A KAROK NÉLKÜLI BOGÁRKA
A karok nélküli Bogárka drámája.
Soha nem írtam még Nektek erről, akik személyesen ismerik Bogárkát viszont tudják, hogy a mindennapi nehézségeken túl, mivel küzdünk régóta.
A szilveszteri petárdázások elől félelmében a sínekre szaladó Bogárka testét szó szerint széttrancsírozta a vonat.
Leszakadt végtagok,
vérző és fájdalmas nyüszítések közt küzdött az életéért. -------
Közel 1 éve a testét gyógyítjuk, ami csodával határos módon, már 2 lábon viszi Bogárkát, de mi van a lelkével, az elszenvedett traumákkal?
Bogárka még csak 2 éves, de beleőszült a rengeteg megpróbáltatásba.
Bizalmatlan és nagyon gyanakvó lett, ebből a szempontból olyan mint én.
A legtöbb embertől fél, retteg, csak bennem bízik, én vagyok neki a minden.
Vannak éjszakáink, amiket senkinek nem kívánok.
A mostani is ilyen volt.-------
Álmodik, valószínűleg rémálmok ezek.
A vonat alatti rettegés rémképei örökre kísértik szegényt.
Ilyenkor sír, nyűszit álmában, hangosan, mint akit ütnek-vernek.
Hosszú percek, mire sikerül őt megnyugtatnom, mire rájön szegény, hogy csak álmodott.------
Nagyon fáj, hogy nem tudom vele feledtetni múltját, hogy sétáknál ő a leglassúbb,
ő mindig az utolsó a sorban, ő a legsérültebb,
a legrászorultabb. --------
Tudom, hogy felállt, tudom, hogy nagyon boldog velem, tudom, hogy lesz protézise, tudom, hogy még rengeteg öröm fogja érni mellettem, mégis, ezek az éjszakák mindig visszarántanak a valóságba, amikor is szembesülök Bogárka sérülékenységével, komoly töréseivel, amikor ráébredek, hogy ő is addig van biztonságban, amíg mellettem, velem élhet.
A sérült, lebénult kutyák mentsvárának lenni,
ez adja életem értelmét, nekem ők a minden,
nekik pedig én.
Szépszemű Bogárkám, nagyon szeretlek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése