KÉTSZINŰ ÁLDOZAT
Ha egy csendes éjszaka lefeküdnék az út közepére,
mondd... képes lennél-e lefeküdni mellém
Szorítani bátortalan kezem, minden hibám ellenére
és egyszer az életben igazat mondani nekem
Kizárni minden zajt, mozgást, eltörölni a múltat
és nem a fiatalság rácsain át szemlélni önmagad.
Mondd, képes lennél erre értem, ha mégis megtenném...
tudom, nehéz... de ha megtennéd, én örökre veled maradnék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése