AUTHENTICITY

Hitelesség! Hogyan válunk hitelessé? Nagyon egyszerű a válasz! Tedd azt, amit jónak gondolsz. Természetesen ennél összetettebb. Na, azért ennyire egyszerűen nem adják! Vigyázz, ez a kijelentés félreérthető! Azt sugallhatja, hogy minden szituációban menj fejjel a falnak, és tedd, ami tetszik. Nem ezt jelenti. Bemutatom, mire gondolok. Kétféle személyiséget különböztetek meg: hiteles személyiség és a hiteles ember. Első: Hiteles személyiség Azért hiteles, mert valóban azt teszi, amit gondol, viszont nincsen közel a valósághoz, és sok dolgot elvét. Írok róla is pár szót, hogy lássuk a különbséget. Tehát ő valóban azt teszi, amit gondol, de sok mindent nem ért, és nem keresi rájuk a választ. Ha valami nem jön össze neki, újra ugyanúgy csinálja. Nem veszi észre, hogy mi a helyes. Ő az, aki simán megcsalja a párját, akár többször, és csak annyit mond: "Én ilyen vagyok, ilyen voltam, és ilyen is maradok." Ismerős? Hát persze. Hiteles, nem? Ő tényleg ilyen. Ő nem lépked előre. A megtanult dolgai alapján cselekszik. Kiszámíthatóak a lépései. Mondhatjuk, hogy hiteles, viszont az élethez képest nem az. Elég róla. A másik: Hiteles ember Aki közel jár a valósághoz, és olyan dolgokat tesz, amik valóban jók. Hiteles ember számomra az, aki első sorban felelősséget vállal a tetteiért. Ez azt jelenti, hogy nem felsőbb okokat keres, vagy hibáztat, ha valami nem sikerül neki. Gondolok itt a környezetre, a társadalomra, Istenre, vagy a jó szerencsére, hanem képes észrevenni a saját hibáját. Beismeri, hogy ami nem sikerült neki, az első sorban belőle ered. Bátran odaáll, és vállalja a cselekedeteinek a következményét. Kiáll magáért, a véleményéért, és a dologért, amit képvisel. Ezek alapján a hiteles személyiséghez kell egy adag önismeret. Tudnod kell, hogy milyen vagy és, hogy mit miért teszel. A hiteles személyiség a helyzetei 90%-ban úgy cselekszik, ami a fejében van, és nem vesz fel álarcot mások kedvéért. Nem játszik szerepeket, nem hajt fejet másnak. Adja magát. Képes bevállalni önmagát, akkor is, ha nem tetszik a környezetnek, és mer kiállni mellette. Tudja miért teszi, és ezt látja jónak. Elmondhatjuk, hogy a hiteles ember nagyfokú önbizalommal rendelkezik? Igen, természetesen önbizalom is kell a hitelességhez. Na meg bátorság. A hiteles ember nem csak beszél egy elképzelt és kellemes életről. Tesz érte, és tettekkel bizonyítja, hogy ő valóban ilyen, amit elmond. Hiteles, mert aszerint él, és cselekszik, ami a gondolataiban van. Benne nem csalódunk, mert nem változtatja meg a hozzáállását, nem érdeklik a különböző körülmények, hatások, vagy emberi elvárások. A helyzet milyenségétől függetlenül, azt hajtja, amiben hisz. Ha kap egy helyzetet, amikor egyszerűbb lenne a könnyebb megoldást választani, mint amiben hisz, akkor sem csábul el, mert az nem fér össze a hitével. Példa: Tegyük fel, hogy valaki abban hisz, hogy van élet a halál után. Meghal egy szerette. Ekkor könnyen beleeshetünk abba a tudatba, mivel hihetetlenül sajnáljuk, hogy soha többé nem találkozunk vele. Így olyan szomorúságot érzünk, és bánatot, ami képes felőrölni minket. De ha hiteles, és a szerint él, mint amiben hisz, akkor egy ilyen szituációban sem hazudtolja meg magát. Ugyan szomorú, de a hitétől nem fordul el, és pozitívan néz előre. A hiteles ember amennyiben tudja, hogy valaminek a következménye számára nem vezet jóra, vagy ellenkezik a dologgal, amit képvisel, akkor nem teszi meg. A hitelességhez kell egy rálátás az életre is. Akkor leszel az élethez hiteles, ha a jó dolgokat képviseled, és azokat tartod szem előtt. Így lesz harmonikus az életed. Első lépés a hitelességhez, az önismeret. Második az önbizalom, ezután jön a felelősségvállalás, bátorság. Valamint kell az életre való rálátás is, mert ezekből alakul ki a hitelesség.