HULLÓ CSILLAG
Álmomban önmagamat láttam repülve,
hulló csillag fényében szálltam a Földre.
Vágyaim a fénnyel suhantak a mélybe.
Bánatot elfojtó, örök sötétségbe.-------
Míg zuhantam, csak egy pillanatot kértem:
A Boldogság istene jöjjön el értem,
lássam, egy villanás szikrázó fényében,
mi az, mi elkerült egész életemben.-------
Simítson jó áldást elfáradt lelkemre,
söpörje könnyemet az üres éterbe.
Vigyen magával az öröm szigetére,
röpítsen magasra, messzi végtelenbe.-------
Szépen szálltam egyedül, térben lebegve,
- nem kaptam áldást elrontott életemre.
Boldogság istene elkerült engemet,
- talán nem is hallotta könyörgésemet.-------
Amíg röpültem, a sok emlék kísértett,
már majd' becsaptak a boldognak hitt évek.
Ölelő karok, kedves, szép ígéretek,
mosolyok, csókok, vágyak, el nem ért tervek...-------
Lázas szenvedély vakított, míg elhittem,
eljött végre az örök boldogság értem.
De hamis álmom fátylát a szél letépte,
s egyedül zuhantam az ismeretlenbe.-------
Hű társam, a magány kísért végig engem,
álmomban is vigyázott rám, ott volt velem.
Véle osztottam meg minden töprengésem,
ő volt, ki letörölte a hulló könnyem.-------
Csöndes áldást adott - semmit nem kért érte,
hallgatott, s közben csak bús dalát zenélte.
Együtt leszünk mi már álomból ébredve,
kezét szorítom, s ölelem őt, szeretve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése