TAVASZ - LENYOMAT- KÖRFORGÁS

A minap átmentem a fiam telkére ahol egy romos ház áll a régi életek,maradványaival, kóbor cicákkal

-lenyomatával,gyerek szüléssel húsvéttal,karácsonnyal és boldogsággal fájdalommal és legvégül halállal.Itt vannak a falakban és a régi eldobott használati tárgyban. Az udvaron kihajtott kacsa talp, nárcisz, krókusz,tulipán és hóvirágokban."Ők" már nincsenek és a Virágok őrzik még kezeik nyomát és az ajtók sok mindent láttak, eltakartak. Az ember belép a házba és kép sorok villannak át, melyek egy család kép sorai,az orgona bokor amit ültettek, a gyümölcs fák ,most is adják a gyümölcsöt és majd egyszer mi is elmegyünk és úgy fáj hogy minden így marad és majd ez az érzés járja át a következő generációt, lakót. Egy körforgásnak vagyunk a részesei és évtizedek múltán névtelenül,elmegyünk és csak a sírunkon lévő kőbe vésett felirat tudatja egy arra tévedő kisgyereknek kérdezi " anya, kinek a sírja ez?" A válsz érkezik nem tudom kisfiam. És így válunk névtelenné és a kő is elporlad emlékeinkkel és nevünkkel együtt. Majd porainkból új élet sarjad, és minden folytatódik az élet színpadán a megszokott módon körbe körbe, AZ IDŐK VÉGEZETÉIG.