hogy ha igazak a legfrissebb ismeretek valamiféle galaktikus “Birkeland-áram” létezéséről, akkor ez a kozmikus “hullám,”
amely 2019-ben elérte a Proxima Centaurit, már majdnem fénysebességgel tart a Föld felé.
Ez azt jelenti, hogy ez a hullám 2023 nyarán elérheti a Napot, és hasonlóan nagy robbanást okozhat. Még csak nem is kell közvetlenül a bolygónkra céloznia, hogy a “halo” effektus révén példátlan pusztítást hajtson végre, és világunkat a kőkorszakba “bombázza”.
A közelmúltban történt szuperrobbanás Barnard csillagában 5978 fényévnyire határozottan jelzi, hogy ez több, mint elméleti lehetőség.
A csillag fellángolása a várt időközönként történt.
A zsugorodó magnetoszféra miatt egy átlagos X-fler már elég ahhoz, hogy az elektronikától és az elektromosságtól erősen függővé vált
civilizációnk 90%-át kiirtsa.
Az eljövendő galaktikus “hullám” egyben az utolsó lökést is megadhatja egy gyors pólusváltáshoz.
“2023 augusztusára fel kell készülnünk,” – mondta Mauriello.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése