GYEREKKOROM HÚSVÉTJA

Gyerek koromban már korán reggel ébredés, édesanyám a nővéremmel, felvitte a templomba megszentelni a pászkát(kis karos fonott kosárban, kalács, sonka, kolbász, tojás, a sárga túrót amit előző nap készített el sok tojásból és a legszebb hímzett kendőben csüngött a spájzban) A templom kertben sorba álltak az asszonyok és várták a papot és Ő sorra szentelte meg az ételeket. A reggeli szertartásosan zajlott elsőnek Édesapám szedett a megszentelt ételből majd aztán jöttünk mi a gyerekek, és az elmaradhatatlan tejes kávé. A nővéreim és Édesanyám már előtte való nap festették a hímes tojásokat( gyolcskendőbe,nylon harisnyába tették a tojást amin zeller levél volt és azt a forró festékes vízbe rakták, majd levéve a zeller minta a piros,kék,sárga,lila,zöld tojáson fehérlett)így készültek a hímes tojások. Nekem orgona virágából készítettek illatos kölni vizet. A nővéreim és én is felvettük legszebb ruhánkat és indult a locsolkodás,előtte tanultuk a locsolkodó verset, korán indultunk a szomszéd fiukkal és a lány testvéreiket locsoltuk meg elsőnek. Itt elmondtuk a már betanult versek közül a legkönnyebbet és kaptuk is a himestojást és boldogan raktunk a táskába ,zacskóba. Utcáról utcára végig jártuk a falut, a kertekben kacsatalp,nárcisz és aranyeső virágzott,rend és tisztaság mindenütt a házak alapköve fehérre meszelve. Útközben több tojást elfogyasztottunk, többször is fordulva (elfogyott a kölni) és a kapott hímes tojással,mert azt a nővéreim adták tovább a locsolóknak(így járt a tojás körbe körbe, nem volt még akkor Kinder tojás és pénzt sem adtak,nem úgy mint most és mindenkihez beengedtek). Gyerekek csak délig locsolkodtak,délután a felnőttek folytatták a locsolkodást . A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettesítő áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad először húst enni. A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehér hét” – fehér vasárnapig tart. "Az erdei kék ibolya, szép mint a lányok mosolya. De mindkettő tovább szépül, Ettől az illatos izétül. Látod? Még meg van a fele. Megöntözhetlek-e vele?" Az ünnep előtt elengedhetetlen a nagytakarítás. Szükséges, hogy kisöpörjük végre a telet, a hideget, a rosszkedvet, felfrissítsük, tavaszi ruhába öltöztessük a lakást is, legyenek hófehérek a tavaszi szélben meglebbenő függönyök, kerüljön az ablakba friss virág.