Tökéletes az életem. 46 éves vagyok, viszonylag egészséges, férj, gyerekek, a legidősebb 22, a legkisebb 13 éves, szép kertes ház, kocsi, munkahely. És ekkor jön a Hófehérke almája, kívül szép piros, csillog belül pedig: romlott. Ennyí emberrel körülvéve magányos és tehetetlen vagyok, elrontottam valamit, de nagyon, és ez az, ami csak sodor magával, pillanatnyi problémákat oldottam meg csupán, az igazi akadályokat pedig levertem.---------
15 évvel ezelőtt, mikor a harmadik gyermekemet megszültem, az édesapám elhozta hozzánk segíteni az 58 éves édesanyámat. Az első születésekor egyetemista voltam, anyukám aktívan dolgozott, a férjemen kívül, aki akkoriban kezdett dolgozni, segítségem nem volt. Nem is kell erre számítani, mert mindenki maga alakítja az életét, tehát csináltam a dolgom, tanultam, szoptattam, vizsgáztam, végeztem a házimunkát, esténként a férjem besegített, a szüleim anyagilag támogattak. ---------
A diplomaosztómon újra terhes voltam, dolgoztam fél évet, majd szültem, ekkor jött az anyagi segítség mellé két hét az anyukámtól. Kicsit könnyebb volt az a pár nap, ezt követően éltem a két éves kicsivel és az újszülött babával a kismamák megszokott életét egy évig, ekkor visszamentem dolgozni, de lelkes voltam, az éjszakai műszakokat is meg tudtuk oldani. Az volt életem legboldogabb időszaka, nehéz volt, de igazán jó. ---------
Öt év telt el így, ekkor újra terhes lettem, a szüléssel együtt megkaptam az édesanyámat is. Két hét elteltével szeretett volna haza menni az édesapámhoz, aki ezt nem engedte, tehát maradt, azt gondoltam, mindjárt itt a Szilveszter, januárban majd elviszi az anyukámat. Nem így történt, kijelentette, ha haza megy, akkor ő költözik hozzánk. Persze ez teljesen lehetetlen volt, mivel az édesanyám maga is segítségre szorult, súlyosan elhízott volt, cukorbeteg, nem látott túl jól, de még tudott olvasni és kötni, elfoglalta magát, nem tudott közlekedni az utcán, séta, tömegközlekedés, bevásárlás, ügyintézés kizárva, a lakásban elmozgott nehézkesen, főzni még tudott és imádott is, de mindent oda kellett vinni az asztalhoz és ülve csinálgatta meg, mosogatás, takarítás nem ment. Ezeket a dolgokat én csináltam meg és ekkortól hetente egyszer jött segítségem a takarításhoz. Tulajdonképpen én és a családom kaptuk meg az apukámtól a feladatot, amit ő már nem akart 65 évesen tovább folytatni: az anyukámat segíteni, kiszolgálni. --------
Közben megszületett a negyedik gyermekem is, sajnos ő nem volt teljesen egészséges, a szívével volt probléma, de sikeres beavatkozás után meggyógyult. Amikor kiderült a probléma, kértem édesapámat vigye haza, legalább átmenetileg édesanyámat, mert ez most túl sok nekünk. Ő nemet mondott. Három hónapos volt legkisebb gyermekem, amikor beteg lettem (szívizomgyulladás), jártányi erőm se volt, sajnos a férjem se hitte el, hogy nem vagyok jól, későn fordultam orvoshoz, az édesapámat újra kértem, vigye haza anyukámat, ekkor is elutasított. Ebből a betegségből szívritmuszavarom maradt vissza, ami megkeseríti azóta is az életemet, bár már elfogadtam és talán tudok vele élni, nem lázadozom rögtön, amikor rosszul vagyok, hanem próbálom a nyugalmat magamra erőltetve kivárni a rosszullét végét és tovább folytatni az életem. ----------
10 évig maradt nálunk anyukám, közben kétszer volt vérmérgezése, leállt a veséje, dialízisre szorult, én pedig szépen felőrlődtem lelkileg, a családi teendők és az anyukám betegsége, lelki problémái között, mert ő azt nem tudta feldolgozni, hogy az apukám elfordult tőle. Depressziója egyre súlyosabb lett. Kezdetben diétásan főztem neki, de éjjelente míg tudott járni megette a "maradékot", feladtam ezt a törekvésemet. Egyre rosszabb lett az állapota, ha elmentünk vendégségbe, mindig attól rettegtem, hogy valami baj történik, nem ok nélkül. Többször elesett, elájult, bokája eltört, térdét tönkre tette az elhízás, csak járókerettel tudott járni. Nagyon szeretem a vízpartot, a hegyeket és a nyaralást és tulajdonképpen mi akkor voltunk egy család, mikor elutaztunk, évente kétszer egy-egy hétre, no meg azok az esetek, mikor anyukám kórházi kezelés alatt állt. Kicsit nyugodtabb volt itthon a légkör ilyenkor is, annak ellenére, hogy nagyon feszült voltam az aktuális betegségei miatt. ---------
Közben felnőttek a gyerekek, próbáltam itt is ott is megfelelni, a munkámat nem adtam fel, mert ott kiszámítható volt az élet, szeretem most is. Ha nem lett volna munkám, teljesen bediliztem volna. Ott persze senki sem sejt semmit abból, mit hogyan éltem meg itthon. Öt évvel ezelőtt teljes lelkiismeret-furdalás közepette szociális otthont kerestem. Anyukámnak. Nehezen, de beköltözött, nem éreztem jól magam a bőrömben, de az életem akkora fordulatot vett, hogy szinte el se hittem. Sokkal könnyebb lett minden, a háztartás, a gyerekek.
Ő viszont nem érezte jól magát annak ellenére, hogy minden csütörtökön dialízis után hozzánk érkezett, majd vasárnap este vittük vissza, végre megoldódott így a felügyelete a nyaralások idejére is. Két évig így telt az idő, majd akkor újra elégedetlenné vált, mert szobatársat kapott, addig egyedül volt a szobában. Új helyet kerestünk, egyszemélyes apartmant találtunk egy városunkhoz közeli kis faluban. Itt átmenetileg konszolidálódott helyzet, de másfél évvel ezelőtt édesapám beteg lett, három hónapos kórházi kezelést követően meghalt. Naponta több alakalommal látogattam, beszélgettem vele, levegőztettem, és mint kiderült ez nagyon rosszul esett az anyukámnak. Én nem tudtam apukámtól elfordulni, annak ellenére sem, hogy kiderült, nem élt egyedül: élettársa volt.
Anyuka onnan kezdve még szomorúbb, depressziósabb és elkeseredettebb lett. A temetésen se volt, mert ott volt az élettárs. Azóta még szomorúbban teltek a napjai, már hozzánk se volt kedve, nem tudtam semmivel kimozdítani ebből, próbáltam a múlt szép részeire emlékeztetni és mindent megadni, amire szüksége volt, de lelkileg csak egyre távolodtunk egymástól, ő nem értette miért nem szidom vele együtt apukámat, én pedig nem tudtam vele tartani ebben. -----------
Egyre többször fordult elő, hogy nem volt kedve jönni hozzánk a dialízis után, sőt még Húsvétkor sem. Magát is okolta azért, hogy ilyen keserű lett élete, majd három héttel ezelőtt szívinfarktust kapott, de hiába volt éppen akkor egy napja a kórházban és újraélesztették, szív-katéterezték, mindent megettek érte, nem sikerült megmenteni az életét. Nem tudtam rajta segíteni, csak asszisztáltam az élete utolsó tizenöt keserű évéhez, ami elromlott, nem tudott helyre jönni. Voltak boldog időszakai nálunk, de alapjában véve végig szomorú és csalódott volt az utóbbi tizenöt évben. ---------
Mellettem is elrohant ez a jó néhány év a huszonkét éves lányom semmire nem emlékszik, csak arra, hogy én ingerült, elfoglalt vagyok és kiabálok. Anyukaként és gyermekként is kudarcot vallottam. A munkámat talán feladhattam volna és házimunka átcsoportosításával több és nyugodtabb időt tudtam volna szánni a gyerekeimre is. A munkahelyem és munkám volt számomra nyugalom, a rend és tiszta viszonyok színhelye. Ott sose volt lelkiismeret-furdalásom, sok sikerélményben volt részem, ha nem lett volna, már rég összeomlottam volna. Valamit nem jól csináltam, nem tudom, mások hogyan csinálják. Sok ember gondozza a szüleit, oldja meg a problémáikat, nekem nem ment és most még a legfelnőttebb gyermekem is vádol. Hogyan lehet ebből a helyzetből felállni, kimászni? A férjem maga a csoda, kitartott mellettem, viszont a kapcsolatunkban nem érzem magam nőnek, anya vagyok és a szüleim gyermeke.
A mindennapokban összeszedem magam, keresem a jó kedvet, meg is találom, még magamon is képes vagyok nevetni, akár ironikusan is. Mostanában sokat sírtam önmagamhoz képest, utána jó volt..... HELENA
A sztori a saját házasságom története. Nem várok megoldást, talán csak megértést. Akár hasznos is lehet valakinek. Egyszerűen csak szeretném kiírni magamból a fájdalmat és a dühöt.
Nincs senki akivel megoszthatnám mindezt.
Csak remélem, hogy a férjem soha nem tudja meg.--------
Miért kellett így történnie? Úgy kezdődött minden, mint a mesében. Három barátnő az érettségi után élvezni akarta az utolsó gyerekkori nyár minden percét. Júliusban lementünk a Balcsira. Bulik, pasik, miénk a világ!
A 3. napon egy füredi partiban rám talált a szerelem. 27 éves, gyönyörű, hihetetlen gazdag és én kellek neki! Hajnalban a hajóján eszméltem fel, másnap együtt, este romantikus vacsi a nyaralójában, hihetetlen volt. Nem akartam elhinni, hogy ez velem történik meg! Aznap este az övé lettem.
19 évesen még hiszünk a mesében.------
Aztán eltelt a két hét, jönni kellett haza, nem akartam. Minden percet Gáborral töltöttem, erre vágytam csak. Itthon is találkozni akart, ha nem dolgozott, együtt voltunk. Anyukámnak is bemutattam, elájult tőle. Három héttel később gyakorlatilag odaköltöztem hozzá. Eltelt két hónap és gyűrűs menyasszony voltam, aki a fellegekben járt.
A barátaimat elhanyagoltam, nem volt időm rájuk, meg akartam mutatni a szerelmemnek, hogy nálam jobbat nem talál. Mindent együtt csináltunk, amíg ő dolgozott én vártam és álmodoztam.
Következő tavasszal összeházasodtunk. Gyönyörű esküvőnk volt, az USA-ban voltunk nászúton.
Aztán haza jöttünk és megváltozott minden.
Már a feleségem vagy, nem élhetsz úgy, mint egy liba! Gondolod kell rám is, amikor kimozdulsz, vagy beszélsz valakivel. A te barátaid nekünk már nem felelnek meg! Így nem jöhetsz ki az utcára, már nem lotyó vagy, hanem a feleségem!...stb --------
Kicsit később már abba is beleszólt, hogy mit egyek, hogyan nézzek ki (megcsináltattam a mellem), hova mehetek, ha egyedül vagyok, kivel beszélhetek, beszélhetek-e egyáltalán.
Én pedig szó nélkül tűrtem, ő volt az okosabb, a felnőtt, ő tudja mit lehet... Ostoba voltam és akkor még szerelmes.
A bajok igazán akkor kezdődtek, amikor jött a gyerekkérdés. Én meg vártam volna, 20 évesen úgy gondoltam, van meg időm. Gábor pedig akarta, nagyon. Gyógyszert szedtem, megtiltotta. Titokban szedtem, megtalálta. Akkor kaptam az első pofont. Mert hazudtam neki, mert ócska vagyok, aki biztosan lefekszik bárkivel. Pedig akkor már csak a kertben voltam egyedül. Régen ki sem tehettem a lábam a házból.
Összepakoltam pár ruhát és elmentem. Két hónapig könyörgött, én hülye meg hittem neki.
Rossz napja volt, végül is valóban becsaptam... Hazamentem.
Egy ideig úgy tűnt, valóban megbánta. Aztán ugyanúgy rátelepedett az életemre, mint előtte.
Anyának már nem panaszkodtam, ő meg örült, hogy rendbe jött minden. Pár hónappal később már úgy éreztem, hogy ketrecbe zárva élek. Ha hisztiztem, balhé volt. Az utcáról szedett fel, egy senki vagyok nélküle, ezt annyit hallottam, hogy én is így éreztem.
Sokszor és sokféleképpen bántott, én meg tűrtem. Magam sem tudom miért.
Talán azért, mert hinni akartam, hogy szeret és értem teszi. Elvégre az első komoly kapcsolatom volt, még tapasztalatot sem szerezhettem.
Aztán újra jött a gyerek. Még mindig nem akartam, de belementem.
Majd minden más lesz! Az lett. Az első sikertelen hónapokban azért is kaptam, mert nem vagyok terhes.
Naponta forgatta fel a lakást, gyanúsítgatott, hogy eldugom a gyógyszert. Nem talált. „Akkor meg egyszerűen még erre is alkalmatlan vagy!” --------
Ha éppen jó napja volt, akkor meg azt duruzsolta, hogy minden gondunk oka, hogy még nem jött össze.
Orvoshoz vitt, hetekig-hónapokig vizsgálgattak,vért vettek, néztek kívül-belül, fájdalmasan. Nincs semmi baj, csak várni kell. Az persze, fel sem merült, hogy akár lehetne nála is a gubanc. Csak én lehetek a selejtes. Természetesen addigra a vele töltött idő felőrölte a napra pontos mensimet. Volt, hogy hónapokig semmi, aztán meg havonta 2x jött meg. Két éve voltunk házasok, mire terhes lettem.
A terhességem alatt valóban megváltozott. Olyan volt, mint azon a nyáron. Büszke volt a pocakomra, 8 hónaposan céges bulira kísértem, hogy lássa mindenki. Mire kitaláltam mit szeretnék, előteremtette. Akkor úgy éreztem, jól döntöttem, mert van még remény a boldog, közös életre.
Szülés után 10 héttel kaptam újra az első pofont. Mert elhagyom magam, ilyen tramplival kell élnie, más már régen újra a régi, kínzom a babát, mert nincs tejem, de a szájába nyomom a műanyag mellem, erre is alkalmatlan vagyok, pedig erre egy állat is képes.
Akkor már mentem volna, de hova? Anyukámnak is hazudtam, a külvilág fele álompár voltunk, ki hitt volna nekem?
A kisfiunkat imádja-szereti, mindent megad neki.
Ha el merek menni, elveszi a gyerekem. Gazdag, befolyásos, én meg egy nulla vagyok.
Maradtam és azóta is élek.
Vannak szabályok amiket betartok, a fiam miatt.
Így nyugi van. Hogy meddig, nem tudom. Egyszer biztosan betelik a pohár megint és akkor boxzsák leszek.
Pedig igyekszem alkalmazkodni. Már 46 kg vagyok megint. Megteszek bármit, megcsinálok bármit, igyekszem kitalálni a gondolatait is. Nem mindig sikerül, akkor inkább elbújok a házban.
Nap mint nap félek, hogy felbosszantják a munkahelyén, hazafelé, akárhol.----------
Ezért is írtam ezt a vallomást. Ki kell beszélnem magamból.
Remélem, hogy egyszer talál valaki mást helyettem és elenged.
Nekem már nincs erőm harcolni. Várok és rettegek, hogy mi lesz, ha hazaért. A napi rutin annyi lett, hogy várom, mikor mibe tud belekötni.
Lányok! Ha fiatalon, gyerekként belemennétek egy hasonló kapcsolatba, ne tegyétek!
Legyen az én poklom a rossz példa! Szállj ki, amíg van erőd, mert gyerekkel, depresszióval küzdve már neked sem lesz!
23 évesen eddig eljutni nem könnyű. Nekem sikerült. Ennyit elértem az életben.
Ha újra kezdhetnem, több eszem lenne. NORANNA
Ízek és színek világa
Regeneráció:
Válaszd ki Te melyik ízt és színt szereted és elolvashatod mely szervrendszered, hogyan működik!
Piros, Bordó, Rózsaszín szín (Tűz elem)
Keserű íz (Tűz elem)
Sárga, Narancs, Barna szín (Föld elem)
Édes íz (Föld elem)
Fehér, Szürke, Világos színek (Fém elem)
Erős, Fűszeres, Csípős, Magyaros ízek (Fém elem)
Kék, Fekete, Sötét színek (Víz elem)
Sós íz (Víz elem)
Zöld szín (Fa elem)
Savanyú íz (Fa elem)
Minden szín és minden íz jelez szervezetünk jelenlegi állapotáról. A test elég intelligens ahhoz, hogy apró jelzésekkel tudassa velünk, mi az amire éppen szüksége lenne a saját öngyógyító folyamatainak létrehozásához. Jelzi, melyik ásványi anyagok lehetnek bennünk túlsúlyban, vagy éppen hiányban.
Apró érzékelésekkel, odafigyeléssel és testünk, lelkünk harmonikus rezgésivel tudatában lehetünk szervezetünk tökéletes működésének. Mert akkor is tökéletes, ha éppen nem érezzük annak! A szervezet már akkor elkezdi öngyógyító képességét amikor tudatunk még csak észlelni kezdi. Tudatunkkal, erősítő pozitív gondolatokkal felgyorsíthatjuk testünk regenerációs képességét.
Kutatások bizonyították, hogy a géneket megváltoztató molekulákat a saját gondolataink rezgései képesek átalakítani. Ez csodálatos!
Tehát igenis érdemes odafigyelni lelkünk rezdüléseire, milyen színeket kívánunk az adott napon, érdemes odafigyelni ízérzékelésünkre, hogy milyen ízt és fűszereket kíván a szervezetünk. Ne hagyjuk ezt figyelmen kívül!
Milyen csodálatos is lenne, ha biorezonanciás ruhákat gyártanának , ezeket könnyen beszerezhetnénk és auránk színének megfelelő ruhákban öltözhetnénk. De egy kis odafigyeléssel mi is jól megválogathatjuk „biorezonanciás ruhatárunkat” és egyszerű, olcsó, szép anyagokból összeállíthatjuk a velünk harmóniában rezgő öltözékünket.
Az ízek és a színek gyógyító, szabályozó és feltöltő hatással rendelkeznek életünkre. Jól tudjuk használni őket az ételeink elkészítésekor is. Eddig lehet, hogy nem tudatosan válogattuk össze a fűszereket és zöldségeket a salátáinkhoz. De ha tudatosan megvizsgálnánk az ételt megdöbbenve tapasztalnánk micsoda összhangot, energetizáló ételt teremtettünk a megfelelő színek és ízek összhatásával.
Az ízek és színek szerepe egy 5000 éves ősi regenerációs filozófián alapszik. Tudományos tapasztalatokra és tényekre épül. A bizonyítékokat mindenki a saját maga testén és közérzetén érzékelheti. Érdemes kipróbálni.
Minden színhez párosul egy íz és mindezekhez párosul egy-egy természeti elem, mely bolygónk szabályozásában és életünk fenntartásában játszik szerepet. Ezek az elemek kölcsönhatásban állnak egymással. SZAFFINA http://szaffinafuszerkonyhaja.blogspot.hu/p/izek-es-szinek-vilaga.html
Internetes vásárlás– Az ebay
Vásárlás az eBay-en: tippek és tanácsok
Ha rászántad magad, hogy belevágj egy külföldi internetes vásárlásba, az eBay hamar képbe kerül. Az eBay egy az egész világra kiterjedő, hatalmas eladói és vásárlói közösség. A lényeg, hogy olyan megbízható környezetet teremtsenek a felek számára, hogy bizalommal kereskedhessenek egymással, annak ellenére, hogy semmit sem tudnak a másikról és sokszor több ezer kilométer választja el őket. Az eBaynek több „nemzeti változata van”, a legnagyobb piactér az eBay.com, ami leginkább az amerikaiak és kanadaiak játszótere, de ez egyben a „globális” piac is. Ami még nekünk érdekes lehet, az a brit és a német eBay.
eBay regisztráció
Az eBay.com főoldalán a Register gombra kattintva egy egyszerű regisztrációs adatlapot kell kitöltened a szokásos kérdésekkel. Csak 18 éven felüliek regisztrálhatnak. Ne adj meg kamu e-mailcímet vagy telefonszámot (+36-tal vagy 0036-tal kezdd, utána jöhet a körzetszám és az összes többi), a te érdeked, hogy itt a lehető legpontosabban add meg az adataidat! Válassz felhasználónevet és jelszót. A regisztrációt e-mailben érvényesítheted: a megadott e-mail címre kapsz egy „confirmation code”-ot. Kattints a linkre a következő sorban és írd be a megfelelő mezőbe. Valamennyi nemzeti eBay-piactérre is beléphetsz ezzel a regisztrációddal.
PayPal fizetés
Ha végeztél az eBay regisztrációval, akkor a vásárláshoz azonnal szükséged lesz egy PayPal számla nyitására is. A PayPal egy egyszerűen kezelhető nemzetközi pénzügyi szolgáltatás, a lényege, hogy rajtuk keresztül bonyolódik a fizetés, így a vásárlónak nem kell kiadnia a bankkártyaszámát a kereskedőknek, sőt a Buyer Protection Program (Vásárlóvédelmi Program) keretében még a visszaélések ellen is védelmet élvez. A PayPal számla nyitása, fenntartása és használata a vásárlók számára ingyenes, a jutalékot és díjakat mindig az eladóktól vonják. A biztonságos internetes fizetési módokról (azon belül kiemelten a PayPal-ről).
Böngészés és vásárlás
Böngészni roppant könnyű, rögtön a fejlécben kereshetsz, vagy böngészhetsz kategóriák szerint. A cipőknél maradva, ha nem egy konkrét modellt keresel, hanem csak böngésznél, akkor a Clothing, Shoes & Accessories > Men’s Shoes vagy Women’s Shoes kategóriába kattints. Itt utána a bal oldali oszlopban szűkítheted tovább a méretre (US size), márkára (brand), típusra (style: általában az „athletic” és az „athletic inspried” érdekes), még színre és árkategóriára is szűrhetsz. Cipőben nem túl jellemző, de használtat (used) is lehet venni, persze sokkal több az új (sokszor NIB-nek, azaz „new in box”-nak nevezik).
A My eBay gomb menüben követheted még a licitált, megvásárolt, és itt jelenik meg, ha valami esemény van (visszajelzést kell hagynod, leveled érkezett, stb.) és kedvencek funciót is betölti. Ha egy termék megtetszik, kattints a „Watch this item” gombra, ez bekerül a My eBay Watching listádba.
Az eBay-en könnyen megtalálod, amit keresel!
Az eBayen vannak magánszemélyek és kereskedők (eBay stores). A magánszemélyek által meghirdetett aukciókon általában jobb árat csíphetsz el, de a kereskedők valószínűleg nagyobb tapasztalattal rendelkeznek a nemzetközi szállításban. De akárkiről is van szó, vásárolni ugyanúgy lehet:
Aukció vagy fix ár?
Ha megtetszik egy cipő, kattints rá a termékoldalhoz. Nagyon fontos körülmény, hogy az eladó aukcióként vagy fix áras termékként hirdette meg az árut. Mielőtt licitálnál/vásárolnál, minden fontos információt szerezz be a termékről (szállítás, állapot, méret, bármi), ha nincs ott az infó, kérdezd meg az eladót!
Aukció esetén láthatod az aktuális árat, hányan licitáltak már az árura (Bid history: 0 és a sok között), és hogy mikor jár le az aukció. Ha beszállnál, akkor a „Place a bid” gombbal leadhatod ajánlatodat. Lehetőség van rá, hogy leadd a maximum árat (Your maximum bid), amit az árura szánsz (ezt csak te láthatod) és ha valaki más tesz egy ajánlatot, akkor az eBay rendszer azonnal és automatikusan egy egységgel (10 cent, 1 dollár, ez az eladó beállításaitól függ) felüllicitálja azt a nevedben, eddig a beállított maximum árig. Ne tévesszen meg a látszólagos nyugalom a licitálásban, ha még pár nap vagy óra van a licit lejártáig. Jellemző, hogy az utolsó percekben, másodpercekben aktivizálódnak az addig csendben lapuló „ellenfelek”, hogy az utolsó pillanatban lecsapjanak az árura. Ezért is jó, ha beállítod az automatikus licitet, mert a rendszer a másodperc törtrésze alatt reagál – míg ha manuálisan licitálsz, akkor pötyögnöd és kattintgatnod kell. Sokszor tényleg csak 1-2 másodpercen múlik, hogy kié lesz az áru!
Fix ár esetén a „Buy it now” feliratot látod a termék mellett. Van olyan, hogy ez a licit lehetőség mellett van megadva, van, hogy csak ez a fix áras lehetőség aktív, lényeg: ha ezt az árat kicsengeted, akkor a licit azonnal lezárul és Tied a termék. .
Van ennek még egy módozat, amit ritkábban látni, ez a „Buy it now or Best offer”. Itt lehetőséged van egy a fix árnál alacsonyabbal bepróbálkozni, ezt az eladó vagy elfogadja, elutasítja, esetleg alkudozni kezd (counter-offer).
Egy eBay aukció: Itt licitálhatsz, de azonnal meg is veheted magasabb áron.
Mi az amire figyelni kell?
Mielőtt leadnád az ajánlatodat, alaposan nézd meg a termék leírását (Description fül), illetve a szállítási feltételeket (Shipping and Payment fül). Itt kikalkulálhatod, hogy mennyi lesz a szállítási költség Magyarországra (válaszd ki Hungary-t a legördülő menüből). Ha az eladó nem „International Seller”, azaz „nemzetközi eladó” akkor itt csak USA/Canada lesz, ekkor sajnos te nem rúgsz labdába… Érdemes még rápillantani az eladóval való elégedettségre, ezt a jobb felső sarokban található dobozban név melletti számok, csillagok és százalékok jelzik. Ha 99%-nál rosszabb az arány, akkor érdemes megnézni, hogy ki adott negatív vagy semleges véleményt az eladónak (az eBay-en már a semleges (Neutral) vélemény is egyfajta negatív minősítést jelent). Ha nem tiszta valami, akkor a Contact Seller linkkel tehetsz fel kérdést az eladónak.
Mi történik, ha megnyerted a terméket?
A leadott licitek köteleznek téged és a megnyert terméket ki kell fizetned, ha nem akarod, hogy rövid úton eltávolítsanak az eBay-es közösségből. Már egyetlen negatív minősítés is elég lehet ahhoz, hogy ne álljanak veled szóba az eladók. Érdemes azonnal kifizetni a terméket, az „etikett” és szabályok szerint három napon belül kell. A fizetésről és a szállításról külön írások fognak készülni az elkövetkező hetekben.
Értékelések
Az eBay-nek nagyon fontos része, hogy az eladó és a vevő értékelik egymást. Miután kézhez kaptad az árut, adnod kell egy általános véleményt az ügyletről (Leave Feedback). Erről sose feledkezz meg, mert ez biztosítja, hogy az eBayezők tudják egymásról, hogy mennyire jó partnerek. Van pozitív, semleges (neutral) és negatív. Az utóbbi kettőt csak nagyon indokolt esetben add! Már a semleges is azt jelenti, hogy valamivel nem voltál megelégedve. Hagyhatsz még rövid szöveges értékelést és további négy területet (Mennyire volt a termék a leírásnak megfelelő, kommunikáció az eladóval, szállítás gyorsasága, szállítási díjak) csillagokkal értékelhetsz.
eBay értékelések: Ha ilyeneket látsz, bizalommal vásárolhatsz!
Reklamációk
Természetesen az eBay-es vásárlás során is történhetnek problémák. A visszaküldésre vonatkozó feltételeket megtalálod minden áru leírásánál, de a magas költségek miatt ez általában nem éri meg. Az eBay arra bátorítja a felhasználókat, hogy elsősorban egymás között rendezzék a problémát, de ha valamit nem tudtok egymás között megbeszélni, akkor a Resolution Center-hez (Problémamegoldó Központ) lehet fordulni. Fontos tudni, hogy ez viszont nem hatóság, bíróság: az eszközök korlátozottak és a felek jóhiszeműségén alapul a dolog – ezért kell megnézni az elején, hogy kitől vásárolsz.
Langyos este borult csendben a tóparti tájra,
a Nap is elköltözött már egy nyugodt világra.
Álomvilág elragadta, meleg ágyba bújik,
sötétségtől takarót kér, azzal takarózik.
A fénye már nem törik meg a tónak hűs vizén,
ketten maradtunk a parton, a Hold fénye meg én.
Ébrednek a csillagok is, fényük erősödik,
csillagszóró-ruhájukat most magukra öltik.
Varázslatos látvány mindez, a szemem káprázik,
a sötétbe borult tájra Holdfényeső hullik.
Az arcomat halkan, csendben feléje fordítom,
Holdfényeső mossa könnyem, magamat kisírom.
Tisztára mosott könnyeim lassan leperegnek,
lelkem fehérbe öltözik, tiszta ruhát veszek.
Holdfényeső alá bújok, Vele megtisztulok,
s angyalszárnnyal repülnek a megtisztult mosolyok. Schmidt Károly Imre
Nem vagyok anya - remélem, hogy majd leszek, de még nem vagyok. Nem tudom milyen meglátni a hőn áhított két csíkot a teszten, nem tudom milyen először meghallani a kicsi szíve dobogását, nem tudom milyen egy apró életet hordozni magamban, nem tudom milyen minden erőmet összeszedve világra hozni őt. Nem ismerem az anyaság érzését. Olvastam és hallottam már, hogy milyen, de nem éltem át. Viszont tudom milyen keresztanyának lenni, erről szeretnék írni nektek.
Az unokahúgom meglepő hírrel állított be hozzánk. Odaszaladt édesanyámhoz, hozzábújt és azt mondta neki: „Mami, terhes vagyok. Mit csináljak?” Mivel egy futó kapcsolatból fogant a baba, sokat gondolkodott azon, hogy hogyan tovább, mihez kezdjen. Egyetlenegyszer talán még az is átfutott az agyán, hogy elvetesse, de szerintem komolyan sosem fontolgatta ezt.
A mi családunk egy nagy és összetartó család, nem volt kérdés egy percig sem, hogy mindannyian egy emberként állunk mellé. Így is történt, és elkezdődött a „családi babavárás”.
Néhány hét múlva unokahúgom megkérdezte páromtól és tőlem, hogy lennénk-e a keresztszülők? Gondolkodás nélkül mondtunk igent, és megtisztelve éreztük magunkat. Tudom, sokan azt mondják, hogy csak a pénz, az ajándékok miatt kérnek fel valakit keresztszülőnek, de ez nálunk fel sem merült. Mi nem álltunk/állunk valami fényesen anyagilag.
A terhességet végigkísértem, jártam az unokahúgommal vizsgálatokra, támogattam a terheléses vércukor vizsgálatnál, ilyesmi.
Éppen vizsgáztam aznap, mikor megmutatta magát a kisasszony az ultrahangon, emlékszem, majd kiugrottam a bőrömből, mikor jött az SMS, hogy kislány.
Teltek a hónapok, aztán 2006. március 3-án, több mint 24 órás vajúdás után világra jött a keresztlányom, Regina. A nevét tulajdonképpen én választottam.
Elmondhatatlan az a szeretet, amit az én kis keresztlányom iránt érzek. Igazából nem tudom megfogalmazni milyen, csak azt tudom, hogy nagyon erős kötődés. Nem találkozunk mindennap, de hetente legalább egyszer igen. Lehet, hogy vannak, akik ezt sokallják, de nekünk még nincs saját gyerekünk, és nagyon szeretjük őt.
Ha valamilyen ünnep van, bizony megpróbálunk derekasan kitenni magunkért, de előfordult már az is, hogy pl. a születésnapjára csak valami apróságot tudtunk adni, és ő nem követelőzött, szóba se hozta. Tudja, hogy mennyire szeretjük, és ő is szeret minket.
Olyan jó érzés, mikor találkozunk, és azonnal odarohan, ölel, ölel, és puszil. Nem vár semmit cserébe, még egy puszit sem, csak szeret.
Most négy éves, és nagyon okos, szép kislány, büszke vagyok rá. Azt hiszem pont ilyen kicsi lányt szeretnék saját gyermeknek is.:)
Olyan kíváncsi vagyok, hogy más keresztanyák is így éreznek-e? FAIRY
