ÁLOMKERINGŐ...

Egy forró, nyári éjjelen lágy zene hangja száll. Az álom engem elkerül, de a dallam megtalál. Lám, én ezt egykor ismertem, de elfeledtem rég. A dallam nyomán feldereng egy régi szép emlék... Egy elfelejtett keringő, egy réges-régi bál. Az emlék épp most jő elő, mert újra itt a nyár! Hisz táncolnék én újra már teveled nyár éjszakán. Fehér ruhád úgy száll az éjben, mint tündérek szárnya száll. Mosolyod még itt van velem, S a Walzer ritmusa, Még feldereng emlékeimben lágy hajad illata. Egy elfelejtett keringő, csak enyém most e tánc. Holdfényben így táncoljuk át a nyári éjszakát. Ím, eszembe jut újra ő, oly élő az emlék. Egy elfelejtett keringő, de még hallom a zenét. Rég nem tudom, hol vagy te már, hisz hír sem jön felém. De ma éjjel velem táncolsz, az álomkeringő enyém. Egy elfelejtett keringő, talán hozzád elér. Zenéjét meghallod te is, s emléke visszatér!