most ne mozdulj rögzítsük magunkhoz ezt a pillanatot odakinn a sötétben falnak dől a magány és zsebre dugott kézzel a halál őrzi az éjszakát csak egymás ölében vagyunk otthon nézd: csillagok kapaszkodnak a függönyön a nyugalom ringó csónakja hintázik a pillanat hullámain (érintésem alszik bőrödön) pszt... - csak nagyon halkan - szagot kapott a gyilkos éj alvadt árnyaival kúszik a falra de nem kell félned: itt vagyok csak most ne beszélj (én is hallgatok)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése