MÜNCHEN..üzleti út..

München (bajorul Minga) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa, szabad város. Lélekszámát tekintve Berlin és Hamburg után Németország harmadik, az Európai Unió tizenkettedik legnagyobb városa. München népessége megközelítőleg 1,3 millió fő, agglomerációjával együtt lakossága körülbelül 3 130 000 fő. A városon keresztülfolyik az Isar folyó. Németország egyik gazdasági, közlekedési és kulturális központja, egyike Európa legvirágzóbb városainak. A város mottója: „Die Weltstadt mit Herz” (Világváros, amelynek szíve van). Neve a német Mönch szóból ered, amely magyarul szerzetest jelent, aki a város címerében is megjelenik. A 90’ években két barátommal üzleti tárgyalás célból(500-asSE Mercedes )utaztam Münchenbe, egy ott élő magyar vállalkozó meghívására, közös Német Magyar kft létrehozására. Este indultunk, öltöny nyakkendő bepakolva indulás. Az utat felváltva vezettük végig, egy kicsit szokatlan volt a mercit vezetni ugyanis akkoriban nekem egy kétütemű Wartburgom volt (a jót hamar meglehet szokni). Azt mondta a barátom ez egy automata sebváltós autó itt csak fék és gáz van. Ha véletlenül belelépek a fékbe az Abs, fejre állít bennünket. Nos az autóról egy pár szót, luxusautó gyönyörű rózsafa belső kárpit a műszerfal gyönyörűen világit, sztereo magnó, (oda vissza játszik) kényelmes, a motor szinte hangtalan minden elérhető, precíz német tervezés. A barátom Bécsig ,vezette és itt cseréltünk, ők elaludta(eddig én aludtam) az autópályán eleinte csa140-150 km – sebességgel mentem, ebben az autóban nem érezni a sebességet. A német autópályán ott már240 km-es sebességgel, de csak 150-nek éreztem. Reggelre megérkeztünk, kerestünk egy olcsó Török panziót, itt zuhanyzás átöltözés, München hatalmas gyönyörű, tiszta város. Tíz órára volt megbeszélve az üzleti tárgyalás, Én beültem egy taxiba és angolul kommunikálva érkeztünk meg a címre (a barátom követte a taxit, borravalót akartam adni, a taxis csak nézett ott ez nem divat) Az épület, egy 8 emeletes épület tiszta üveg ,ebből egy teljes szint volt az üzleti partner(magas vékony, jól szituált férfi 30 éve él kint) irodája 3 német titkárnővel. Megbeszéltük az üzlet részleteit, majd üzleti ebéd, ebéd után megnéztük a város egy részét. Megkerestünk egy Fényeslitkeit akinek autókereskedése van a városban(20 éve él kint)vásárlás a Metróba az ő kártyájával tudtunk bemenni, szemük szánk eltátva, (nálunk még csak ,centrum áruház, lengyel piac) én leblokkoltam a hangszereknél osztottam szoroztam és vettem egy Yamaha szintetizátort(billentyűzöm, zongorázom) kipróbáltam ,Bach d moll toccata és fuga templomi orgonán gyönyörűen szólt. Vásárlás után elmentünk, Noi Ulm-ba a falunkból itt dolgozott két lány feketén egy Török panzióban, volt boldogság, örömkönnyek mikor megláttak bennünket. A Török tulajdonos behívott bennünket egy kis szeparéba, hangulatos világítás, halk török zene, szőnyegek, vízipipa,(azok tudtak élni) az egésznek volt egy varázsa gyönyörű felesége,lánya hozta az italt, nagyon barátságos volt. Reggelig énekeltünk mulattunk. Másnap délig alvás, majd elvittük az autót kötelező szervizbe (a barátom kint vette) Este elmentünk egy sztriptíz bárba (nem volt olcsó de nekünk az még új volt) reggel fél ötig, gyönyörűek voltak a lányok (csorgott a nyálunk) másnap délutánig alvás aztán ajándék vásárlás(walkman, görkori, videó, aranykarkötő, hanglemezek stb kijelentkezés és irány haza, a szintit elpakoltuk így sikerült vámmentesen behozni. Végül is szép emlékekkel tértünk haza betekintve a „rothadó kapitalizmusba” ami csodás volt.