Egyszer megkérdezték tőlem, hogy mi volt a legnagyobb fájdalom, amit valaha átéltem.
– A léleké – feleltem.---
A fájdalom, amit senki sem lát, amit senki sem ért, az az, ami miatt az emberek gyakran nem hisznek neked. Ez az a fájdalom, amit sokan eltúlzottnak ítélnek, amire nincs gyógymód. Belülről felemészt, de életben hagy, és arra kényszerít, hogy tovább szenvedj.------ Ha a lélek megsebesül, a fájdalom soha nem múlik el teljesen: ott marad, lappangóan, készen arra, hogy feltámadjon. És még ha telik is az idő, és azt hiszed, hogy meggyógyultál, egy egyszerű emlék elég ahhoz, hogy újra feltépje a sebet, és újra vérezni kezdjen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése