Ilyen volt a 80-as években iskolába járni
Iskolai élet a nyolcvanas években: összeszedtük a 20 legnagyobb különbséget, amin ma vagy nagyokat csodálkozunk, vagy óriásit derülünk.
Legfiatalabb olvasóink nem emlékezhetnek arra, hogy milyen volt a nyolcvanas években iskolába járni, elsősorban nekik szánjuk az alábbi összefoglalót, és természetesen mindenki másnak, akik szívesen nosztalgiáznak velünk.
1. Szombati tanítás
1982-ben szűnt meg végleg a szombati tanítás, addig minden második szombaton iskolába jártunk. A rövid és hosszú hetet „A” és „B” hétnek hívtuk. 1982 után nem mindenhol, de voltak iskolák, ahol felváltva délelőtt, illetve délután kellett iskolába járnunk (mert olyan sok volt a gyerek), így azt neveztük „A” és „B” hétnek.
2. Köpeny
A kék köpeny viselése kötelező volt, aki otthon felejtette az beírást kapott az ellenőrzőjébe. Lazább iskolákban megengedték, hogy a köpenyre rávegyünk pulóvert – így bojkottáltuk a köpenyviselést.
Lányoknak hajat festetni, körmöt lakkozni, illetve fiúknak hosszú hajat hordani tilos volt.
3. Orosz
A nyolcvanas évek közepéig kötelező volt az orosz nyelvet tanulni, amit a dolog kötelező jellege miatt kollektív utáltunk.
4. Iskolai ünnepek
A szocializmusban több olyan ünnepet is megtartottunk az iskolában, vagy egy iskolához közeli gyár dísztermében, amelyeket ma már nem ünneplünk, illetve fordítva, több mai ünnepet nem tarthattunk meg akkoriban.
Általános Iskolában (ma Hegedűs Géza Általános Iskola)
5. Körzetes sulik
Mindenki a körzetes suliba járt, nem volt válogatás és kényeskedés.
6. Címer
Minden osztályteremben a tábla felett díszelgett a Magyar Népköztársaság címere, amit szokás volt Kádár-címernek is nevezni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése