Víztükör az ablakon
Véled ülök hajnalban és merengek,
Gondolatom tengere mondatja vélem, mennyire szeretlek.
Óhajtó tekinteted sarkon lesve fut felém,
Felhőtlen, csodaszép szerelmed pillangóként repül belém.
A reggeli esőcseppek mindig vigasztalják lelkem világát, mint
Víztükör lélegzel szívemben a földgolyó számtalan ablakán át.
Tündöklő mosolyod kézen fogva sétál vélem bármikor,
Bűbájos léted boldogságban fürdeti szerény életem mindenkor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése