A jóslásról
Valóban lehet tudni a jövőnket? Vannak, akik megmondhatják, hogy mi fog történni velem?
Sokakat megkísért annak lehetősége, hogy miként lehet belepillantani a jövőbe, és annak ismertében jól, és okosan cselekedni. Kivédve elkövethető hibáinkat, vagy megpróbálni megakadályozni egy nem kívánt esemény létre jöttét.
Az ember kíváncsi a jövőre, az ismeretlenre!
A spirituális világban sokan foglalkoznak jóslással, vagy bármilyen információ átadásával, melynek birtokába jutnak képességeik által!
És igen… A jövő valóban látható.
A Minden Tudások Tárházában, az Akasha Krónikában olvasni, csatornázni tudó emberek rengeteg dolgot képesek meglátni.
Az, hogy szabad-e erről nekik beszélni? Az már másik kérdés!
Meggyőződéssel állítom, hogy a jövő soha nem stabil! A változtatás lehetősége mindig ott van, és mindig van egy „B” verzió.
Amikor valakinek a jövőjét látom mindig az a jövőkép a legerősebb, ami a legnagyobb valószínűséggel megtörténhet. Persze, látom halványan a másik lehetőséget is, de mivel az erősebb kép a valószínűbb azért azt fogom elmondani, elfogadni.
Miért jó, vagy nem jó ez?
Mindenki, aki a Földre érkezik készített magának születése előtt egy élet tervet, melyben mindenre van A és B verzió!
Abból az univerzális szabályból induljunk ki, hogyha a Mennyei Atyánk azt szerette volna, hogy tudjuk előre a dolgokat akkor annak ismeretében születünk meg.
Ha tudnánk mindig előre, hogy mi történik nem lenne tanulás és fejlődési lehetőség, mert kijátszanánk a szabályt.
Igen, van olyan helyzet, hogy fontosnak tartjuk, hogy belepillantsunk a jövőképünkbe, hogy jól tudjunk dönteni!
De tudnotok kell, hogy még a legvalószínűbb jövőkép sem stabil, és nem biztos, hogy bekövetkezik!
Igazából minden jövőkép információ beleszólás a szabad akaratba!
Érzelmeink csapdájában...
Nem volt mindig úgy, hogy boldog mosollyal az arcomon keltem fel reggelente. Volt bizony, mikor zsörtölődtem, mérgelődtem magamban, miért is bánik velem úgy az élet, hogy semmi jót nem érzek a szívem mélyén.
Ez főleg akkor volt, amikor kórházba kerültem, ott nem mindig lehet azt csinálni, amit szeretnénk. Szabályok vannak, rend van, amit be kell tartani, és alkalmazkodni kell tudni a többi betegtársunkhoz, akik szintén azért vannak a kórházban, mert gyógyulni szeretnének. Lázadó koromban azonban nem érdekeltek ilyen formalitások, azt hittem, minden mindig úgy fog történni, ahogy azt én elképzelem. De rá kellett jönnöm, hogy nem véletlenül zárták be minden cuccomat egy szekrénybe, mindig engedélyt kellett kérnem, ha valamire szükségem volt. Ez nagyon idegesített abban az időben, és a haragomat természetesen máson töltöttem ki, amiből fakadóan visszaestem a betegségemben, és sokkal később engedtek haza, mint szerettem volna. Én mindig úgy éreztem, hogy jól vagyok, nincs velem semmi baj, mégis a helyzet mást mutatott. Nagyon rosszul esett, amikor visszatettek olyan szobába, amiről tudtam, hogy onnan csak jóval később engednek el. Magamba fordultam, zárkózott lettem, ami még egy lapáttal rátett a viselkedésemre, látták rajtam, hogy nem beszélgetek már, és kevesebbet is eszem. A kórházból pedig csak akkor van szabadulás, ha minden oké, és látszik a gyógyulás folyamata.
Minden vizitkor nagy elvárásaim voltak. Izgatottan vártam, hogy az igazgató úr rábólintson az eltávozásomra, de ez nem mindig történt meg, és én csüggedten ültem vissza az ágyra. Kezdődhetett minden küzdelmem elölről a szabadulásért. Később rájöttem, hogy ha figyelem magam, én is észre tudok venni változásokat magamon, amik lehetnek jók, de rosszak is. Úgyhogy ezután olyan figyelemmel voltam magammal szemben, hogy szinte látszott ez rajtam. Igyekvő lettem, mert észrevettem, hogy akkor könnyebben és gyorsabban telik az idő. Foglalkozásokon vettem részt, és egyre aktívabb lettem. Többet beszélgettem, és a kedvem is jobb lett. Éreztem belül is, hogy kezd változni valami. Amikor már az étvágyam is megjött, és mosolyogni és viccelődni is tudtam, határozottabb lett a stílusom, és nem zárkóztam be a négy fal közé. Ilyen változások kellettek, hogy történjenek, hogy végül hazajussak a szeretett otthonomba. Persze sokszor visszaestem a betegségembe, és nagyon-nagyon sok időnek kellett eltelnie, hogy saját magam tudjam formálni az életemet. Mély gödörből kimászni nem mindig könnyű feladat.
Amit megtanultam ebből az időszakomból, az az, hogy bármilyen nehéz is a sorsom időnként, mindig van valami, ami kihozhat a búskomorságból, mindig történik valami, ami jó irányba viszi az életemet. Figyelni kell ezekre a segítségekre, ezekre a lehetőségekre, észre kell tudni venni őket, hiszen a sorsunk dől el rajtuk. Mindig vannak akadályok életünk során, amiket le kell tudnunk győzni. Nem mindegy, hogy milyen a hozzáállásunk egy problémához. Ha csökönyösen csak magunkat helyezzük előtérbe, bizonyosan mindig mi leszünk a vesztesek, de ha megtanuljuk a leckét, hogy van, amikor alkalmazkodnunk kell tudni, akkor könnyebb dolgunk van, és hamarabb leszünk szabadabbak.
Visszaemlékezve ilyen messzi távlatokból már nem is volt olyan vészes a helyzetem, de akkor, amikor átéltem, bizony megkeserítette a mindennapjaimat a harag, a neheztelés, a makacsság. Azóta sikerült nagyjából száműzni ezeket az érzéseket a szívemből. Sokkal nyugodtabb lettem, és más szemmel tekintek vissza a történtekre. Nem mindegy, hogy az érzéseinkkel jó barátságban vagyunk vagy sem. Sokszor ők győzedelmeskednek, de meg lehet rendszabályozni őket, ha figyelünk önmagunkra, a viselkedésünkre. Volt, hogy nagy árat fizettem ezért, de végül jó mederbe terelődött az életem, és most már tudom, hogy mennyi negatív érzéssel kell megküzdenünk néha. Ha úgy érzed, nem minden tökéletes az életedben, először nézz a szíved mélyére, és az érzelmeidet vedd elő, mert azok lehetnek a fő ludasok a rossz hangulatodért, először velük kell jó barátságot kötnöd, hogy tovább tudj lépni
Mi sem nehezebb, mint elbúcsúzni valamitől, amihez már annyira hozzászoktunk. Eltelt az év, kezdődik egy újabb, remélhetőleg szép reményekkel, bizalommal, békével, szeretetben.
Ami rossz, azt hamar elfelejtjük jó esetben, ami pedig jónak ígérkezik, azt hamar a szívünkbe zárjuk. Én elfeledem hamar, hogy most az év vége betegséggel telt, és ugyanolyan hamar szeretném befogadni a szívembe mindazt a jót és szépet, amit csak kínál nekem ez az új esztendő. Vidámságot szeretnék csempészni minden napomba, még akkor is, ha úgy érzem, hogy nehéz a szívem, elegendő örömöt és szépet és jót szeretnék látni mindenkinek az arcán, akivel csak találkozom majd az új esztendőben. Legyen szerencsével teli minden napunk, legyen elegendő pénzünk mindenre, amire csak vágyunk, és szeretetből is mindig kapjunk annyit, amennyit csak kívánhatunk magunknak. Minden gondolatunkban az első helyen szerepeljen, hogy a szeretteinkkel minél több időt tölthessünk el. Legyünk figyelmesek egymáshoz, szeressünk kellemes meglepetéseket okozni, hiszen mindig vágyunk egy ölelésre, egy szép szóra, egy kedves gondolatra. Legyen összhang önmagunkkal, mindig tudjuk mit akarunk, és várjuk el, higgyük el, hogy a holnap szebb jövőt hoz, reményeket a boldogulásra, sok-sok boldog pillanatot minden egyes napunkon. Amikor magunk mögött hagyunk valamit, ami elmúlt és szeretnénk elfelejteni, mindig bízunk valami jobban, olyasmiben, ami megmelengeti a szívünket és a lelkünket. Legyen is minden rossz a múlté, és nézzünk bizalommal a jelen és a jövő felé!
Azt kívánom neked az új év kezdetén, hogy sose hagyd, hogy a mosoly eltűnjön az arcodról, mindig légy nagyon vidám, és jókedvű, derűs szívvel és örömteli gondolatokkal köszöntsd az új évet, ne hidd, hogy bármi is elronthatja a hangulatodat, mindig örülj annak, amit épp a jó sorsod feléd tud kínálni. Hidd el, hogy minden jónál van még jobb! :) Hidd el, hogy képes vagy megbirkózni bármivel, ami az utadba kerül, és sose szomorkodj semmin! Egyszerűen nem éri meg! Nincs olyan hatalom, nincs semmi a világon, ami neked bánatot okozhatna. Lesz mindig elegendő erőd mindenhez, mindig tudni fogod, hogy mit kell tenned, mindig tudsz tenni azért, hogy egészséges és életerős legyél. Tudd, hogy mindig hazavárnak, úgyhogy vigyázz nagyon magadra, és tegyél meg mindent a kis családodért. Legyen vidám boldog új éved, töltsd el úgy benne minden napodat, mintha sosem érne véget, legyen benne mindig életöröm, felszabadultság, kedvesség, és szeretet is bőségesen! :) és Ne felejtsd el sosem megörökíteni a szép pillanatokat az életedben!
B. Ú. É. K. ! :)
ALMA BIZNISZ 1990 SIÓFOK.A Mol központja Siófokon volt(később lett,Budapest)gyakran jártam le a balcsira Siófokra.Ismertem a Mol beruházási osztály vezetőt Mártikát.Elvált asszony volt lakótelepen lakott,ő volt a Vállalat zöldségese,vecsésről káposztát szabolcsból almát szervezett mindenhol ismerték,pl-Rendőrség, OTP stb ÉS A SIÓFOKI PARTMENTÉN LÉVŐ SZÁLLODÁKAT. Én akkoriban Záhonyban dolgoztam a Compack kereskedelmi vállalatnál.Csoport vezető voltam,kamion rakodással is foglalkoztam------story egyik alkalommal Olasz kamiont rakodtunk,általában a targoncás ponyvázta le a kamiont és kiszedte a oldal léceket is(kapott egy kis borravalót)sajnos munkaközben véletlenül,észre sem vette, letörte az egyik zsanért--Pista baj van gyere az Olasz valami korpás diót emleget,kurvára mérges!!!Az Olasz káromkodott"PORKO DIÓ...A DSZNÓ ISTENIT NEKI(beszélek olaszul)...Megnyugtattuk és a műhelyben megjavitották a zsanért----...Visszatérve az alma üzletre mondta a barátom ne IFA-val kamionnal,SZÁLLÍTSUK AZ ALMÁT..ÍGY NAGY HASZON VAN RAJTA. Egy kamionba 1200 EXPORTOS LÁDA ALMA FÉRT.Az almatulajdonos a rokonokkal egy egész nap pakolták az almát a kamionba. Az almát 5 napos utólagos fizetéssel hoztuk el.Ők a barátjával Citrommal,lebeszélték Székesfehérváron a Videotonba viszik az almát Rába kamionnal,Az én Ifa pókocsis szerelvényem Miki barátomé volt.Kérdeztem hánykor induljunk Siófokra azt mondta 23 órakor ráérünk indulni igy is hamar ott leszünk.A RÁBA KAMION..FÜSTÖLT, ÖREG VOLT NEM BÍRTA AZ ÉRDI EMELKEDŐT!!Mi rendben megérkeztünk ősz volt és egy üres nyaralóba raktuk le az almát a kocsmából hozott fiatal srácokkal.A negyedik szomszédból jöttek át mert olyan jó alma illatot éreztek. Este alvás Mártika 12 évvel idősebb volt tőlem,zuhanyozás után mondta az üzletet nem keverjük a szexel.Este jön a telefon Citromék telefonáltak nem kell az alma mert tegnap elött szerveztek alma akciót Videotnba!AZT MONDTA MÁRTIKA 2400 LÁDA ALMÁT NEM BÍR EL A VÁROS!ÚGY HOGY LEMENTEK VELE NAGYKANIZSAI LAKTANYÁBA...A HADTÁFŐNÖKÖT ISMERTÉK,AZ TERÍTETTE AZ ÁRUT..CSAK AZ VOLT A BAJ HOGY 1 HÓNAP MÚLVA FIZETNEK...JA ÉS NEM ANNYIÉRT VETTE MEG AZ ÁRUT AMIBE MEGEGYEZTEK..MERT TUDTA HOGY ENNYI ALMÁT NEM TUDNAK ELADNI-ÍGY NAGY BUKTA VOLT....MÁSNAP ESTE ELMENTÜNK EGY SZEXBÁRBA DE MÁR SZEZON VÉGE VOLT..CSAK EGY KÉKT NÉMET VENDÉG VOLT...ODAJÖTTEK A LÁNYOK BEÜLTEK AZ ÖLÜNKBE REMÉLVE MEGHÍVJUK ŐKET EGY 4000 FORINTOS KAMÚ PIÁRA--EZEK UKRÁN CSAJOK VOLTAK.Másnap Mártíkával terítettük az almát az 1200 ládát 3 nap alatt eladtuk...ügyes a sszony volt.-----Story bementünk egy vállalat konyhájára oda is vittünk almát,de mondták rakjuk át mert nekik nem kell a láda.Ahogy guggolva rakjuk látom a szembelévő nőnek kint volt a bozontja,nem volt rajta bugyi,mert a konyhán csak nők dolgoznak.de nem jöttem zavarba mondtam neki most a borotvált nyuszi a divat....nevetett megkinált túrós buktával akkor sült ki. MOST MÁRTIKA... A LÁNYA KISEMMIZTE MERT LEMONDOTT A LAKÁS HASZONÉLVEZETI JOGÁRÓL ,HAJLÉKTALAN SZÁLLÓN VAN..SAJNÁLOM!!!!!!!---INNEN MENTEM MÜNCHENBE DE EZ EGY MÁSIK TÖRTÉNET----A KAMION MAGNÓJÁBÓL EZEKET A SZÁMOKAT HALLGATTUK-1500 KAZETTÁS GYÜJTEMÉNYEMBŐL.NAGY SLÁGEREREK VOLTAK,EZEK MENTEK A SIÓFOKI FLÖRT DISZKÓ BÁRBAN-ESTE OTT BULIZTUNK.
SZOLNOK ALMÁZÁS 90 évek, szerelésem terepszínű nadrág katonai nadrágszíj, többzsebes mellény, surranó, a nyakamban halálfejes lánc. A történet pótkocsis IFA-val BAGOLY (beceneve) volt a sofőr, vittünk almát a szolnoki HETÉNYI kórházba. A szerelvényen a szólón250 láda a póton 400 láda alma volt. A szerelvény az ajaki étterem A 4 ES FŐÚT MELETT tulajdonos KARCSI tulajdona volt. Marika néni gazdasági élelmezés vezetővel volt leszervezve az akció, általában 3 napot szántam egy város-ra. A szálásunk a nővérszállón volt, a pótkocsit leakasztottuk mert BAGOLY-nak, másnap hazakellett menni vonattal bírósági tárgyalásra, beidézték. Na mondom akkor a szólóval (NINCS TEHER JOGSIM) elmegyek a szolnoki rendőr kapitányság-ra ugyanis ott is le volt szervezve az alma akció. Marika nénitől az irodájából telefonáltam a szervezőnek a rendőrségre küldjön már egy járőr kocsit mert nagy a forgalom és nem tudom hol a kapitányság, megjöttek a rendőrök kicsit beszélgettem velük, majd adtam egy, egy szatyor almát. Az autón feltermeltem a levegőt és így vittem el az almát. BAGOLY kiakadt mikor megjött, hogy mertem elvinni az autót.
