Az utolsó dal a gettóban – Vilnius, 1943

Az utolsó dal a gettóban – Vilnius, 1943 Ahogy a vilniusi gettó elcsendesedett és sikolyok törtek ki, egy Rivka nevű fiatal nő úgy döntött, hogy énekelni fog. A gyerekeket összegyűjtötték – rémülten, kapaszkodva, sírva. A káosz közepette Rivka kiegyenesedett, és elkezdte énekelni azt az altatódalt, amelyet aznap reggel írt jiddisül. Hangja úgy szállt a levegőben, mint egy ima, törékenyen és dacosan.------ Később egy zsidó ellenálló megtalálta a dalszöveget egy tépett papírdarabra firkálva, a fal repedésében elrejtve. „Kiénekelte őket ebből a világból” – mondta. Egy olyan helyen, ahol az ártatlanság naponta meghalt, dala végső ajándékká vált – egy búcsú, továbbvitt dallammal. Ma ezt az altatódalt minden holokauszt-emléknapon előadják Litvániában. Rivka hangja tovább él – nem a veszteség visszhangjaként, hanem a töretlen lélek himnuszaként.