HOW WOULD WE LIVE IF A SOLAR FLARE CAUSED THE ELECTRICITY.......

Hogyan élnénk, ha egy napkitörés miatt örökre elmenne az áram? Képzeljük el, hogy egy napkitörés lenullázza az elektromos hálózatokat, az internetet és mindent, ami elektromossággal működik! És hogy mi történne? Két hét alatt véget érne ez a civilizáció. Imádjuk és gyűlöljük a technológiát. A mesterséges intelligencia térnyerése okán egyre többen kételkednek benne, hogy a felgyorsult fejlődés kontrollálható. A másik oldalról pedig egymást érik a hírek a napfoltok tevékenységeiről, amelyek veszélyeztethetik a civilizált világunkat. És akkor most képzeljük el, hogy többé nem kell tartanunk attól, hogy az MI elveszi a munkánkat, mert megtörténik, amire senki sem számított – elérte a Földet egy napkitörés, és ezzel vége az elektromosság korának. Napvihar Egyáltalán mennyire valós egy ilyen forgatókönyv? Azt tudjuk, hogy 150 éve már érte egy ilyen kitörés a bolygót, csak akkor szerencsére alig akadt technológia, amiben kárt tehetett volna – egy ilyen esemény ma padlóra küldené az elektromos hálózatunkat, a műholdas kommunikációnkat és természetesen az internetet is. Az 1859-es napkitörés még nem is volt a legerősebb (az igazán erős napkitörés még DNS károsodást is okoz a földi élőlényekben, de ilyesmire 20 millió évente kerül sor), de a nyugati világ távíró rendszereit leültette, de úgy, hogy néhány operátort még áramütés is ért munka közben. Ez volt az első hasonló esemény, amit valaha feljegyeztek. Korábbi tanulmányok szerint egyébként 12 százalék esély van arra, hogy hasonló napkitörés még a 2020-as években elérje a Földet. Egy 2017-es tanulmány pedig felvetette, hogy egy hatalmas vezető huzalból kellene hurkot építeni köztünk és a nap között – ez amolyan mágneses pajzsként működhetne, és elterelhetné a kitörés során felszabaduló részecskéket. Mivel azonban mindez olyan 100 milliárd dolláros befektetést jelentene, nem valószínű, hogy lesz valami a „kozmikus villámhárítóból”. Az egyik SIGCOMM adatkommunikációs konferencián Sangeetha Abdu Jyothi informatikus pedig kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a Föld elektromos hálózatai és internetkábelei nem lennének képesek ellenállni egy napviharnak, ha az valaha is elérné a bolygót. Jyothi kiemelte azt is, hogy mivel a víz alatti kábelek nincsenek jól földelve, ezért ezek is károsodnának. Ezenkívül ha egy napvihar elérné a Földet, a GPS-rendszereink és műholdjaink valószínűleg megsemmisülnének. Áram, te minden! Rendben, de mit jelent ez a mindennapi életre? Nem fogunk TikTokozni? Nem fogjuk a Rakéta cikkeit olvasni? Sajnos ennél jóval rosszabbat (bár a Rakéta nyilván sokaknak hiányzik majd). A gyakorlati következményekből kaptunk némi kóstolót akár a közelmúltban is: 2021-ben Texasban ugyanis több napos áramkimaradásra került sor. Azt a válságot ugyan nem napvihar, hanem az Egyesült Államokon február 10–11-én és 13–17-én végigsöprő két tényleges téli vihar okozta, de az eredmény szempontjából ez mindegy. Texasban több mint 4,5 millió otthon és vállalkozás maradt áram nélkül – néhány ezek közül több napra is. Február 19-ig legalább 32 ember halt meg olyan okok miatt, mint szén-monoxid-mérgezés, vízbefulladás, háztüzek, autóbalesetek és kihűlés. Február 21-re a halálos áldozatok száma 70-re nőtt. Ez talán nem tűnik soknak, de egyrészt pár napról beszélünk, másrészt egy relatíve elszigetelt eseményről, tehát még Texasban sem szűnt meg teljesen az elektromos ellátás. Annyi viszont talán kiderül, hogy az egész életünk az elektromosságra épül, különösen igaz ez a városokban – még olyan dolgok hátterében is az elektromosság áll, amelyekről nem is gondolnánk. A lakásokba és házakba vizet szállító szivattyúk elektromos áramtól függenek. Ez azt jelenti, hogy áramszünet esetén a sokemeletes épületekben nem lenne víz. Az alsóbb szinteken, az alacsonyabb épületekben pedig a víz elérhetősége akkor romlana, amint a víztornyok kiürülnek. Sajnos a víztisztító rendszerek is elektromosak, vagyis nem folyna ivóvíz sem a csapból (ha egyáltalán folyna valami). A fűtési rendszerek is elektromos áramtól függenek, csakúgy, mint a hűtők és a fagyasztók. Áramszünet esetén a világítás, a szellőztető rendszerek és egyéb, napi rendszerességgel használt készülékek is mind leállnak. Ez még túlélhető, hiszen majd veszünk ásványvizet a boltban. A probléma az, hogy „bolt” sem lenne. Nem csak az elektronikus fizetés állna le, de az élelmiszerek hűtése és tárolása, sőt ahogy azt mindjárt látjuk, elbúcsúzhatnánk az ellátási láncoktól is – vagyis senki sem töltené fel az üzeletek árukészletét. A másik amire ritkán gondolunk, hogy áram nélkül nincs modern egészségügyi ellátás, mivel leállnak a kórházak: lámpák nélkül nem lehet műteni, nem működnének az altatáshoz használt gépek, a képalkotó készülékek, a lélegeztetőgépek, sőt a kórház higiénéjét sem lehetne szavatolni. Arról is akad tapasztalat, hogy ez miként fest ténylegesen – 2019-ben Venezuelában például 5 napos áramkimaradás volt, amely a kórházakat is érintette. Az orvosok és a személyzet tehetetlenek voltak. A szinte teljes sötétségben alig tudtak bármit tenni az előttük haldokló betegekért. Elektromos áram nélkül a felvonók nem működtek, és ami még fontosabb, sok életmentő eszköz is leállt. Mindennek következtében 26 ember halt meg. Néhányan azért, mert nem kaphattak létfontosságú dialízist és egyéb kezeléseket, mások pedig azért, mert a sebészek nem tudtak sötétben operálni. Persze akadnak egyéb kellemetlenségek is. A hulladékkezelésnek annyi, mivel ez nagynyomású csövektől függ, amelyek működéséhez szintén elektromos áramra van szükség. Az infrastruktúrát is érintené az áramszünet: a forgalomirányító rendszerek és az üzemanyag-elosztó hálózatok leállnának. A nem hatékony, sőt idővel teljesen hiányzó szivattyúzás miatt víz öntené el az utcákat. A szántás és az utak tisztítása is ellehetetlenülne, ez utóbbi nagymértékű problémákat okozna különösen a téli időszakban. Végül pedig a közlekedés és szállítmányozás is leállna, ami miatt tehát szétesnének az ellátási láncok. Ennek oka, hogy maguk a járművek sem működnének: a gázmotorok és az összes hajtómű elektromos szikrát igényel a gyújtáshoz, a dízelmotorok egy része talán tovább működhetne, de a modern járművek többsége elektromos rendszertől függ. Nem mellesleg az összes repülőgép azonnal lezuhanna, amint a kitörés eléri a bolygót. A sugárhajtóművek ugyan képesek áram nélkül is működni, de elektromos működtetésű vezérlő-, kommunikációs és navigációs rendszereik nélkül, tehát bármiféle kommunikáció nélkül ezek a gépek halálra lennének ítélve. Végül leállna az információszolgáltatás, a tévé, a rádió, és sajnos ez a weboldal is, amit épp olvas. Vagyis a hírek megosztása leállna, és nehéz lenne bármilyen központi intézkedést végigvinni.