ZÖLD RUHÁS LÁNY....
Volt egy férfi, aki nagyon szeretett volna megkapni
egy könyvet, de sehol sem találta meg. Elment egy
antikváriumba, ahol hosszú keresgélés után rátalált
a hőn áhított kötetre. Belelapozott, és feltünt neki,
hogy a könyv volt tulajdonosa, minden oldal mar-
gójára odaírta a saját gondolatait. Nagyon megtet-
szettek neki ezek a kommentárok,széljegyzetek, így
elhatározta, hogy megismeri azt,akiből ilyen érzése-
ket váltott ki a könyv története.--------- Egy lány sorai vol-
tak ezek. A cím megszerzése után dobogó szívvel
írta meg első levelét,melyre nemsokára megérkezett
a válasz is. Ezután a levelek jöttek, mentek, levele-
zésük folytatódott. Kölcsönös vonzalom, szeretet,
szerelem szövődött kettejük között. Így találkozót
beszéltek meg. Úgy tervezték, hogy a pályaudvaron
találkoznak, és majd a lány kezében egy szál rózsát
tart. A megbeszélt napon befutott a vonat.--------- A férfi
tekintetével a lányt kereste, de sehol sem látta.
Ekkor elment mellette egy csinos zöldruhás lány.
- Gyere velem egy kávéra! - szólt oda. A férfinek
nagyon tetszett a nő, már indult volna utána, ami-
kor eszébe jutott az a valaki, akivel évek óta le-
velezett és - bár sohasem látta - a lelkét már meg-
szerette. Így nem követte az ismeretlent. Lassan
kiürült a pályaudvar, így szomorú szívvel indult a
kijárat felé, amikor meglátott egy alacsony, ki-
csit kövérkés lányt, kezében egy szál rózsával.
Nézte a lányt, majd odament hozzá, és bemutat-
kozott. Megakarta fogni a kezét és - bár nem
ilyennek képzelte - nagyon megörült neki, át
akarta ölelni.---------- Ekkor megszólalt a lány: - Uram,
én nem tudom miről van szó, egy zöldruhás nő
adta a kezembe a rózsát és azt üzeni, hogy várja
a szemközti kávézóban.
A lány így tette próbára a férfit, hogy valóban a
lelkét szereti, amit megismert, vagy a külsősé-
gek érdeklik. A férfi kiállta a próbát!...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése