HÉTKÖZNAPI HŐSÖK, A MENTŐSÖK!

Ezt a riportot az elmúlt héten készítettem. Kedves barátom segítségemre volt, és elmesélte, hogy hogyan is néz ki az élete, milyen feladatot kell ellátnia nap mint nap egy mentőt vezető szakápolónak. A mentősök igenis Hősök! Életeket mentenek. A bátyám nekik köszönheti, hogy túlélt egy nagyon súlyos autó balesetet. közel 10 éve már, hogy egy fának csapódott az autó, és tényleg millimétereken, és a gyors segítségen múlt az élete. Hónapokig feküdt az intenzíven, sok-sok műtéten van túl, és sajnos a mai napig megérzi a baleset következményét: akkor elrepedtek a bordái, sérült a gerince, szilánkosra tört a lába és a karja. De a lényeg, felépült, és köztünk van. Én életem végéig hálás leszek érte! Szerencsésnek mondhatom magamat, hogy az első riportomat, egyik kedves barátommal, készíthetem el. Foglalkozását tekintve csupa pozitív dolog jut eszembe: segítségnyújtás, gyógyítás, empátia; Barátom, ......, rohammentős az 5. kerületi Központi mentőállomáson. Szombat délután 2 óra van. Borús téli délután. Egy teázóba indulok, hogy találkozzak Attilával, és beszélgessünk. Ritkán tudunk találkozni, leginkább az idő hiánya miatt. Mivel ő is tudta a mostani „randevúnk” célját, így el is kezdünk beszélgetni. Barátom már közel 7 éve mentőzik. Főállásban Budapest egyik központi mentőállomásán dolgozik, mint rohammentős, és hetente néhány alkalommal másodállást is vállal. Az egyik ilyen másodállása egy orvosi ügyelet egy másik kerületben, ahol általában az éppen ügyeletes orvosnak nyújt segítséget, mind szakmai, mind közlekedési szempontból. A másik ilyen bérkiegészítő tevékenysége a mozgóőrség vállalása. Ez annyit jelent, hogy különféle rendezvényeken mentősként biztosítják a területet, ellátják az esetleges sérülteket. Fő állásában havi 168-186 óra között dolgozik, míg a két másodállásában kb. hat napot. A mentőállomáson nevetségesen keveset keres havonta, mindössze 80-90 ezer forintot kap. Ezek tekintetében lehetne az is kérdés, hogy egy mentős miért is lesz mentős? Nem fizetik meg a munkáját, azt, hogy emberéleteket ment meg. Magánéletre szinte nincs idejük se, mondhatni, hogy családjuk is már csak „fényképről ismeri meg őket”. A válasz: „Erre mondják azt, ha egyszer megcsap a sziréna hangja, egy hónapot kibírsz itt, akkor soha többet nem akarsz mást csinálni. Jó segíteni” – válaszolta kérdésemre mentős barátom. Egyre jobban bele mélyedünk a beszélgetésbe, és így sok minden kiderül. Megtudom azt is, hogy a mentőt általában barátom vezeti, mint sofőr/ápoló. Az autóban általában hárman tartózkodnak egy – egy riasztásnál: a sofőr/ápoló, egy ápoló, illetve egy oxyológus orvos. A rohamkocsi egészségügyi többletfelszereléssel rendelkezik, s a hordágya három oldalról megközelíthető. A kiérkező orvosok, és ápolók feladata az alapvető életműködések pótlása, s az újraélesztés, az életveszély elhárítása, valamint a tömeges kárhely felszámolása. A budapesti közlekedés nem mondható zökkenőmentesnek, sőt; reggel, és délután mindenfelé dugók, a legforgalmasabb csomópontokon napközben is nehéz a haladás, s ezt az állapotot tovább rontja az állandó útlezárás. Azt gondolhatnánk, hogy a rendőröket, tűzoltókat és a mentősöket segítik az autósok, buszosok, és a villamosvezetők. Meglepő, és sajnos elég borzalmas, hogy erre a kérdésemre a következő választ kaptam: „Nem, sajnos nagyon nehéz a közlekedés a fővárosban, nagyon kevés ember van a segítségünkre. Talán a villamosvezetők figyelnek oda a legtöbbször, de velük is már nagyon sok problémánk volt. Az autósok, és a buszosok? Nos, nagyon sok a figyelmetlen ember, illetve azok is sokan vannak, akik sietnek a munkába, vagy az egyéb dolgaikat intézni. Szerintük az fontosabb, mint elengedni egy szirénázó járművet.” Már nem egyszer volt szó arról a médiában, hogy egy mentőautó balesetet szenvedett. Megtudtam, hogy neki egyszer volt balesete, amikor beléjük ütközött oldalról egy figyelmetlen autós. Ebben az ütközésben a vezető karja 4 darabba tört el, de szerencsére a beteg, akit szállítottak, az ütközés hatására jobban lett. „Lehet, hogy hihetetlennek tűnik, de így volt. A sérültnek visszatért a normális szívműködése.” Ez a történet nem tagadom, de mosolyt csalt az arcomra. Egy mentős balesetet szenved, és a sérült, akinek gondjai voltak a szívműködésével a baleset hatására jobban lett. Ez tényleg hihetetlennek tűnik. De sajnos nem mindenki éli túl a sérüléseit. Egy nap átlagosan 10 embert látnak el. Ez alatt az idő alatt nagyon széles a paletta, ami miatt riasztják a mentőket. Egy jó mentős elképzeléseink szerint, nemcsak szakmailag felkészült, hanem emberileg is foglalkozik velünk. Nem elég az, hogy ha egy baleset helyszínére kiérkező ápoló, beköti az infúziót, vagy ellátja a sebet, a beteggel törődni is kell. Beszélni hozzá, megnyugtatni, elmondani, hogy mi is fog most vele történni, és a jövőre nézve milyen kilátásai vannak. Ezért is van az, hogy egy 12 órás műszak nemcsak fizikailag, de szellemileg, sőt, pszichikailag is elfáraszt egy mentőst. A kevés pénz, a sok sérült, a rohanó munka, és a borzalmasabbnál borzalmasabb esetek megviseli még azt a mentőst is, aki már évtizedek óta ezzel foglalkozik. Ha valaki meghal a mentőautóban, az megviseli az ápolókat, de még az orvost is. Sajnos, mint kiderült, ehhez az állapothoz hozzá kell szokni. „ Ha valami baj van, az emberek minket hívnak. Csodát várnak tőlünk, de sajnos arra mi sem vagyunk képesek. Van, amikor el kell fogadnunk a tényt, hogy már nincs mit tenni, nem tudjuk megmenteni a sérültet. Ehhez muszáj volt hozzászoknunk. Nincs mit tenni, el kell fogadni, hogy nem tudunk mindenkin segíteni. Mi mindent megpróbálunk. Ha egy kisgyereken nem tudunk segíteni, az visel meg a legjobban. „ – mondta barátom. Riportom befejeztével az is kiderül, hogy a mentősök milyen körülmények között dolgoznak. Az eszközök közül is csak a legszükségesebbek állnak a rendelkezésükre. Barátom két szóval jellemzi: „Magyar egészségügy…” – mondta kicsit felháborodottan. Amikor a magyar egészségügyről kérdeztem a véleményét, nem csupán szóban, de a mimikájából is ki tudtam olvasni erre a választ. „ Nos, nem a legjobb. Fogalmazzunk így…Az a legszörnyűbb az egészben, hogy egy hónapban legalább 14 napot dolgozunk 12 órás műszakokban, mégsem becsülik meg a munkánkat. Nap, mint nap életeket mentünk meg, embereken segítünk, és mégis olyan nevetségesen alacsony a bérünk, hogy alig tudunk belőle megélni.” Hálás vagyok mindenért. Voltak elképzeléseim, hogy milyen lehet egy mentős élete, s örülök, hogy most ilyen részletesen megismerhettem ezt. Reménykedjünk abban, hogy a magyar egészségügy is fejlődésnek indul, hiszen ha ez nem fontos, akkor mi az?!Niki

A TINIK és a BULIZÁS..PIÁLÁS..DROG..

A minap meglátogattam egyik ismerősöm fiát és láttam jól elvannak a barátaival kicsit piáltak buliztak. A Tizenévesek mindig is szerettek volna sok mindent kipróbálni. Ám az alkohol régebben inkább csak a fiúkat vonzotta. Manapság egyre több lány kóstolja meg, sőt fogyasztja rendszeresen(és sokan a könnyű drogokat ami bárhol elérhető,internet stb)... Régebben azért kóstolták meg a tizenévesek a sört és a bort, mert ezek fogyasztása felnőttesnek tűnt a szemükben, és felnőttnek szerettek volna látszani. Mostanság viszont inkább azért isznak (sőt, rendre leisszák magukat) a fiatalok, hogy maguk mögött hagyják a felnőttek világát. Másrészt: Aki rendszeresen alkoholizál, az menőnek számít. És ez érvényes a lányokra is – sőt, alkoholmérgezéssel több lány kerül kórházba, mint fiú (de ez talán azért is van így, mert az ő szervezetük kevésbé bírja az alkoholt). A mai lányok olyasmit is kipróbálnak, amitől korábban szigorúan eltiltották őket, ami korábban kimondottan férfiasnak számított. Ilyen a kocsmázás is és a diszkóban,koncerten a könnyű drogozás elszállás). Részegen ,drogosan nincs kontroll és összevissza szeretkeznek. Sok fiatalnak nincs arra mintája, hogyan kezelje a stresszt. Túl sok nekik mindaz, amit teljesíteniük kell, amiről dönteniük kell, vagy amiről dönthetnek. A felnőttek és a gyerekek közötti viszony mára sok családban megváltozott. A gyereknek nincs példaképe, akire felnézhetne(válások,szétment családok,alkoholista szülők). A gyerekeket partnerként vagy barátként kezelik, és olyan problémákkal is szembesítik, amit még felnőtt fejjel is nehéz kezelni: mint a munkanélküliség, pénzszűke. Tehát azért iszik drogozik, a gyerek, hogy elmeneküljön a mindennapi problémák elől. Ám van, aki csupán amiatt próbálgatja az alkoholt,drogot, mert jólesik átlépnie a határokat. Annak, akinek a plázázás és a gyorsétteremben való üldögélés az egyetlen szabadidős programja, nincs sok kihívás az életében. Ilyenkor az ember nyitott szinte bármire, ami izgalmasnak tűnik. Próbáljunk életcélt és példaképet mutatni gyerekeinknek és talán kevesebb lesz az alkoholt és drogot fogyasztó gyerek.

ÁLT. ISK. OSZTÁLYTALÁLKOZÓ SZERVEZÉSE

A Faceebook-on két osztálytársammal (általános iskolai)rendszeresen chat-elek,ők vetették fel mi lenne ha szerveznénk egy osztálytalálkozót(45 éves). Megígértem nekik egy kicsit rászervezek,és a településünkön élő osztálytársakkal beszélek. Tegnap kerékpárra ülve kimentem a helyi vízműhöz (egyikük itt dolgozik),beszélgettük ebben a témában és megpróbáltuk felidézni a neveket. Tudtuk fiúk 10-en(már csak öten élnek) lányok 16 -an(a nők szívósabbak még mindenki él) jártak az osztályba,12 lányt felsoroltunk de 4 lánynak nem tudtuk felidézni a nevét(innen is látszik már öregszünk,majd a tablóképen megnézem). Sajnos a tanáraink közül már csak ketten élnek(Endre tanárbácsi és Klárika tanárnéni),a távol élőket megpróbálom az internet segítségével elérni(facebook,iwiw,oldalakon). Többen megtalálhatóak az ismerőseim közt,vagy általuk üzenek azoknak akik nem elérhetőek.Az osztály létszám 70 százaléka nem kezeli a számítógépet(csak a gyerekeik)velük tartom a kapcsolatot.Nincs külföldön élő osztálytársunk,mindenki kis hazánkban él.Már a fiukkal sikerült beszélnem ők mind helyi lakosok csak a lányok mentek férjük után,szétszóródva az országba.A szervezés során felmerültek az anyagi kérdések is megpróbáljuk minél kevesebb összegből megoldani(de azért a színvonalra is ügyelve és sajnos a távol élőknél a drága üzemanyag költséget,vagy esetleges szállás költségek) figyelembe vételével.Sajnos több özvegy asszony is van osztálytársaim között akik nehéz anyagi körülmények között élnek,nevelik gyerekeiket unokájukat. Ezért már konkrét összegről tájékoztatom őket,hogy döntsenek a részvételről és hogy felmérjük a résztvevők számát.Kicsit élvezem is a szervezést hiszen belelátok élethelyzetükbe és jólesik felidézni a régi szép emlékeket.----IME A VIDEÓ AZ(50)ÉVES TALÁLKOZÓRÓL.

SZERELMES LETTEM....

Szerelmes lettem anyám barátjába. A történet édesapám gazdag vállalkozó volt, anyám egy elkényeztetett nő aki csak a reprezentatív külsejével foglalkozott és szórta apám pénzét és lélekben üres dáma.Kislány koromban sokszor órákat vártam rá a fodrásznál ,kozmetikusnál. Szégyen kimondani de nem szerettem Őt,az apám volt a mindenem.Tizennégy éves koromban meghalt az apám nagy űrt és fájdalmat hagyva a szívemben,anyám hamar elszórta vagyonát. Mire egyetemista lettem már kollégiumban laktam és másképp láttam az életet,akkor értettem meg mit tett a családért édesapám.Anyám áradozott egy férfiról akit nem ismerve is utáltam. Egyik hétvégén mondta meglátogat bennünket,kigondoltam milyen gonoszsággal lepem meg anyám barátját. A kertben voltam a hintaágyon mikor megérkezett, a gonoszkodásom nem jól sült el mert bársonyos kedves hangján közölte velem ettől rosszabbra számított. A férfi fiatalos modern felfogású kisportolt alkatú és kedves volt,vibrált körülötte a levegő.Akkor változott meg bennem valami.Pár hét múlva hozzánk költözött és valahogy minden elkezdett pozitív irányba haladni.Amin anyám napokat görcsölt egy pillanat alatt elintézte,megoldotta,volt egy kisugárzása és ezzel percek alatt kommunikált emberekkel(volt egy barátom de jóformán csak szexeltünk). Már vártam a hétvégét hogy láthassam a kimértsége bölcsessége és talán édesapám hiánya lett a vesztem totálisan belezúgtam,rajongtam érte,a tanulást is hanyagoltam.A barátom észre vette a változást és a barátnőm is,csak anyám nem aki mindig magával volt elfoglalva.Elérkezett a nyár és anyámnak egyhetes kórházi nőgyógyászati műtéte volt. És akkor megtörtént köztünk ami férfi és nő között megtörténhet.Soha nem éreztem ekkora kielégülést három órán át kisebb megszakításokkal érzékien szeretkeztünk.Testem minden porcikája remegett éreztem lelkét,mindenét és csak sírtam a boldogságtól.Soha nem éltem még át ezt az érzést (még nagymama koromban is itt lesz mélyen szívembe zárva). Életem legszebb hetét töltöttük el,majd hazajött az anyám és vége lett boldogságomnak.Akkor rájöttem ez a férfi mindenkié, nem lehet kisajátítani ,hiába mondtam ketten költözzünk el még gyereket is szülök neki.Kedvesen azt felelte pár év múlva én már vénember leszek és Te kedvesem már majd másképp látod az életet és lehet már akkor szabad szeretnél lenni.Csodálkoztam mit szeret az anyámban és megfejtettem tartozott pénzzel.Fél év múlva elköltözött de szívem életem még ma is romokban hever és minden férfit hozzámérek,tudom nem lesz könnyű új párt találnom de tovább kell lépnem,talán diplomásan sikerül külföldön dolgoznom, ahol talán megnyugszom és rám talál a boldogság. ANGIE

APRÓ CSODÁK

Biztosan mindenkivel megesett már... Vagy ha nem, talán azért, mert nem figyelt eléggé... Ne csak nézz, hanem láss is! Müller Péter is átélte, néhányszor én is, és biztos vagyok benne, hogy sokan vagytok még így. Hiába az elgépiesedett világ, a közönyösség, azért bennünk van még a képesség, hogy észrevegyük az élet különleges ajándékait. "Csoda az, ami bennünk és körülöttünk van - de nem vesszük észre. Amíg éljük, azt hisszük, természetes... Csak amikor elmúlt már, döbbenünk rá, hogy csodában éltünk. Utólag. De akkor már késő." /Müller Péter/ Ahogy az idézet is mondja, léteznek csodák. Nem kell nagy dolgokra gondolni. Nem olyanok, amiket Jézus tesz a Biblia elmondása szerint. Egészen apró, hétköznapi dolgokra gondolok. Amit sokszor nem veszünk észre, mert a sok teendő, a monotonitás, a hétköznapi rutin eltakarja. De vannak néha olyan pillanatok, amikor a fal, ami ezeket a csodákat takarja, leomlik... Vagy részben, vagy teljesen. Elönti az embert egy furcsa, ismerős-idegen érzés, és csak lebeg. Figyeli a csodát, bármennyire is apró. A város forgatagában talán a sok ember miatt is nehezebben észrevehetők ezek a hétköznapinak tűnő jelenségek. Zúdul át a tömeg a zebrán, hömpölygünk az árral, amerre tart. De a sok ember között észrevehetőek lesznek azok, akik magukban rejtik a csoda lehetőségét. Legyen az egy óvodás, egy hajléktalan, vagy akár egy üzletember. Mindenki magában hordozza ezt a képességet, csak kell hozzá a megfelelő pillanat... Az a pillanat, ami szabadon engedi. A kerítésen kigurult labdáját visszakérő óvodás, aki angyali arccal fordul felénk. Nem szól, de a szeme annál többet beszél. A mindig mosolygós hajléktalan, aki jól érzi magát úgy, ahogy van. A semmivel. A táskájában megbújó életével, ami talán sokkal nagyobb kincs, mint mások hatalmas vagyona. Talán ő maga tudja, hogy egy angyal, akinek a feladata, hogy csodával ajándékozza meg az embereket. Az üzletember, aki az utcán heverő szemetet lekotorja a csatorna nyílásán, és elégedetten továbbsétál. Ők mind apró csodákat tettek, aminek én is a részese voltam, és eljutottam általuk ahhoz az ismerős-idegen érzéshez, ami boldoggá tett, és a felismeréshez, hogy az angyalok mi magunk vagyunk...

ÜZENET A TÚLVILÁGRÓL

Nemrég olvastam, hogy lehet jelet kérni elhunyt szeretteinktől is … És üzenet sokféleképpen és formában érkezhet. Üzenhetnek az álmainkon keresztül, virágszirommal, tollpihével, kismadárral, pillangóval stb.… Ezek közül a pillangó tűnt a legfurcsábbnak számomra, fogalmam sincs miért… Akkor kezdem az elején. 1996-ban elhunyt Édesapám. Hiába távozott el az élők sorából, mindig a közelemben éreztem. Később tudtam meg, hogy amíg nem engedjük el az elhunyt személyt, addig a közelünkben marad, és nem folytatja tovább az „útját”. Kvázi, ide kötjük magunk mellé. Évek kellettek, míg feldolgoztam a halálát, és bevallom, ma is nagyon hiányzik, csak már más szemmel nézek a történtekre. Különösen azóta, amióta megfejtettem a „jeleket”. Az álom: Halála után talán egy évvel arra ébredtem (?), hogy felülök az ágyon. Emlékszem, néztem a szobát, ahogy az éjszakában csak a körvonalak rajzolódtak ki a tárgyakból. Ekkor nagy fényesség támadt… (másnap azt meséltem, hogy biztos azt álmodtam, hogy a hűtő is a szoba berendezési tárgya volt, hiszen ha éjszaka kinyitod, az is fényességet varázsol :D.) A fény számomra megnyugtató volt. Pár pillanattal később már tudtam, hogy Apukám van mellettem. Gyermekként mindig a bal karján feküdtem. Most is így volt. Mintha belőle fizikailag csak a karja lett volna igazi, és más minőségben feküdt mellettem. De fizikailag éreztem a karját! És azt mondogattam: "De jó, hogy már meggyógyultál!" Másnap először vidáman ébredtem a halála óta… A kismadár: Erről igazán Édesanyám tudna mesélni. Annyit tudok, hogy Apum halála utáni két évben történt. Két alkalommal. Anyukám szellőztetett, az ablakok szélesre voltak kitárva. És mindkétszer beröppent a szobába egy kismadár. Először még nem vélte jelnek, de mikor megismétlődött, tudta, nem volt véletlen. A virág: Anyumnak van egy különleges kaktusza. Évente csak 1-szer virágzik, és virágzása egyetlen napig tart. 2009-ben pontosan az esküvőnk napjának hajnalán bontott szirmot. Három virág nyílott ki. Anyukám ekkor már érezte, hogy ez csakis jel lehet! Az esküvő a lányos háztól egy távoli városban volt, ahová autópályán kellett mennünk. És az autópályán egy rossz dolog történt! A Húgom akkor volt a 8. hónapban a pici fiával. Ők egy autóban ültek az öcsémmel. És egy taxisofőr beléjük rohant! A kocsiban Apukám három egyenes ági leszármazottja „ült”. A fia, a lánya és az unoka a pocakban! CSODÁVAL HATÁROS MÓDON SENKI NEM SÉRÜLT MEG! Pedig egy hajszál választotta el őket attól, hogy a szalagkorlátnak csapódjanak. Vigyázott rájuk! :’-) Az ijedelmen kívül a kismamával minden rendben volt, és a baba még bent maradt a kiírt napig. A pillangó: Ƹ̵̡Ӝ̵̨̄Ʒ Nagyon szkeptikus voltam a felsorolás olvasásakor amiatt, hogy pillangó is lehet "üzenet" tárgya. Hisz néha annyi pillangó röpköd az udvaron, melyik is lenne pont az ő üzenete? 2007. augusztus 12-én Doreen könyvét azzal a kéréssel tettem le, hogy Apukám üzenjen valamit, adjon egy jelet, amiből tudom, hogy Ő az! Aznap egy rendezvényen voltunk, tehát volt időm elfelejtkezni a kérésemről. Majd a hazavezető úton defektet kaptunk. Párom kínlódott a kerékcserével, én pedig sétálgattam az ismeretlen utcán. Az egyik ház előtt fenyőbokrok voltok. Már messziről kiszúrtam valamit. Közelebb lépve megpillantottam „a” pillangót. De egy szúrós-tüskés fenyőbokron? Persze rájöttem, hogy ez sem lehet véletlen. Előkaptam a fényképezőmet, és serényen fényképezgettem. Ő pedig állta a vaku fényét, és délcegen állt modellt nekem. Majd videót is készítettem róla, nagyon közelről, és ő néha megrezzent, de ott maradt velem. A Páromnak is megmutattam, mert még mindig nehezen hittem el! És a történet itt nem ért véget… Pár héttel később a nagybátyámékhoz mentünk vendégségbe, aki Édesapám öccse. Mivel ő elképesztően hisz abban, hogy Apum segíti őt a mindennapokban, gondoltam megmutatom neki a képeket az én délceg pillangómról. Rápillantott, majd ezt mondta: „Ez a villás farkú lepke, amit Apukád sokat fogott kiskorában!” Ekkor már hittem mindent, és megköszöntem az üzenetét. Jó volt hallani Róla így sok év távlatában… Az unokaöcsim lenne az Ő első unokája. A baba majdnem nagypapája születésnapját választotta megszületése időpontjának. Apum szeptember 16-án született, Robi baba pedig szeptember 17-én. Ami nem is meglepő, mert Anyum meg február 17-én született. Összehozván a nagyszülők születési dátumát Anyukám nagy örömére. És mára már azon sem lepődöm meg, hogy Kicsi Robi egyik első szava na mi volt? Pill… Az ő szótárában ez pillangót jelent. A Húgom vitt haza dekorációnak egy mágneses pillangót. A gyermek élénk érdeklődést tanúsított a pillangó iránt. Mondanom sem kell, hogy akkor tanult meg mászni, amikor a Húgom letette elé a pillangót, a gyermek „pill” kiejtésekkel, lábacskáit húzva odakúszott hozzá, és mintegy trófeaként a magasba emelte. Butterfly 2012 május 26 Ma találkoztam a településünk temetőjénél(kutyasétáltatás közben) egy falumból férjhez ment velem egyidős egy unokás fiatalos nagyival. Nagyon jól elbeszélgettünk és elmondta a férjének kétszer is volt halálközeli élménye..megtapasztalta a test elhagyását, de visszaküldte egy hang mert még rendeltetése van. Egy történetet elmondott ahol egy meg nem született ikertestvér lélek rátelepedett a gimnazista lányra.Az mindig mondta édesanyának neki van egy ikertestvére . Vannak érdekes történetek melyek a lélekről,odaátról és sok másról szólnak,van aki elhiszi míg mások kételkednek,aztán egyszer csak megtapasztalják és megváltozik életük és véleményük.Ensiferum999

STRING OF FIRE

UTAZÁS VONATTAL...

Pár napja meglátogattam lányomat Budapesten,lementem Záhonyba hogy fogok egy kamiont, stoppolok de a hétvégi kamionstop(hétvégére a kamionok nem használhatják az utakat)miatt nem sikerült,így a legutolsó személyvonattal utaztam.Nyíregyházán felszállt egy diákokból álló népes kis csapat.Megtelt az utasfülke hangos csevegéssel,élettel.------ A diákok nagy részénél már okos telefon volt(gimisek voltak,Kabáról jöttek)és egymást fotózgatták neteztek és nézték a videókat fotókat,(valamint megmutattam nekik blog oldalamat)amit a nyíregyházi delfináriumról és állatkertről,készítettek.Elbeszélgettem velük (a diákok okosak több nyelven beszélnek igaz kis unszolásra válaszolgattak angolul)és angol tanárnőjükkel,valamint az egyik szülővel.------Mondták nagyon tetszett nekik Nyiregyzáza város,de legjobban a delfinárium.Legtöbbjük külföldön szeretne majd dolgozni,komoly terveik vannak a jövőt illetően.Kabánál leszállt a kis társaság elköszöntek további jó utat kívánva.------A vonaton beszélgettem a kalauzokkal akik elmondták késni fogunk mert sztrájkolnak kollégáik.Éjfélre érkeztem meg a nyugatiba.-------A város tele élettel,magukat kínáló kurvák ,taxisok, bulizni induló fiatalok(lányok miniszoknyában kis topp felsőben,ingyen busz vitte őket a party bulira,a busz tömve volt,pár szót váltottam a sofőrrel-----mondta mindig tele a busz),valutázó arabok,hajléktalanok,lüktetett a forgalom villogtak a színes reklám fények.A lányommal telefonon tartottam a kapcsolatot és mondta száljak fel a 193-s buszra az kivisz Békásmegyerre.--------A buszon két bölcsész fiatallal beszéltem(gitárral utaztak,alternatív zenét játszanak)nagyon kedvesek voltak jól el dumáltunk.-------Békáson a kis piacon már bezárt a török salátabáros de rendes volt még kiszolgált(láttam már nagyon fáradt volt) vettem egy kis kaját. Megkerestem "sast" biztonsági őr ott a piacon Kragmaga- zik (karate,tavaly sokat dumáltunk hajnalban))

Másnap korán keltem és irány a kis kacsás tó itt van Békáson, majd felmentem a barátom üdülőjéhez és akkor láttam hátizsákos tömeg várt regisztrálásra ugyanis aznap volt a Móricz Zsigmond túra.Egy idősebb házaspárral és a szervezőkkel is beszéltem,elmondták(közel ezren regisztráltak) minden évben eljönnek(klassz napos idő volt aznap) nagyon szeretnek túrázni.------- Már reggel hétkor a békási piacon nagy volt a nyüzsgés és a "lengyel"piacon is szét néztem.Turkálók sok használt holmi ,régiségek és több száz ember.A lányomtól elköszöntem és irány a Keleti pályaudvar a metrón nagy tömeg(szombat volt)beszéltem Puzsér Róberttal nagyon laza volt(csillag születik zsűri tag) és két gitárt cipelő fiatallal(metált játszanak).------- A keletiben odajött egy arab fiatal (valutát kínált,feketén) kérdeztem hogy megy az üzlet,"megélek belőle válaszolta" mondom a rendőrök nem zaklatnak? ...nem nagyon,veszünk jegyet így igazoljuk itt létünket, válaszolta.Nyüzsgött,lüktetett a pályaudvar-------A kisgyerek galambot etetett, amott egy német házaspár nagy kupac csomaggal és egyetemisták akik hazautaztak hétvégére.------A vonaton egy egyetemista lánnyal beszéltem (összebarátkoztunk nyíregyházi)majd a laptopján filmet néztünk. Meglátogattam Adácson egy ismerősömet,majd onnan utazás haza este tízre érkeztem meg itt egy falum béli kocsival elhozott haza (művészeti szakközépbe járó fiát várta a vonattól)Régen utaztam vonaton a kalauzok készségesek voltak,és a kocsik tisztasága is rendben volt.

ELHIDEGÜLÉS....

A férjem a legjobb barátom, társam mindenben. Három gyönyörű gyermekünk van, viszonylag rendezett körülmények között élünk. Az hiszem a miénket hívják igazi jó házasságnak. Valóban az, majdnem... Az utóbbi tíz évben szépen lassan szexuálisan elhidegültem Tőle. Szeretnék ezen változtatni, már nagyon sok mindent megpróbáltam, nem megy... Életem párjával több, mint húsz éve kerültünk össze. Részemről nem volt mindent elsöprő szerelem, részéről talán igen. Jó volt vele beszélgetni, bulizni és szinte minden. Szinte... Az elején a szexszel sem volt különösebb problémám, egy 10-es skálán úgy 8-ra értékelném. Aztán, telt az idő és a nem túl viharos szerelem helyett szépen lassan kialakult köztünk egy mindennél erősebb kötődés a másikhoz, azt hiszem ezt nevezik szeretetnek. Rendesen megedzett minket az élet, soha senkitől semmit nem kaptunk, ami nem is baj, így minden apróságnak ami a miénk lett őszintén tudtunk örülni. Hosszú évekig küzdöttünk, hogy gyermekeink lehessenek, ő minden orvosi cécót szó nélkül elviselt, természetes volt számára, hogy erre szükség van. Sok évi próbálkozás után három gyönyörű gyermekünk született. Párom élete kizárólag a családjáról szól, otthon mindenben a segítségemre van, egyedül építette fel a házunkat, szuper apa, és rendületlenül szerelmes belém, több, mint húsz év után is. Szóval, akarva sem tudok róla semmi rosszat mondani. Egyetlen dolog - ami sajnos elég fontos - hogy szexuálisan gyakorlatilag teljesen elhidegültem tőle. Nem tett semmi rosszat, lesi a kívánságaimat minden területen, de sajnos nem tudok evvel mit kezdeni. Egyszerűen a hátamon feláll a szőr, ha hozzámér. Eleinte, persze próbáltam ezt titkolni, de egyre nehezebben megy. Próbáltam vele megbeszélni, úgy hogy ne bántsam meg, próbáltunk helyet, időt egyebeket változtatni. Sajnos semmi nem változott. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem a libidóm esett a béka feneke alá, vannak természetes vágyaim, de sajnos nem vele. Megcsalni nem lennék képes, ő sem tette soha, ebben szinte biztos vagyok. Szívem szerint azt mondanám, hogy neveljük együtt tovább a gyerekeinket, éljük az életünket együtt csak szex nélkül. Ami teljesen halott ötlet, mert mindketten negyven évesek vagyunk természetes szükségletekkel. Nyitott házasság...? Egyikünk sem bírná elviselni, szóval a kör bezárult. Dorka

LESZBIKUSSÁGOM TÖRTÉNETE

Nem vonzódtam soha a nőkhöz. Az életem végül mégis úgy alakult, hogy egy nővel élek együtt. Sok dolgot megtanultam ez idő alatt az emberekről, az életről... a primitív tévhitekről. Erről szeretnék egy kicsit írni. Történetemben a férfiaknak nem szánok túl sok szerepet, mivel írásomnak most nem ők lesznek a főszereplői. Legyen annyi elég, hogy jó pár barátom volt. Volt hosszabb távú kapcsolatom, volt rövidebb távú is, melyek ilyen-olyan okok miatt véget is értek. Ezekről az okokról nem kívánok részleteket megosztani, talán lényegtelen is. Soha életemben nem vonzódtam a nőkhöz, és soha nem is gondoltam arra, hogy valaha vonzódni fogok. Mikor megismertem jelenlegi páromat, akkor sem a nőkhöz való vonzódásom hajtott, csupán ismerkedni, barátkozni szerettem volna, és vele sodort össze az élet, valamilyen ismeretlen oknál fogva. Róla mindig is tudtam, hogy leszbikus. És ő tudta, hogy én a férfiakat szeretem. Találkáink nem is randik voltak, csak nagyon jól, és kellemesen eltöltött közös órák. Két jó barátnő kellemes időtöltése. Minél több ideje ismertük egymást, annál tovább, és annál többször voltunk együtt, sétáltunk, kirándultunk, moziba jártunk. Hatalmasakat beszélgettünk. Iszonyatosan jól éreztem vele magam, repült az idő. Végül minden szabad időnket igyekeztünk együtt eltölteni. Én annyira élveztem a társaságát, hogy valójában észre sem vettem azt, hogy már egy randira hívásnak sem tettem eleget, csak azért, hogy vele több időt tölthessek el. Észrevétlenül vált az életem részévé, a másik felemmé, és észrevétlenül kezdtem el hozzá egyre inkább kötődni lelkileg. Történt egyszer, egy közösen együtt töltött délután után, és egy közös buli után, amikor is egy kicsit többet ittunk mindketten a kelletnél, hogy elcsattant egy csók. Forgott velem a világ. Nem tudtam magamban hová tenni a dolgot. Egyik felem boldog volt, másik felem viszolygott, undorodott. Undorodtam saját magamtól, és bevallom - undorodtam Tőle. Ezért másnap megkértem, hogy ne beszéljünk, és ne találkozzunk többet. Két nap telt el így - teljes csendességben - amikor is észbe kaptam, ráébredtem, hogy ez számomra sokkal, de sokkal több mint egy barátság. Irtózatos módon hiányzott, és ezért is gyűlöltem, utáltam magam. Megbeszéltünk egy utolsó találkát. Megbeszéltük, hogy egy jó darabig biztosan nem fogunk találkozni egymással, nem fogunk beszélni. Az elválás pillanatában Ő sírt, és én nem tudtam elengedni. Egyszerűen képtelen voltam rá. Borzasztó volt a gondolata is, hogy ezen túl nem nevethetek vele, nem tudhatom, hogy hogyan telnek a napjai, nem mesélhetem el neki a dolgaimat, nem kérhetek tőle tanácsot... Így ezen a napon döntöttem úgy, hogy kipróbálhatjuk együtt. Végül is, miért ne tehetném? Fiatal vagyok még, időm, mint a tenger. Bármikor kezdhetek ismét "normális" életet, normális kapcsolatot. És csak zárójelbe hozzá tenném, ami nem mellékes, orgazmusom soha, de soha nem volt, egyetlen egy férfival sem. Ezért úgy éreztem, hogy veszíteni semmit nem veszíthetek. Rábólintásom pillanata óta kicsit több mint 1 év telt el. Még mindig együtt vagyunk, együtt is élünk, hatalmas nagy boldogságban, és szeretetben. Az orgazmus problémámról csak annyit, hogy szinte azonnal megoldódott, és az óta sincsen vele gondom. :) Nem hittem volna soha, hogy valaha megtapasztalom a testi-lelki összetartozásnak ezen szintjét. A barátaim, a családom tökéletesen elfogadta a kapcsolatomat, és tökéletesen elfogadta a páromat. Akik ismernek minket, azok szeretnek/szeretik. Egyetlen egy kivétel van, édesapám. Sajnos vele teljesen megszakadt a kapcsolatom, undorodik tőlem, és gyűlölködik. Több mint egy hónapja nem beszélünk, mert nem áll szóba velem, vagy ha megteszi, akkor csak üvölt, és a párom halálát kívánja. Az, hogy lánya szeret, és szeretve van, tökéletesen kiegyensúlyozott életet él, az számára teljesen mellékes. Inkább gyűlöl, és inkább kitagad, inkább megkeseríti ezzel a minden napokat. Ez borzasztóan fáj nekem, mert én szeretem őt, hiszen az apám. És biztos vagyok benne, hogy valahol a lelke mélyén talán ő is szeret. Próbálom úgy felfogni, hogy az életben minden jónak ára van. Én kaptam egy nagyon nagyon jót, és ennek van egy hatalmas az ára - elveszítettem az apámat. De talán egyszer majd megbékél, és talán egyszer majd megért. Tudom, sokak szerint édesapám hozzáállása a normális. És értem, tudom, miért nem tartják ezt az emberek elfogadottnak. Az, hogy sokak szerint minket üldöztetni kéne, és génhibásak vagyunk, az viszont mélységesen felháborít. Ugyan olyan emberek vagyunk, mint TI! Mindketten dolgozunk, adózunk, a társadalom hasznos tagjai vagyunk. Soha nem bántottunk senkit, soha nem aláztunk meg senkit. Soha, de soha NEM ÁRTOTTUNK SENKINEK! És köszönöm, nem akarom kezeltetni ezt az általatok betegségnek nevezett dolgot. Miért kezeltetném ki magamból? Boldog vagyok, és szerelmes. Legyen ez életem legnagyobb hibája, és akinek jól esik, az nyugodtan gyűlöljön ezért. Azt az embert csak sajnálni tudom, mert egyértelmű, hogy aki ezért gyűlöl, az még nem találta meg a maga boldogságát, amivel foglalkozhatna, és amibe kellő energiát bele fektethetne. Talán egyetlen egy bűnünk van, és az az, hogy szeretjük egymást. De magyarázza el nekem valaki, hogy a szeretet és a kölcsönös megbecsülés az mióta bűn? Mióta visszataszító? Hogy mit művelünk a hálószobában, azzal szerintem senkinek nem kell foglalkoznia - hiszen ahhoz senkinek semmi köze, ez a mi magánügyünk. És az, hogy megfogjuk egymás kezét az utcán, szerintem teljesen természetes. Miért ne foghatnám meg annak a kezét, akit szeretek? A gyűlölködőknek meg egyetlen egy dolgot kívánok: legyen legalább olyan harmonikus kapcsolatok, mint az enyém. Akkor nem foglalkoznának más magán- és nemi életével, ugyanis ez a boldogtalan emberek reszortja. Nagyon sok plusz energiátok van, amit a gyűlölködésbe és az utálkozásba fektettek. Szerintem borzasztó sok olyan család van, ahol ütik-verik a nőt, a gyereket. Ahol isznak, és megalázzák egymást. Ahol ilyen borzasztó körülmények között nő fel egy gyerek. Talán nem azzal kéne foglalkozni, hogy milyen hatás éri a gyerekeket, ha két nőt látnak az utcán kézen fogva végig sétálni, hanem azzal, hogy hány gyermeknek kell felnőnie ilyen zord és szeretet nélküli körülmények között. És ez úton üzenem minden egyes embernek (függetlenül a nemi hovatartozásától): Ha megtalálod a magad boldogságát, a magad örömét, akkor ne félj felvállalni, és ne félj az ítélkezéstől. Valószínűleg kevesebb barátod lesz, igen, kevesen fognak maradni, de aki marad, az valóban a barátod lesz. A szeretet, legyen az bármilyen is, nem elvár, és nem követel. Aki szeret, az nem köti a szeretetét feltétekhez. Ha tiszta a szíved, és boldog vagy, akkor jó úton jársz, legyen az társadalmilag bármennyire is elítélt dolog. Nem szabad kifele élni. Nem számít a külső máz, csak is az számít, ami belül van. Lucy

Sajnos az emberek nagyobb százaléka nincs tisztában azzal a ténnyel, hogy a nemi identitásunkat nem mi választjuk ki és ez tizenéves korunkban már teljesen kialakul. A probléma az, hogy sokan azt hiszik, hogy ez az állapot kinevelhető, megváltoztatható, illetve jó útra téríthető. De tényleg az a helyes út, amit az átlag elvár a más beállítottságú emberektől? Én nem így gondolom. Persze mindenkinek van saját véleménye, de játszunk el a gondolattal, hogy mi történhet, ha egy meleg férfit, akár egy leszbikus nőt belekényszerítünk egy mindenki által elfogadott helyzetbe. Boldog lehet ez a férfi/nő egész életén keresztül úgy, hogy megtagadja magát? Élhet-e teljes életet testestől-lelkestől? Szerethet-e valakit egész életén keresztül, akihez nem is vonzódik fizikálisan? Nem valószínű! Sőt, jön a vita a válás és ha még gyermek is van ebből a házasságból még nagyobb problémával kell szembenézni a feleknek. Tehát lehet divatból homoszexuálisnak/ leszbikusnak lenni? A válasz: nem! Lehet, hogy kipróbálják a fiatalok a saját nemüket, de választani a saját nemi identitásuk szerint fognak férjet/feleséget. És miért vannak egyre többen, ha nem divat? Eddig senki nem beszélt a szexualitásáról, hiszen nagyon szégyenletes dolog volt és megvetették ezeket az embereket. Most állítólagosan felvilágosult nép vagyunk, akik nyitottak minden másra. De teljesen így van ez? Sajnos erre is nem a válasz. Legtöbben nem vagyunk képesek elfogadni a másság létét és ezért teljesen elutasítjuk magunktól. Pedig nem a másik ember szexuális beálítotságát kell elfogadnunk, hanem magát az embert! Minden csak megértés és hozzáállás kérdése. Nagyon nehéz a szülőnek elfogadni gyermeke másságát, de sokkal nehezebb a gyermeknek ezzel a problémával szembenéznie egy ilyen világban, ahol legtöbbször elutasítják, vagy megváltoztatni akarják Őket! Nem arról van szó tehát, hogy minden meleg illetve leszbikus barátja és barátnője legyünk, de ne bántsuk őket! Még ha képtelenek vagyunk is elfogadni legalább az embert lássuk meg bennük és ne az ellenséget, hiszen ez nincs is így!

PANDORACICNEK.... AJÁNLVA

"Múlik az idő de az érzés marad, A szívnek csak fájdalmat ad? Vagy lesz egyszer jobb és szebb? Vajh Ővele lesz kellemesebb? Talán tartogat még jót a jövő, S a Sors nem rossz hálószövő, Összesodorja mit eltépni akart, S körém fonja a szeretett kart. A mai világban az erőszak az úr, Van hol elszakad a túlfeszített húr, De a szív mindenkiben benne van, A jóság és szépség halhatatlan. De mindez együtt jár a rosszal, Nyernünk kell minden tapasztalattal, Talán visszatér a hit és a bizalom, S minden rendbe jön egy csodás napon." Pandoracic "Lelkileg túlérzékeny,kicsit lelki sérült,de talán nem bolond nőszemély... Elvált vagyok,egyedülálló,van egy 15 éves lányom akit nagyon szeretek és büszke vagyok rá."

2012. 12. 21.

Néhány előre jelzés elmélet erre a napra Egy nagyon ritka kozmikus szintű bolygó együttállás várható, ahol nem csupán a naprendszerünk bolygói, de a naprendszerünk, a galaxisunk is egy síkba kerül. Ez az együttállás több ismétlődő ciklus vége, mely kb.310.000 évenként következik be. Egy pólusváltás 13.000 évenként ismétlődik, ez is várható. A Föld egy magasabb rezgésszámra emelkedik (Fibonacci számsor:0,1,1,2,3,5,8,13...stb) 8Hz-ről 13 Hz-re. Közben a pólusváltás miatt kb24-72 órára 0-ra csökken a mágnesesség. A Föld mágnesessége hat minden ember agyára-tudatára (Krisztus háló, Kollektív Tudat, vagy Krisztus Tudat:minden földi faj rendelkezik egy közös tudattal, melyet az állatoknál ösztönnek nevezhetünk. Minden faj összekapcsolódik a Földön, az emberiség rendelkezik ezzel a hálóval. Ezt a tudat hálót a mágnesesség zavarja, így kevésbé hatékonyan működik. A mai mágneses erő 8X10 a 25. hatványon Gauss értékű. Ezen a szinten mi is csupán ösztönként, vagy megérzésként tudjuk használni. Azonban a pólusváltáskor 0 Gauss lesz a szintje. Ekkor az emberek tudata, a gondolatok szintje nem gátlódik tovább, kialakul a Krisztus tudat szabad gondolatainak kritikus tömege, mely emberiség szintű teremtő erőt eredményez. Az emberiség tudatára ébred Önmagának, és önmaga mentális erejének.)A 8 Hz a 3. dimenzió, míg a 13 Hz a 4. dimenzió rezgésszáma. Esélyt kapunk, hogy egy szinttel, egy dimenzióval feljebb emelkedjünk. Ezt az esélyt nem tudja mindenki kihasználni. Sokan nem fognak tudni "átlépni". Ezen a szinten maradnak. Eddig senki nem tudta pontosan leírni, mi is történik a felemelkedőkkel. Akik itt maradnak, valószínű. hogy középkori szintre süllyednek majd, mivel a modern technológiák, a civilizáció megsemmisül, vagy egyszerűen nem fog működni semmilyen technológia. Elképzelhető az is (az emberi génállomány nagy része nem működik, és még mindig csak találgathatnak, hogy mire föl ennyi gén és kromoszóma az embernek, ha nem aktív), hogy a 13 Hz aktiválja az emberek alvó génjeit, és genetikai kódunk segít az új körülményekhez alkalmazkodni. Az a kérdés, hogy kik emelkednek feljebb, magasabb rezgésszámra... Többek között 1972-ben a Szíriusziak, (Szíriusz B naprendszer lényei az egyik faj mely az emberek génállományába bekerült) egy óriási napkitöréstől óvták meg a Földet és az emberiséget. Tehát nem cél 2012-ben az emberiség teljes pusztulása, inkább egy kiválasztódás fog végbe menni spirituálisan, mely a fizikai síkban is megjelenhet, de pontos történést senki sem jósol. Talán az emberiség teremtő kollektív tudatán múlik minden majd. Az Univerzum teremtő elvét fogják az emberek önmaguk végrehajtani. A Hermetika alapelve,, melyet Thoth(Hermes Trismegistos) írt le a Tabula Smaragdinákban (Thoth smaragdtáblái) hogy "amint fent úgy lent, és amint lent úgy fent" mely a mikrokozmosz-ember és a makrokozmosz-Univerzum-Mindenség összefüggése. Készítette: Spirituális Igazság

NIBIRU A HALÁLBOLYGÓ Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy vajon mikor lesz a világ vége, és hogyan fog ez bekövetkezni? Sok "téves riasztás" volt már, melyek mégsem következtek be. Például 2000-ben, hiszen ez egy kerek szám, és sokakban félelmet keltett ez az időpont. Aztán jöttek azok a dolgok hogy 2003-ban, majd 2006-ban, és a legújabb időpont, 2012-12-21-re esett. Ennek sok alátámasztó pontja van, hogy ebben az évben, történhet/történni fog valami. Például a maják naptára... Miért csak 2012-ig készítették? Több ezer éve, kőtáblákra vésték, mi történt ezekben az években, mikor eljött ez a Földnél 24-szer nagyobb bolygó. Állítólag, ez a bolygó is a Naprendszerhez tartózik, csak a pályája kívül esik a Naprendszeren. Bár lehet, hogy nem is lesz világ vége... Hiszen gondoljunk csak bele: Ha 3660 évente jön el, utoljára az özönvíz idejére teszik látogatását, akkor már nagyon régen "világ végének" kellene hogy legyen. De még is, biztosan maradtak túlélők, hiszen akkor kik vésték volna fel a kőtáblákra, ezeket az éveket? Mivel minden bolygónak van saját mágneses vonzása, a Nibiru-nak is van. A Földnél, 24-szer nagyobb bolygó, Bolygónknak vannak magas pontjai, és állítólag amennyi vizet ismerünk rajta, nem lenne elég, hogy minden szárazföldet beborítson. De ismét előhozzuk azt a két szót, hogy mágneses vonzás... A Föld belsejében van elegendő víz ahhoz, hogy pótolja a "hiányt". Mivel sokak szerint, a Föld, és a Nap között fog elhaladni, az egész bolygót sötétségbe boríthatja. És hát, ez nem csak pár nap kérdése lenne, hogy ismét világos legyen. Ha egy ekkora kört, 3660 év alatt tesz meg, akkor az is évekbe telhet, míg elhalad Földünk és a Nap között..( a fenti térképen láthatjuk a vízzel elárasztott területeket.).

A maja jövendölés szerint 2012. december 21-én vége egy csillagászati ciklusnak, ami sokak szerint a Földön katasztrófákhoz vezet. A maja naptárak időszámítása 2012. december 21-én véget ér. Ebben sokan világvégi próféciát látnak, mások szerint azonban csak egy olyan ciklus végéről van szó, amely i. e. 3114. augusztus 13-án kezdődött el. Ezután újabb 5125 éves időszak veszi kezdetét, amely teljesen különbözik majd az előzőektől. Az átmenet feltehetően nem lesz zökkenőmentes A maja kalendáriumokból kiolvasták az elemzők, hogy a 16 milliárd évvel ezelőtt történt ősrobbanás óta milyen fejlődési szakaszokon ment át az emberiség. Az elképzelés követői úgy vélik, a maják valaha Atlantisz örökösei voltak, és rendelkeztek a jövőt illető információkkal is. Kultúrájuk Mexikó déli területeitől Honduras nyugati részéig virágzott, és tény, hogy egyik-másik találmányuk jóval megelőzte a korát. (Többek között írott nyelvvel, magas színvonalú építészettel, valamint fejlett csillagászati és matematikai rendszerrel büszkélkedhettek.) A maja próféciák szerint a mostanában érezhető átalakulási folyamat a 2012-es év karácsonya előtti napokban éri el tetőfokát. Az ókor legpontosabbnak számító naptára éppen ezért 2012. december 21-én véget is ér. Az ehhez kapcsolódó átalakulás célja, hogy nehézségekkel teli és kaotikus anyagi világunkból felemelkedjünk a fél-anyagi létbe, melynek fő jellemzője a könnyebbé és könnyedebbé válás. Nem csupán a fizikai súlyok, terhek válnak légiesebbé, hanem a nehéz lelki és szellemi energiák – mint gyűlölet, bosszú, mártíromság, irigység, félelem – is könnyebben kezelhetőek lesznek e változást követően. A tudat tágulását igénylő felemelkedés a rengeteg nehéz, lehúzó energia miatt feltehetően nem következik be automatikusan, hanem tennünk is kell a fejlődés eléréséért. A mágneses pólusváltás elmélete szerint 2012 végén masszív napkitörés következik be, olyan, ami 100 millió atombomba erejével érnek fel, és amelytől a Föld mágneses pólusai felcserélődnek. Mágneses Pólus Ez aztán természeti katasztrófák láncolatát indítja be a bolygón, és elpusztítja az emberi civilizációt. Tudományos evidencia, hogy a Föld mágneses mezőjének ereje folyamatosan csökken. Bolygónkon 780 000 évvel ezelőtt már megtörtént egyszer a pólusváltás. Kritikusok szerint azonban egy ilyen folyamat nem egy-két nap, hanem 5000 év alatt játszódik le. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) műszerei ugyan valóban erős naptevékenységet jeleznek előre 2010–2012 között valamikor, de a tudósok úgy vélik, hogy annak ereje messze nem elég ahhoz, hogy előidézzen egy mágneses póluscserét a Földön. Jóslataik szerint inkább csak a műholdas és a mobil-kommunikáció területén érezteti majd a határás a jelenség. A film felvázolja mi várhat ránk 2012 ben.

ÉRDEKES ilyen még nem volt a történelem során: A SETI először volt,hogy vészriadót fújt,ugyanis a legfrissebb megfigyelések alapján három űrhajó közeledik a Föld felé,s amelyek ha tartják jelenlegi sebességüket ,akkor 2012 decemberére érnek ide,s hogy nem sok jót tartogatnak,az már a legbosszantóbb szkeptikusok előtt sem kétséges. Támadnak hát az idegen lények ? Enyhén szólva idegesítő a SETI híre. A földönkívüli kozmikus mozgásokat, és egyéb csillagközi jelenségeket vizsgáló szervezet szerint 2012. december 21-én valóban bekövetkezik a világvége. Sokan és sokféleképpen pletykálják és indokolják, hogy 2012. december 21-én befellegzik a Földnek. Az orosz Nyezaviszimaja Gazeta írásából az derült ki, hogy a jelzett napon három űrhajó ütközik bolygónkkal, és akkor annyi, vége a dalnak... A SETI (Search for Extraterrestrial Intelligence) tudósai kiderítették, hogy ez a három végzetes űrhajó ugyan jelenleg még a Plútó mögött tartózkodik, de ne legyenek kétségeink, hogy serényen közelednek felénk. Ráadásul a legnagyobb űrhajó 240 km széles! Némi megnyugvás: a két másik nem ilyen nagy… A SETI eme kinyilatkoztatása az alaszkai HAARP megfigyelő-állomás adatait is figyelembe vette. Különösebb riadalomra egyelőre persze nincs szükség, elvégre lehetséges, hogy a HAARP és a SETI hozzáértői valamit rosszul számolnak, amúgy pedig az emberiség történetében nem először prognosztizálják előre a Föld végleges pusztulását, azaz a világvégét.Ezt a hírt aztán nem is lehet kétségbe vonni,hiszen nem UFO kutatók,vagy amatőr csillagászok állítják mindezt,hanem azok a csillagászati csúcstechnikát képviselő SETI és HAARP megfigyelő rendszerek strukturális berendezései illetve azok ellenőrzését szisztematikusan végző hivatásos csillagászok ,akiket aztán egyáltalán nem lehet vádolni részrehajlással ,főleg akkor ha egy ilyen fontos,rendkívüli kijelentést intéznek a világ közvéleménye és a nemzetközi sajtó felé. Vajon most miért nem hűtötte le a pofátlan CIA ,vagy az amerikai „árnyékkormány” a NASA-t vagy a SETI-t ? Talán mert betojtak és közeledik az igazság,amit már a saját arrogáns hazugságaikkal sem tudnak eltussolni ? Tény,tehát,hogy három gigantikus méretű űrhajó közeledik,ismétlem űrhajó – tehát nem UFO – amelyek ha sem irányt,sem pedig sebességet nem változtatnak,akkor e jelenlegi tendencia értelmében 2012 decemberére elérik a Föld nevű bolygót,amelynek beláthatatlan következményei lesznek minden lakójára nézve. Aligha hihető ,hogy a három űrhajó majd szépen eléri a Földet,integetnek nekünk a Földre ,majd tovább utaznak a Nap irányába,ahol egyre forróbb a légkör. Szóval szinte elképzelhetetlennek tartom,hogy tesznek nálunk egy baráti látogatást,nyíltan üdvözölnek minket,aztán pedig elhúzzák a csíkot. Szinte kizárt… Megtámadnának minket ,? A Földet érő külső földönkívüli támadások tekintetében (sajnos) nincs még tapasztalatunk,s nincs semmilyen hatástanulmány ,amely kimutatná és értékelné a becsült számításos következtetésekből adódó erőviszonyokat. Azaz,fogalmunk sincs hogy mégis mire számítsunk… Két kérdés azért felmerül: Katonai – technikai fölényben vannak-e ,vagy nálunk fejletlenebbek ? Jó kérdés,bár erre senki sem tud választ adni,mégis ha ide érkeznek,látni fogjuk mi a céljuk valójában. Lehet,hogy a Földet jöttek gyarmatosítani ? Lehet,hogy kissé pesszimista vagyok-e tekintetben,de rossz előérzetem van,s attól tartok az idegen lények,nem hol mi piknikre jönnek. Bár a Földön több nagyhatalom is van,amelyek modern fegyverekkel rendelkeznek,azért túlzottan ne vegyük készpénznek az Egyesült Államok,Oroszország,vagy a Kínai Népköztársaság látványos tudvalévő erejét. A legrosszabb a hadviselésben mégis az,ha nem tudjuk kivel,vagy mivel állunk szemben,hiszen ha semmilyen információval nem rendelkezünk akkor az ellenség gyenge pontjait sem ismerhetjük. Bár ugyanez fordítva is előfordulhat,de mivel a Plútón túl felfedezett 3 gigantikus méretű űrhajóban valószínűleg nem friss kemencés kenyér van,így joggal van okunk félni. Mivel Nostredamus 2011-12 derekára prognosztizált totális háborút,nem zárható ki,hogy ez nem csak emberek között fog bekövetkezni.

FÖLD PÓLUSVÁLTÁS AZ IGAZSÁG-DÖNTSE EL MINDENKI MAGA Sziasztok! Dr. Molnár Gábor parapszichológus a XX. kurzusát tartotta szombat-vasárnap. Gábor eddig soha nem beszélt sem a magyarságról, sem a pólusváltásról. Mindeddig azt mondta, hogy ne magyarkodjunk. Most mégis félretette a szokásait, és mindkettőről beszélt, igaz most is csak tömören, pedig ő az, aki ezekről a legeslegtöbbet tudja, mégis rendkívül szűkre szabta e két témával kapcsolatos információkat. Amiket most elmondott, azt megosztom Veletek, mert mindkettő rendkívül fontos, és tudatosan kell készülni rá, és nem szabad megijedni a történések idején, mert az életünkbe kerülhet. Gábor azért beszélt most ezekről, mert bármikor bekövetkezhetnek, és fontos, hogy tudatosak legyünk ekkor. Most idézem azt a négy mondatot, amit elmondott a magyarságról. "Csak a magyarságnak lesz egy fényköre. Ebben lesznek olyan emberek, akik még érdemtelenek. Tri-a-nonnal fizikálisan gyengítettek minket, de ezzel erősítették a spiritualitást, mert ezzel adták meg a fényességet. A magyarságnak a nagysága hamarosan be fog bizonyosodni." Tanított egy bőgőmantrát is, amit ha csak ez a kis csapat, mármint a tanítványai március 15-én délelőtt 10 órakor mantráznak, az egész Magyarországot magasabb rezgésszinre emeli. Ez a mantra az aum eddig általam nem ismert különleges rezgetése. Ezt a tibetiek kánonban szokták énekelni, mégsem ismertem ennek ezt a fajta rezgetését. Nem Molnár Gáboros pajtik is bekapcsolódhatnak holnap délelőtt 10-kor ha lehetséges közös mantrával, ha nem megy, akkor az imának is rendkívül hatásos ereje van. A lényeg, hogy szívből jöjjön. Én holnap a csillagcsapattal találkozom, és éppen úton leszek 10 órakor, de gondolatban mindenképpen megteszem, annak is van ereje. Magyarország térképe régen az emberi agyat mutatta, Tri-a-non (három a nem: test-lélek-szellem szintjén nem) óta a tobozmirigyet, vagyis a harmadik szemet ábrázolja. Az agyról mindent lehántottak, csak a legértékesebb része, a tobozmirigy (harmadik szem) maradt meg. Ez azt jelenti, hogy a harmadik szem revitalizálásával (újraélesztésével) - mivel az őseink jól tudták használni a harmadik szemüket - újraéleszthetjük Magyarországot. Magyarország alatt a teljes eredeti Magyarország értendő. A harmadik szem újraélesztésére megvannak a megfelelő technikák, amihez megfelelő lelki érettség is szükséges. A pólusváltással kapcsolatban pedig arról beszélt, hogy "most sokminden ér egybe. Nemcsak a 25.920 évenkénti periódus végére értünk, A pólusok megváltoznak. A Föld átfordul. Az Északi Sarkból déli sark lesz és fordítva. A mágneses erő megbomlik a Földnél. Ez három napot, összesen 30 órát vesz igénybe. Ez alatt a három nap alatt a mágneses tér megszűnik a föld körül. Amíg a mágneses tér újra be nem áll, amíg újra helyre nem áll, ez 30 óra. Ez alatt az idő alatt nem fogunk látni. Akkor nem fogunk megőrülni hogy megvakultunk, ha tudjuk, hogy ez a Kozmikus Törvény. Nyugtassuk meg a családot, hogy ez a Kozmikus Törvény, és várjuk ki nyugodtan a végét, akkor semmi baj nem lehet. Akinek a belső látása - harmadik szeme - működik, az valamilyen szinten fog látni, mert a harmadik szem fölötte van a mágneses rendszernek. Kivétel nélkül mindenki megvakul, poláris szemével senki nem fog látni. Közel vagyunk, hogy a Föld pólust is válthat. Ha ismerem a törvényt akkor kivárom, ha nem akkor beleőrülök." Gábor szerint ez lehet öt év múlva is, de bármikor megtörténhet, akár már holnap is, ezért beszélt erről is, hogy időben felkészítsen minket. A Gábortól kapott 45 oldalas jegyzetben is kitér erre mindössze három sorban. "Ha a földünkön pólusváltás jönne létre, mindenki megvakulna harminc órára a mágneses mező megváltozása miatt. A mágneses mező rendeződése kb. harminc óra. Az, aki ismeri a törvényt kivár, és nem esik pánikba, aki nem, félelmében talán meg is hal." Ettől kezdve tökéletesen érthetővé vált mindenféle olyan információ, ami a három napos sötétségről szólt. Ez alatt a három nap alatt kivétel nélkül mindenkinek szembe kell néznie a saját belső démonaival. Ezt a belső utat mindenki egyedül járhatja be. Érthetővé vált az is, hogy miért éli túl sok gyerek, és kevés felnőtt. Azért, mert a gyerekek félelem nélkül, nyugodtan fognak aludni ez alatt az időszak alatt, míg a felnőttek össze-vissza hisztériáznak, ami a vesztüket okozhatja. Mivel erről a média sehol nem fog hírt adni, ezért elkerülhetetlenül fontos, hogy egymást mindenképpen tájékoztassuk, hogy minél több legyen a túlélő. Kryon is azt üzente egykor erről, hogy a dimenzióváltás idején a gyerekek pontosan fogják tudni, hogy mi a teendő. Hát ez. Nyugodtan kivárni, és aludni. A Föld most nemcsak pólust vált, hanem dimenziót is. Régebbi információk szerint egyedül a Kárpát-medencében van a legnagyobb esély a túlélésre. Nagyon sok földrész víz alá fog kerülni. Ataisz és Atlantisz pedig kiemelkedik a vízből. Azok a földrészek semmisülnek meg, amiknek lakói nem rendezték a csoportkarmájukat. Mostani információk szerint is Európa Nyugati része, Amerika északi része elsüllyed. Ebből adódóan nagyon fontosnak éreztem, hogy ezt az információt megosszam minél szélesebb körben, mert az idő tényleg közel van, bármikor bekövetkezhet. A lényege, hogy tisztában legyünk azzal, hogy ez Kozmikus Törvény, és várjuk ki a végét nyugodtan, és aludjuk át ezt az időszakot, akkor semmi bajunk nem lehet. Tudjátok, régen Noét kiröhögték azért, mert verőfényes napsütésben bárkát épített. Mégis neki lett igaza. Akik felfértek a hajójára életben maradtak, akik meg nem, azok meghaltak. Akkor is mindenki tájékoztatva lett a várható eseményekről, ahogy most is. Ki a hibás azért, hogy egyedül Noé hallotta a figyelmeztető hangot? Engem sem fog érdekelni, hogy ki fog kiröhögni, ahogy Gábort sem érdekli. A lényeg, hogy széthintsem a magot mindenfelé. Kiknél fog gyökeret ereszteni és kihajtani, az már nem az én dolgom. Mindenkinek egyéni dolga, hogy milyen utat választ. Végtelen szeretettel: Tejút Rózsa" .

AZ EXTÁZIS

Extázis: Jelentése:önkívületbe kerülni,kilépni saját magunkból. Tele vagyunk feszültséggel és mindenki másképp vezeti le, van aki(fiatalok) a disco-ban egy kis speed-del,mások zenéléssel,hobbival(peca,sportok,vagy bármi) és a rockerek egy jó koncerttel.Egész héten felgyülemlik és hétvégén megy a tombolás bulizás.Az ütemes zene és a segédanyagok(pia,füves cigi,drog,energia italok,) hatására beindul az extázis,hogy egy újabb hetet átvészelj.Sajnos szomorú végkifejlet is történik(disco balesetek),a zenészek a Dj-k beindítják a tömeget akik teljesen kivetkőznek magukból és élvezik a zenét,pogózást a színpad előtti részen,árokban.Sokszor előfordul kis csemeténk(osztálytársamnál alszom... helyett,koncerten ,disco-ban tölti idejét)míg a szülők abban a tudatban vannak,gyerekük békésen alszik. A rohanó világunkban az extázis már megszokottá vált. Íme egy néhány videó az extázisról...

HÁZASSÁGI VÁLSÁGOK VÁLÁS

A házasságban időként vannak válságok(időskori és fiatal házasok esetei is mások) amiket nehezen élünk meg.Mind két érintett másképp látja vélt és valós igazát. A baj már ott kezdődik mikor visszafordíthatatlanná válnak bizonyos cselekvések(netán fizikai erőszak,bántás,gyűlölet)és már megbeszélni sem tudják a problémát.(Egy férj aki szeret is meg ver is, , egy feleség aki anya is és nő is, egy harmadik aki tagad bármiféle érzelmet, de el nem enged. Öleli a nőt és úgy mintha sose engedné el többet). Ebben az esetben már lépni kell mert akár súlyos tragédia is lehet a vége . A megoldás a válás(pláne ha kicsi gyerekek is vannak a történetben ,de nem könnyű mert milyen komoly döntés kell ahhoz hogy házunkat hátrahagyva elmenjünk a gyerekekkel anya otthonba(milyen lelki törést okoz ez a gyerekekben,itt hagyni osztálytársukat barátaikat). Ha szereted őt,megpróbálsz egy újabb esélyt adni a kapcsolatnak(de már hanyadikat). Mostanában egyik ismerősöm felesége is elvált kisgyerekkel mert elárverezték házukat és a folytonos veszekedés,egymásra mutogatás hogy kinek és minek a hibájából jutottak idáig szétzilálta a családot,Csak a kisgyerekek nem értik mi történik hiszen ők mindkét szülőt szeretik.Az élet nehézségei(megélhetés,pénztelenség egzisztencia hiánya) mind a házassági válságok előidőzői.Nagyanyáink sokat tűrtek a házasságban(egy asszony köténye sok mindent eltakar szemlélet),ma már hamarabb elválnak a fiatalok hiszen felgyorsult a világ és könnyebben találnak új társat(internet,társkeresőoldalak,stb)A jó házasság titkát nehéz megfogalmazni de létezik és törekednünk kell eléréséhez.

A SZERETET

Volt egyszer nagyon régen egy sziget, ahol emberi érzések éltek: a Vidámság, a Bánat és még sok más, így a Szeretet is.Egy napon az érzések tudomására jutott, hogy a sziget elsüllyed. Ezért valamennyien elkészítették hajóikat és elhagyták a szigetet. Egyedül a szeretet akart az utolsó pillanatig maradni. Mielőtt a sziget elsüllyedt a Szeretet segítségért imádkozott. A Gazdagság egy luxushajón úszott el a Szeretet mellett.Ő megkérdezte: -Gazdagság eltudnál vinni magaddal? -Nem, nem tudlak! A hajómon sok aranyat, ezüstöt is viszek, itt nincs már hely a számodra. Így hát megkérdezte a Szeretet a Büszkeséget, aki egy csodaszép hajóval közlekedett: -Büszkeség, kérlek! El tudnál engem is vinni? -Nem, Szeretet nem tudlak elvinni- válaszolta a büszkeség. -Itt minden tökéletes, és te esetleg árthatnál a hajómnak! Hát a Szeretet megkérdezte a Bánatot is, aki éppen előtte hajózott el: -Bánat, kérlek vigyél magaddal! -Óh, Szeretet!-mondta a Bánat, én olyan szomorú vagyok, egyedül kell maradnom a hajómon! A Vidámság is elhúzott a Szeretet mellett, de olyan elégedett és boldog volt, hogy meg sem hallotta a Szeretet kérését. Hirtelen megszólalt egy hang: -Gyere Szeretet, én elviszlek téged! Aki megszólalt egy öregember volt. Szeretet olyan hálás volt és olyan boldog, hogy elfelejtette megkérdezni az öreg nevét.Amikor földet értek, az öreg elment. A Szeretet úgy érezte sokkal tartozik neki, ezért megkérdezte a Tudást: -Tudás megtudod mondani ki segített nekem? Az Idő volt, - mondta a Tudás Az Idő ?- kérdezte a Szeretet. -Miért segített rajtam az Idő? A Tudás válaszolt: -MERT CSAK AZ IDŐ ÉRTI MEG, HOGY MILYEN FONTOS AZ ÉLETBEN A SZERETET. Az emlékezéshez pedig nem emlék, hanem szeretet kell, s akit szeretünk, azt soha nem felejtjük el.

ÉDESANYÁM VIRÁGOS RUHÁBAN

Nem is tudom hány éves kislány lehettem, de élénken emlékszem erre az emlékre, erre a képre, amikor az utcabeli lányokkal játszottunk a szabadban és én megláttam anyukámat, aki épp hazafelé tartott – talán a munkából jött – és a virágos nyári ruha volt rajta. Fiatal volt még nagyon és olyan szép volt, hogy ez a mozgókép még mindig előttem van. Karcsú alakja volt, csinos lábai, szép frizurája és aznap abban a gyönyörű virágos ruhában olyan volt, mint egy tündér. Nyári meleg volt, rekkenő hőség. A barátnőimmel kint csatangoltunk a faluban, mentünk ide is oda is, de nem nagyon volt igazán konkrét elfoglaltságunk, egyrészt a meleg miatt, és talán azért is, mert még elég kicsik voltunk ahhoz, hogy valami rettentő csínytevést vigyünk véghez. Bicikliztünk az utcán és csak úgy voltunk… Az utca másik oldalán egyszer csak megpillantottam egy fiatal nőt, aki olyan szép volt, hogy elállt a lélegzetem. Néztem kecses járását, szépséges, színes ruháját, ahogy fújta a szél és tökéletes hajkoronáját, kedves, mosolygós arcát. Megcsodáltam őt és eltelt egy röpke kis pillanat, mikor rájöttem, hogy ez a tündér, az én anyukám! Amint a felismerés belém hasított, én már szaladtam is hozzá, hogy átöleljem és üdvözöljem. Olyan őszinte öröm volt ez, amit az ember legtöbbször csak gyermekként érez. És ki gondolta volna, hogy az a nap, az az egyszerű kis nyári nap még 35 év után is emlékezetes lesz. És most eszembe jutott. Eszembe jutott, mert gyűjtögetem az emlékeket, és néha elcsodálkozom, hogy hová tűnt az a tündér? Mert közben én magam is már bőven idősebb vagyok, mint akkor ő volt… Emlékszem, átölelt, mosolygott, és továbbment, engem pedig visszaküldött játszani. Örömmel mentem, élveztem a szabadságot, de az anyai ölelés olyan jól esett. A napokban egy családi ünnepen öleltem meg a szüleimet… Néztem, ahogy ülnek a tömegben a sok ember között. Az a tündéri nő, most rendezetlen ősz hajjal, arcán ráncokkal, szemében fáradtsággal nézte a felnőtt unokáját és fénytelen barna szemeiből könnyek szöktek elő. Próbáltam megfejteni a gondolatait… Csak sejthettem azokat. Talán arra gondolt, hogy elmúlt minden, talán fájdalmas a fiatalságtól, a szépségtől elválni. Talán neki is eszébe jutottak olyan napok, amire én is emlékszem… De nem kérdeztem meg, hagytam, hogy figyelje az unokáját, akinek szalagtűző ünnepsége volt és aki büszkeséggel és örömmel töltötte meg a szívét. A virágos ruhás tündér elrepült a múltban, de akkor, azon a napon otthagyta szívemben a pillanatot, amit sosem felejtettem el. Sly

MÁJUSI HOLDVILÁGOS ÉJSZAKÁN

Tegnap este valami vonzott(teli hold volt)három kutyámmal meglátogattuk Árnyékot(a kutyát,már írtam róla blogomban,egy telephelyet őriz településünk határában),a hold teljes pompájában tündöklött(olyan volt mintha nappal lenne,tökéletesen látszott minden). A kutyáim is érezték hatását,nyugtalanok voltak,ahogy elhagytuk a falu fényeit,felnéztem az égre és feltárult a teljes égbolt a sok ezer csillaggal, elgondolkoztam ezt látták apáink,nagyapáink ük apáink. A levegő kellemesen meleg volt és csodálatos illatok terjengtek (virágzik az almafa,településünkön több ezer van,szilfafa,és számtalan vad bokor). A kutyák is érezték azt a sok ezer szagot ami a határban van, boldogan futkároztak. A madarak is csicseregtek,a szellő enyhén lengett és valami belső nyugalom,boldogság árasztott el.A telephelyeken lévő kutyák( 2--másik helyen 4 --előtte 3) kutya már messziről megérezték hogy jövünk .Ugatásukkal megtörték a csendet.Elmentünk a falu legöregebb cseresznye fájához(közel 100 éves) éreztem az energiát amit árasztott. A telephelyek megvannak világítva,és láttam milyen boldogan fogadták kutyáimat a kutyák(elengedem őket és együtt játszanak,puszilkoznak,nyalják egymást)nagy az öröm a csapat vegyes fiuk lányok,nagy futkározásba kezdenek és mindenki odajön egy simogatásra,has,fül vakarásra.Az állatok rengeteg szeretet adnak(engem elfogadtak vezérüknek,hiszen már többször voltunk ki hozzájuk)A telephely csapjáról megitatom őket boldogan lefetyelik a friss vizet,és hancúroznak.Én pedig leülve egy fatönkre,elgondolkodom és szeretettel figyelem barátkozásukat,mindegyik egy egy más egyéniség.Hajnaltájban mindenkit visszavittem helyére és elindultunk haza,lassan feltűntek a falu fényei. A természet megmutatta maga szépségét és rádöbbent bennünket arra hogy élhető földet kell hagynunk a következő generációkra hogy ők is lássák élvezzék szépségét.

HA NYILNAK AZ ORGONÁK

Én úgy szeretek élni, ha nyílnak az orgonák! Ilyenkor azt érzem, enyém a világ. Utcán sétálva nézem a kerteket, Még a gyöngyvirág is nekem integet. Tavaszi szellőcske illattal ölel. Melyik a kedvesebb? Sosem döntöm el. Imádok minden virágot, illatot, Mit az ember a Földünkön meghagyott. Én úgy szeretek élni, ha nyílnak az orgonák! Ilyenkor azt érzem, enyém a világ.