CHEMO

A kemo és a sugárzás mellékhatásai miatt soha többé nem leszel 100%-os, mert gyenge az immunrendszered. Tönkreteszi a házasságokat, családokat és baráti A1 az üzenetedet, amikor látják, hogy hosszú. Több mint fele abbahagyta az olvasást. Lehet, hogy valaki már elment a következő bejegyzéshez a hírfolyamában. Úgy döntöttem, hogy közzéteszem ezt a bejegyzést a közeli családtagok, barátok és rokonok támogatására, akik ezzel a szörnyű betegséggel küzdöttek. Most azokra koncentrálok, akik időt szánnak arra, hogy végig olvassák ezt a bejegyzést.. egy kis teszt, csak hogy lássuk, ki olvassa és ki osztja meg olvasás nélkül. A rák a szervezetünk nagyon agresszív és romboló ellensége. A kezelés után is földig pusztul a test. Ez egy nagyon hosszú folyamat. Szeretném tudni, hogy kire számíthatok és ki szakít időt arra, hogy elolvassa. Ha ezt befejezted, írd a megjegyzésbe, hogy "Kész". Sajnos a rák még mindig az évszázad betegsége. Kérlek, valaki tiszteletére, aki meghalt, vagy a rák ellen küzd. Mindenki azt mondja: "Ha bármire szükséged van, ne habozz, én itt vagyok neked. "Tehát pesszimizmus nélkül fogok fogadni: tudom, hogy a családom és a barátaim kiteszik a falukra. "Csak másolnod kell (nem megosztani)!!! A tudatosság hónapja van ennek a betegségnek. Valaki nagyon különlegesnek készült. Mindannyian ismerünk valakit, aki előttünk állt, aki harcolt vagy vívja ezt a csatát, és azokat is, akiket elvesztettünk.

NIGHT CLOCK

Éjjeli órán Éjjeli órán reccsen a padló! Ez nem lehet! Biztos csak játszik velem a képzelet... Hiszen egyedül takart be, és ringatott el az alkonyat. Ki járna itt mégis, ily kései órán hívatlanul? Éjjeli órán kép: pixabay Talán balsorstól űzött, megfáradt vándor tért volna be hozzám? Napok óta fogva tart az ágy, most mégis felkelek. Oly könnyű minden léptem, mintha ólomsúlyok sohasem ültek volna vállamon. Félnem kellene, de nem tudok. Bennem a félelem már rég kihűlt, halott...csak a testem forró eleven. Testem börtönében, bomló lelkem, holt madár. Bár könnyem volna! Zabolátlan patakként megáradna, mint tavaszhasadásával a bővizű folyók. Kiszáradt szomjazó lelkem könnyeimmel öntözném, hogy új érzések sarjadjanak benne, melyeknek magjait a szél már elvetette. S reccsen padló újfent! Oly nehéz a levegővétel, lilul a szám... Sápadt arcomra bíborszín rózsákat fest a láz. Idegen félelem néz rám a sötét sarokból csodálkozva, ki ez a vakmerő ki nem féli a halált? Nézem a padlót. Imbolyogva lépek. Reccsenj már!!! Reccsenj, te istenverte padló! Olyan hideg a levegő, és oly kevés. Ha most a padlóra feküdnék, a reccsenést még jobban hallhatnám. Talán álmodom, s a padló se reccsen, csak képzelem? A falakba kapaszkodva visszasüppedek a magányba. Ki vagyok én, hogy a sorsom ellen lázadni merek? Tarts tükröt torz lelkem elé! Mondd meg tükör, hogy amit benned látok valóság, vagy képzeletem szörnyszülötte? Rémes bűnöm visszahányom. Az erőlködéstől a tükörre vért köpök. A tükörben furcsa tünemény, vérrel festett képregény... S reccsen a padló! Most már meg sem fordulok. A tükörből így is jól látom őt! Nézem némán, szótlan. Ha szólnék is, mit mondhatnék? Menj? Maradj? Éjjeli órán jöttél, hogy a lelkembe kételyt vess? Ha ma beállnék a hozzátok, holnap megbánnám! Ha tegnap beálltam volna közétek, az ma már késő lenne. Hisz látod vért köpök, hogy igazad legyen! A te igazságod került az enyém fölé. Temess el mélyen, és ülj felettem, s fajtám felett örömteli halotti tort. Mondd, hogy hiába volt minden lázadás! Verd a melled, hogy lám igazad volt...de ne feledd, ha nincs elnyomás nem születnek lázadók! A zsarnokságod gyümölcse a fajtám. Valósnak vélt igazságodból mit erőszakkal hintesz el, sorra születnek a lázadók. Megvetsz szüntelen a lázadásomért, de mégis hozzám menekülsz. Iszonyodsz hallani tüdőm hörgését, és kétségbeesetten szeretnél megmenteni magamtól. Azt hiszed megváltoztathatsz... pedig jaj dehogy. Megakarsz érteni, de nem tudsz, mert benned élő, elven a félelem, ami bennem már rég halott! Hogyan is érthetnél meg te engem a lázadót? Neked elveid vannak, ahol nincs helye a magamfajtának. Látszólag neked van igazad! Látszólag. Tudod minden viszonylagos! Az igazság ebben a zűrzavarban pedig, sohasem egyértelmű. Mondd hát, ekkora bűn az, ha nem ismerem a megalkuvást? Bűn, ha elhiszem, hogy van szabadság, ami nem követel tőlem titkon rabigát? Tudom, hogy választhatnám a könnyebb utat, amit felkínálsz. Erős karjaiban vinnél így betegen is, ha behódolnék akaratodnak, ha azt tenném, amit milliók gondolnak helyesnek. Mezítelen talpam többé nem sértenék éles kövek, s nem serkenne lábamnyomán vér. Az általad helyesnek vélt élet méregként áradna szét bennem. Bizonyosan rossz volt a csillagok állása azon az éjjelen amikor születtem. Rajtad is ezáltal súlyos átok lettem, ami konokul megül a mellkasodon. Fordulj ki hát az ajtón, és menj! Forrongó poklomban kettesben velem ne maradj, még végül elkapnád ezt a kórságot tőlem. S reccsen a padló lépteid alatt. Távolodó lépteidnél súlyosabbak a ki nem mondott szavak. Ahogy te távolodsz tőlem, úgy oson a pirkadat a szobába. Reményt csepegtetve a hazugságoktól megfáradt éjszakába. Jégvirágot varázsol a hajnal az ablakomba. Ezen a reggelen érzem először, hogy van remény! A csillogó jégvirágok hozták el hírt, hogy egyszer tavasz lesz! Tavasz lesz, és nem csak odakint, hanem az örökké lázadó lelkemben is.

MARCH

Március Apró rügyekben most születnek újra jövő remények friss hajtásai, és a földön még a tavalyi lombnak barnára ázott maradékai... Hinni kell... hinni, hogy jön valami jó, messzebb lengnek az árnyékos napok, távol maradnak a nagy borulatok, s hinni kell, hinni, hogy akarhatok. Nem szeretnék már borzongva szétnézni, őszi hullásra, s rosszra gondolni, nyíló tavaszban virágnak jó lenni, bújni szeretve, édeset adni. Hinni kell, hinni, hogy jön valami jó, s futni kell elé; kis magot vetni, dobogó szívvel fényre vágyakozni; március szemébe belenézni.

SOLITUDE

Magányban Rombol bent a magány Fáj oly nagyon a hiány Üvölt a néma csend Oly üres minden bent Serceg a hófehér papír Tollam Neked szépet ír Keresem a kicsiny reményt Találva majd a nyereményt Hol vagy most én Babám Te gyönyörű szép talány Érzelem az most kavalkád Barangol utakat kipróbál Hirdeti igéjét a remény Megpihenve lelked sebén Nem bánt csak nagyon akar Ezzel rengeteg titkot takar

DARK MUSIC

This world is interesting

Azért érdekes a világ. Nem Ukrajnáról beszélek, nem is Magyarországról csak általánosan majdnem mindenhol. Szóval megszületsz valahova, amit ugye nem te választasz meg. Majd megtanítják neked már kiskorodtól, gyakorlatilag agymosás szinten, hogy milyen fontos az országod, annak színei, annak múltja, annak költői versei, még a nemzet adott bűneit is úgy tanítják minden országban, hogy azok indokoltak voltak és hősiesek... stb. Majd azt mondják ez a te földed, pedig aki sokat járt külföldön az tudja, hogy valójában semmivel nincs több jogod ehhez a földhöz, mint külföldön. Ha pl. horgászni akarok, akkor ki kell fizetnem 30 ezret kint is és az itthoni tavakhoz is, hogy horgászhassak. Vagy ha fürdeni akarok természetes vizekben, akkor a tengeren is kifizetem ugyanazt a jegyet, amit az itthoni tavakhoz, stb. Nincs több jogom itthon, mint külföldön. Aztán idővel észreveszed, hogy ugyanezek, akik ezeket az oktatásokba beviszik, szétlopják a nemzetet, dőzsölnek, luxusjachtoznak, a saját törvényeiket kikerülik, nekik nem fontos a nemzet, csak önmaguk, de neked azt tanítják, hogy TE add az életed is érte.... Amikor pedig háború van téged küldenek harcolni, ők nem mennek és mégis mennek milliók meghalni, mert kiskorúktól kapták ezt az agymosást és oktatást, hogy a nemzet a legfontosabb, nem pedig maga az ember. Az nem számít, hogy az egész világ egy nemzetből származik, mindössze 3 típusú fő vércsoporttal... Az országok csak jóval később keletkeztek hazug kiskirályokkal az élen... El kéne gondolkozni, hogy valójában tényleg a nemzetet és az embereket szolgáljuk vagy a kiskirályokat az oligarcháikkal? Még egyszer mondom ez a legtöbb országban ekkora nagy átverés... de tudom ebből nehéz ébredni, hisz minden országban kiskortól megy ez az agymosás már iskolától kezdve...

NORTHHUMBRIA

THIS IS OUR POVER

THERE IS POVERTY

Szegénység van⁉️ Hatalmas bűn fogja a világunkat maga alá temetni, mert gyermekeinket, fiataljainkat nem tanítjuk meg megélni, gazdálkodni. Mindenkit parancsszóra beterelnek az iskolába, ahol elvont igazságokkal reggeltől estig lefoglalják őket! Bűnös nagyravágyással mindenkiből értelmiségit akarnak nevelni, és közben a reális élettől elszakadnak a felnövekvő generációk! Lehet, hogy nem lehet jó árban értékesíteni a húst, a tojást, a tejet, de hány szegény családnál jártam, hol mindenki dohányzik, issza a kávét és várják a segélyt! Mennyivel másképp néznének a falvaink, ha legalább a munkanélküli réteget megtanítanák szépen, játszva gazdálkodni, megtermelni a saját mindennapi betevő ételét! Friss, finom, egészséges táplálék mellett mennyivel kevesebb orvosság fogyna, s mennyivel több jókedv, kacagás lenne a tisztességes, jól végzett munka után, az emberhez méltó sikerélmények láttán?! Böjte Csaba

DOWN THE SLOPE

Moldova György: Lefelé a lejtőn Egy még fiatalos, a gondokban megszőkült ötvenhét éves asszony meséli: – Mikor nyugdíjba mentem, úgy éreztem, kinyílt előttem a világ. Se kutyám, se macskám, csak magammal kellett foglalkoznom, megvalósítottam életem két nagy vágyát: vettem egy piros kalapot és megtanultam síelni. A piros kalapot aztán elraktam a szekrény mélyére, mert a barátnőim „hamiskártyásnak” kezdtek becézni, tudniillik hogy tökre pirosat teszek, de a síelés fokozatosan a szenvedélyemmé vált. A Normafa laposabb lejtőin kezdtem, a trénerem eleinte nem sokat várt tőlem, azt ajánlotta, hogy vegyek néhány erős edzést, és hagyjam abba, de én kitartottam, egyre meredekebb lejtőkre is kimerészkedtem, végül tavaly úgy döntöttem, hogy kimegyek Ausztriába, és megpróbálkozom a nagy alpesi pályákkal. Befizettem egy kilencnapos tiroli útra, és vettem kéz alatt egy csodálatos egybeszabott kék síoverált, csupa zseb, csupa cipzár, térdben párnázva, bokában raffolva, mit mondjak, gyönyörű darab volt. És este – mert azért nem akartam túl sok szemtanút, ott álltam a tubenthali pályán. Istenem, én, Kovács Valéria a Népszínház utcából, hátsó udvar, csigalépcső, vettem egy mély lélegzetet, aztán elindultam. Az első szakasz simán ment, a nagy meredek előtt egy kis pihenőrészen megálltam egyet lihegni. De nemcsak lihegni kellett, hanem egyebet is, úgy látszik, felfázhattam, mivel a dolog igen sürgősnek látszott, már nem tudtam volna visszamenni a szállásunkra, körülnéztem és nem láttam senkit, lekuporodtam. Egy baj volt, a szuper overálomat nem lehetett szétkapcsolni, csak egyben húzhattam le, a pulóvert a nyakamba, így válltól bokáig teljes natúr szépségemben mutatkoztam. Egyszóval lekuporodtam és a költővel szólva a munka éppen dandárjában volt, mikor legnagyobb megdöbbenésemre a síléc megindult alattam – úgy látszik, rosszul vágtam le a hóekehelyzetet. Először csak szép lassan csúsztam, aztán felgyorsultam és kísérteties sebességgel vágtattam lefelé a meredek lejtőn. Ha nem akartam kitörni a nyakam, fel kellett állnom és felvennem a szabályszerű testtartást, a pulóverem a nyakamban, a bugyi, az overál a bokámon. Mit mondjak, voltam már boldogabb is, végig azt hajtogattam magamban: – Istenem, ha túlélem, adok ezer forintot az új Nemzeti Színházra. Végül megcéloztam egy bokrot, a bokor már nem tudott kitérni, kificamítottam a csuklóm, de az ép kezemmel végre fel tudtam húzni a bugyimat. A hegyi mentők értem jöttek, és lekísértek az elsősegélyhelyre. A bőrkanapén egy öregfiú feküdt ideiglenes kötéssel a törött lábán, síléce roncsaival akkor gyújtottak be a kályhába. Míg az orvosra vártunk, beszélgetésbe elegyedtünk. – Ön szintén kezdő, uram? – Én, nagyságos asszonyom? Negyven éve síelek. Alsó-Ausztria többszörös lesiklóbajnoka vagyok és most először sérültem meg. – Mi történt? – Ez maga volt a pokol, asszonyom. Siklok lefelé a pályán a magam nyugodt ritmusában, mikor mögülem felbukkan egy boszorkány, a pulóverje a nyakában, az overálja a bokáján, egyébként teljesen meztelen, még a vakbél-operációjának a helye is látszott, egyébről nem is beszélve. Üvöltve, teljes sebességgel elvágtatott mellettem, annyira megdöbbentem, hogy nekimentem egy fának. De csak kerüljön a kezembe ez a boszorkány. Ön is az ő áldozata volt, asszonyom? – Én is – mondom, és eltöprengtem, hogy mennyi levonással adnák vissza a nyolcnapi üdülési díjat.😁😯😁

GOETIA

DARK AMBINENCE OF VIRUSES

They want a human life.

Becsüld meg a lehetőséget, hogy segíthetsz és nem te szorulsz rá! Fogyatékosnak lenni és tömegközlekedési eszközön napi rendszerességgel utazni. Ebbe szeretnék egy cseppnyi bepillantást engedni embertársaimnak, csipetnyi empátia reményében. Az egészség ajándék, ha birtokában vagy, bármit megtehetsz. Bármit, amit mi sehogy, vagy csak nagyon nehezen. Becsüld meg a lehetőséget, hogy segíthetsz és nem te szorulsz rá! Nevelőszülő vagyok. Van egy szerető férjem, egy saját 11 éves nagy fiam és három neveltkém, akik közül kettő fogyatékos. Naponta tömegközlekedünk, fejlesztő oviba járunk. A reggel 6-órai járaton utazunk. Két éve tesszük, reggel tömegközlekedés, délután autó. Sajnos túl sok rossz tapasztalatom van e témában. A héven, buszon, villamoson a babakocsinak kijelölt helyet előszeretettel foglalják el embertársaim és nézik végig, ahogyan a babakocsiban ülő autista gyerkőcömmel, köztünk pedig a hiperaktív értelmi fogyatékos lányommal, végig álljuk a majdnem egy órás utat. A mozgáskorlátozott parkolóhelyen jogosulatlanul állókat megbüntetik és ez így van jól. Miért nem lehet betartatni a fent említett járatokon, hogy a kijelölt helyre az üljön, vagy álljon, akinek kerékpárja van, vagy babakocsival viszi gyermekét. Többször jeleztem utastársaim felé, nehéz nekünk a "normális" helyeken utaznunk, mert ott akadályozzuk a többi utazót. A járatok jobb érzésű alkalmazottai is szóvá tették a visszás helyzetet, de a válasz röviden annyi, hogy "a viteldíjat kifizették, oda ülnek ahová tudnak". Aki ma mentes ezen problémáktól, talán nem is tudja, micsoda macera egy lépcső, vagy egy tömött magas padlós autóbusz, vagy villamos. Természetesen nagyon sok helyen megoldott már az akadálymentesítés, de ez csak épület, meg lépcső és jármű szintjén igaz. Az emberi gondolkodás még nem esik az EU előírásai alá. Azt érzem a saját bőrömön, hogy a társadalom nem, vagy csak nehezen tudja elfogadni a számára láthatatlan problémákkal küszködő embereket. Legyen gyermek vagy felnőtt, teljesen mindegy. Sajnos volt részem rosszindulatú megjegyzésben, lenéző pillantásban, ezekbe az ember belefásul. Szeretem a gyerekeimet olyannak amilyenek és féltem őket. Ébresztő emberek! Ők is emberi életet szeretnének. Ha egy embertársadnak segítesz naponta, csak egy cseppnyit, már is jobb és hasznosabb a napod . Add át a helyet a villamoson a rászorulónak, segíts a kismamának leemelni a babakocsit a buszról! Ne szaladjon arrébb a gyermekével a játszótéren, ha egy értelmi fogyatékos, vagy autista gyermek oda megy mellé, ne féljen nem fogja elkapni, de ha engedi játszani őket a saját csemetéje is megtanulhatja elfogadni a fogyatékos társát, bölcsebb, teljesebb felnőtté válhat! Természetesen vannak emberek, akik segítőkészek, elfogadók. Nekik ezúton is köszönöm jóságukat. A többieket pedig arra kérem, sorstársaim nevében, vegyék komolyan: az egészségük igazi kincs! Becsüljék azt nagyon és éljenek a lehetőségükkel, hogy segíthetnek és nem Ők szorulnak mások segítségére. Köszönöm.

SONG FOR AN EMPTY WORLD

SONG FOR THE POST APOCALYPSE

The child who has been laid off

Kezdjek vele, amit akarok, mondta az anyja, amikor leparkolta a kilencéves fiunkat a küszöbömön. Mint egy megunt játékot. S. András történetét lejegyezte Molnár Fruzsina. A lepasszolt gyerek – Igaz történet © Technológia: Éva A lepasszolt gyerek – Igaz történet Sosem tudtam megérteni Kriszta döntését, igaz, őt magát sem tudtam megérteni. Ez volt az ő nagy bánata. Nekem az egyetemi évekkel véget ért a bulizások meg a nagy mászkálások időszaka, néha egy mozi vagy színház jólesett, ennyi közösségi program pont elég volt. Krisztát meg mintha valami belső motor hajtotta volna, hogy csak az a normális, ha itt pezseg, ott pezseg. Rengeteget veszekedtünk akkoriban, pedig még alig voltunk egyéves házasok. Aztán egy nap Kriszta azzal mászott elő falfehéren a fürdőszobából, hogy csíkosat pisilt – és hozta a kezében a pozitív terhességi tesztet. Én kimondhatatlanul boldog voltam. Nemcsak azért, hogy apa leszek, hanem azért is, mert felsejlett bennem, hogy ha jön a gyerek, akkor Kriszta is lenyugszik majd egy kicsit. Gergő december elején született. Annak ellenére voltam belé szerelmes, hogy még nagyon nem tudtam vele mit kezdeni. Amikor este hazaértem, csikiztem, dögönyöztem, rágcsáltam – de tény, hogy az ellátásában aktívan nem vettem részt. Meg is kaptam a magamét ezért az anyjától. Kriszta egyre rosszkedvűbb lett – vagy talán depressziósabb, nem is tudom. Egy mosolyt nem láttam soha az arcán, legalábbis ami nekem szólt volna. De Gergőnek jó anyja volt, azt el kell ismernem. A házasságunk agóniája Közöttünk viszont szinte minden megszűnt, mire Gergő kétéves lett és az anyja visszamehetett dolgozni. Szinte alig beszélgettünk, a szexuális életünk kimerült néhány tervszerű, lábujjhegyen lejátszott, rövid együttlétben. Én még eleinte kívántam, de a viselkedése hamar útlevelet adott a libidómnak. Nemhogy jó feleség nem volt, de a minimális érzelemnyilvánítása is kimerült abban, hogy néha sírni láttam. Ilyenkor persze hiába kérdeztem, hogy mi a baj, a szokásos válaszon – a semmin – kívül nem osztott meg velem semmit. Egy idő után már nem is kérdeztem. Tudtam, hogy épp most asszisztálom végig a házasságunk agóniáját, mégsem csináltam ellene semmit. Egyszerűen eszköztelennek éreztem magam. Gergő harmadik születésnapjára vásároltunk éppen játékot, amikor Kriszta az üzlet közepén közölte velem, hogy válni akar. Nem mondhatom, hogy a lábamra ejtettem volna meglepetésemben a legós vödröt. Csak annyit mondtam, hogy oké. Nem rendeztem jelenetet és nem kezdeményeztem roppant kínos beszélgetéseket sem, pedig egyértelmű volt, hogy van valakije. Addigra úgy látszik, az összes velem kapcsolatos sérelmét elsírta már, mert semmit nem vágott a fejemhez, hogy miért jutottunk idáig. A karácsonyt úgy csináltuk végig, hogy szinte csak a praktikus dolgokat egyeztettük. Ő megy el a házból, a kocsit vinné, meg néhány tárgyat, amihez ragaszkodik. És persze Gergőt. Más nem kell neki. Viszonylag messzire megy, egy kisalföldi városba, száz kilométerre tőlem. A gyereket kéthetente szombat reggeltől vasárnap estig elhozhatom, a szünidőket egyeztetjük. Mindenre rábólintottam. Vasárnapi apaság Nyugodt hónapok következtek, eleinte baromira élveztem. Gergőért minden második szombaton elmentem, játszóházba, moziba vittem, csatangoltunk és dumáltunk. Megtudtam, hogy az anyja már nem sír, Péter, anya férje – a gyerek nevezte így – vele is rendesen viselkedik. Telt az idő, jött a hideg, vettem otthonra egy PlayStationt a gyereknek és sosem zargattam a növekvő sarjat olyan földközeli dolgokkal, hogy jövőre suliba megy és nem ártana kicsit rákészülni adologra. A vasárnapi apaság egyik legelőnyösebb oldala, hogy szinte semmivel nem kell a gyereket szembesítened, ami kellemetlen – ez azok dolga, akik életvitelszerűen nevelik –, de mindent megadhatsz neki, ami kellemes. Na, mi pont így csináltuk Gergővel. Aki közben iskolás lett és bekövetkezett az is, amit a gyerek nagyon várt: az anyjáék összedobtak neki egy kistesót. A kölyök leírhatatlanul örült: öccse lett, király, lehet majd vele játszani. Gergőt nem viszik magukkal. Gergő nem Péter fia, Péternek Kriszta és a közös gyerek a fontos. Kriszta pedig elfogadja ezt a döntést. Úgyhogy holnap felhozzák Gergőt Pestre, hozzám, örökre. Július van, lesz még időm sulit keresni neki. Nem, Gergő még nem tudja. Addig csendben hallgattam, hogyan pergeti Kriszta egymás után a mondatokat, de ezen a ponton üvölteni kezdtem a telefonba. Hogy azt mégis hogy képzeli, hogy hoznak egy ilyen döntést, majd még az egészet én adagoljam be a gyereknek? Nincs más választásod, mondta azon a fémes hangon, ahogy végig beszélt, majd bontotta a vonalat. Ötvenszer próbáltam visszahívni, de nem vette fel a telefont, aztán még ki is kapcsolta. Én pedig pánikba estem. Gergő arcán egyszerre volt öröm és értetlenség, amikor megérkeztek. Az anyja kiszállt a kocsiból, adott egy puszit agyereknek, én meg beküldtem a srácot a házba, hogy izzítsa be a játékot, mindjárt jövök én is. Ami ez után történt, azzal nem plakátolnám ki a várost, szégyellem, de előjött belőlem az ősember és konkrétan vért kívántam inni. Krisztát úgy vágtam vissza az autóba, hogy csak úgy nyekkent. Nem ütöttem meg, azt a védelmére kelő Péternek tartogattam, de vinnyogott, mint egy kutya, amikor visszakászálódott a kocsiba. Én meg még a kukát is utánuk vágtam, nyomatéknak. Aztán felmentem a házba, kezet mostam és leültem Gergővel, hogy elmagyarázzam neki az elmagyarázhatatlant. Úgy gondoltam, ha őszintén beszélek vele, akkor lehet, hogy nagyon fog fájni, de talán hamarabb megemészti, mintha elkezdek hablatyolni és mentegetni az anyját. Gergő némán nézett, láttam, ahogy a könnycseppek már gurulásra készen gyűlnek a szemében, de sokáig megpróbálta visszafojtani a sírást. Amikor odáig értem, hogy mostantól kezdve én leszek az anyukája is, és majd mindent megoldunk mi ketten, átszakadt agát a gyereknél. Hiába próbáltam magamhoz ölelni, vigasztalni, ellökött magától, bemenekült a szobájába és hajnalig lőtte a tankokat a videojátékon. Két napba telt, mire egyáltalán megszólalt. A kaját megette, amit elé tettem, de nem beszélt. Ennyire pocsék tehetetlennek még sosem éreztem magam az életben. Nevelés kontra csajozás – Hová fogok suliba járni? Ez volt a gyerek első kérdése, amikor végre kinyitotta a száját. Az iskolát végül együtt kerestük és együtt próbáltuk meg kitalálni, hogy éljünk ezután. Egy dologban voltam biztos: hogy az én életem innentől kezdve Gergőről szól. Mire elkezdődött az iskola, már világos volt, hogy a gyerek egyetlen biztos pontja az életében én maradtam, nekem pedig fel kell nőnöm a feladathoz. Hamar rájöttem, hogy milyen könnyű volt egy gyereket nem nevelni, csak kényeztetni, most, hogy már a leckét is ugyanúgy én kértem rajta számon, mint a kiszakadt gatyát vagy az elmismásolt esti fogmosást. Nem ment könnyen. Először is azért nem, mert fogalmam sem volt, hogy kell egy gyereket nevelni, és hogy az én saját fiamnak mik a szokásai. Mit szeret a hétköznapokban, mivel lehet motiválni, fegyelmezni? Márpedig ez utóbbit alig mertem, nem akartam, hogy bennem is ellenséget lásson. Vagány kiskamaszból visszahúzódó, bizalmatlan kisgyerek lett újra. Hiába kérdeztem és hiába nyüstöltem, hogy van-e már haverja a suliban, kitért a kérdés elől. Mint utóbb kiderült, a barátkozás elől is. A téli szünetben aztán elkezdte mesélni, hogy van egy srác az osztályban, akivel beszélget, és aki kérdezte, hogy átjöhet-e hozzánk valamikor játszani a tankossal. De apa, én nem akarom, hogy a Dani a barátom legyen – sírta el magát Gergő. Tudtam, hogy az nagyon bénán hangzana, ha most elkezdeném magyarázni, hogy nem mindenki hagyja el az embert, akit megszeret, ezért inkább azt mondtam neki, hogy tegyünk egy próbát. Jöjjön át a Dani, játsszanak, de Gergő nagyon figyeljen arra, hogy ne nevessen közben. Mert ha valaki nem nevet, az még nem barátság, és akkor nincs fájdalom. Gergő beleegyezett, Dani jött, játszottak. És szakadtak a röhögéstől, mondanom sem kell. Én meg kinn álltam a konyhában, és hónapok óta először magamba döntöttem egy pohár whiskyt, úgy örültem annak, hogy vigyorogni látom a bebábozódott srácomat. Akkoriban volt egy kolléganőm, akivel már egy ideje kerülgettük egymást az irodában. Helyes csaj volt, szívesen kezdtem volna vele valamit, eljött már az ideje, hogy meghívjam vacsorázni. Szóltam is Gergőnek, hogy egyik este el kell mennem egy kicsit, miután ő lefeküdt, de sietek haza. Láttam az ijedséget az arcán, de bólintott. Másnap estére élesítettem arandit, hazamentem, puccba vágtam magam, amikor észrevettem, hogy furcsán piros a gyerek arca. Amikor magamhoz öleltem, már éreztem, hogy tüzel a láztól. Értelemszerűen lemondtam a vacsorát és borogattam Gergőt egész éjjel. Másnapra semmi baja nem volt. Megpróbáltuk a dolgot a kolléganővel átütemezni, de az eset szó szerint megtörtént akövetkező alkalommal is. Randi indul, gyerek lázas, apa marad. A nő többet nem állt velem szóba. Tudtam, hogy Gergő nem direkt csinálta – hogy is lázasodna be szántszándékkal ennyire durván egy gyerek? –, mégsem mondhatom, hogy örültem. Megértettem, hogy az egész a para miatt van: mi van, ha nem megyek többet haza? Mi lesz, ha hazahozok neki egy nőt, aki majd kiutálja mellőlem? Próbáltam vele erről beszélni, hogy megnyugtassam, de egyszerűen befogta afülét. Olyan is volt, hogy munka miatt kellett este elmennem, ilyenkor Gergő – mint egy féltékeny feleség – pontban félóránként telefonált, hogy apa, mikor jössz. Rettentően szégyelltem magam ilyenkor, és nem azért, hogy mit gondolnak az üzletfeleim – hanem azért, mert dühös voltam a gyerekre. Haragudtam, hogy ennyire nem bízik meg bennem, holott én nem adtam neki erre okot. Egy idő után őszintén kezdtem neki erről beszélni. Hogy néha nekem is van dolgom, és bizony jó lenne, ha ennyi év után lenne egy rendes, normális barátnőm is. Igen, olyan, aki őt is elfogadja, mert más szóba sem jöhet. Megállapodást kötöttünk: nem megyek el randevúzni, hanem itthonra hívom meg a csajt, házi főzésű vacsorára. És akkor nincs zsákbamacska, mindenki tisztában lesz a helyzettel. A próbálkozásaimat nem ragozom, elég, ha annyit mondok: négy nőből kettő el sem jött. Egy akkor menekült el, amikor azt mondta, szeretne majd később közös gyereket is, én pedig közöltem, hogy ez részemről nem opció. Az utolsó, legkitartóbb lány mellettünk van, nem költözött hozzánk, de sokszor eljön. Már hármasban is el merek velük indulni, sőt, olyan is volt, hogy egyszer vele maradt Gergő, amíg én tárgyaltam. És most mi lesz? Múlt héten viszont felhívott az anyja. Először nem akartam felvenni, aztán győzött a kultúrember énem. Hiányzik neki agyerek, szeretné, ha a nyári szünetben Gergő kimenne hozzájuk Liverpoolba. Egy hónapra, nem többre, és nyugodjak meg, utána visszakapom a fiamat, mert azt továbbra sem akarják, hogy Gergő velük éljen. Hazajönne érte, úgy vinné magával. Remegett a kezem, amikor letettem a telefont. A törvény szerint ha most Kriszta eljön a gyerekért, anélkül vihetné el magával, hogy én beleegyezem. Megteheti. De megteheti-e, hogy most újra felbukkan a fia életében, keresztülgázol rajta, mint egy páncélos hadtest, szöges csizmával taposva végig a gyerek épphogy megbékélt lelkén? Van-e joga felkavarni Gergő és a magam életét? És nekem van-e jogom megtagadni a fiamtól az anyját? Mondhatok-e nemet Krisztának anélkül, hogy Gergővel ezt megbeszélném? Nem tudom, mi a jó döntés, lehet-e egyáltalán jó döntést hozni? Nem tudok semmit, csak azt, hogy meg szeretném védeni a fiamat minden rossztól, mint bármelyik másik apa. Akkor is, ha ez a rossz a saját anyja, aki állítólag szereti. Remélem, Kriszta meggondolja magát, az lenne a legjobb. Én nem engedném a gyereket, de persze dönteni Gergő fog. Mégpedig jól. Tudom.

DEAD MELODIES

DRONE MUSIC

Tantric sexuality music

HOW AND WHY WAS HEMP BANNED?

HOGYAN és MIÉRT TILTOTTÁK BE A KENDERT? 👉1. Egy hektár kender annyi oxigént termel, mint 25 hektár erdő. 👉2. Ismétlem, egy hektár kender ugyanannyi papírt tud előállítani, mint 4 hektár fa. 👉3. Míg a kenderből 8-szor, addig a fából 3-szor lehet papírt készíteni. 👉4. A kender 4 hónap alatt nő meg, a fa 20-50 év alatt. 👉5. A kannabisz igazi sugárzáscsapda. 👉6. A kannabisz a világon bárhol termeszthető, és nagyon kevés vizet igényel. Ráadásul, mivel képes a rovarok ellen védekezni, nincs szüksége növényvédő szerekre. 👉7. Ha a kenderből készült textíliák széles körben elterjednek, a növényvédőszer-ipar teljesen eltűnhet. 👉8. Az első farmerek kenderből készültek; még a "KANVAS" szó is a kendertermékek elnevezése. A kender ideális növény kötelek, zsinórok, táskák, cipők, kalapok készítéséhez is. 👉9. A kemoterápia és a sugárkezelés hatásának csökkentése a kannabisz, az AIDS és a rák kezelésében; Legalább 250 betegségben használják, például reuma, szív, epilepszia, asztma, gyomor, álmatlanság, pszichológia és gerincbetegségek esetén. 👉10. A kendermag fehérjeértéke nagyon magas, a benne lévő két zsírsav pedig sehol máshol nem található meg a természetben. 👉11. A kender előállítása még a szójánál is olcsóbb. 👉12. A kannabiszzal etetett állatoknak nincs szükségük hormonpótlásra. 👉13. Minden műanyag termék készülhet kenderből, és a kenderműanyagot nagyon könnyű visszaadni a természetnek. 👉14. Ha egy autó karosszériája kenderből készül, 10-szer erősebb lesz, mint az acél. 👉15. Az épületek szigetelésére is használható; tartós, olcsó és rugalmas. 👉16. A kenderrel készült szappanok és kozmetikumok nem szennyezik a vizet; tehát teljesen környezetbarát. A 18. századi Amerikában kötelező volt a termelése, és azokat a gazdákat, akik nem termeltek, börtönbe zárták. Most azonban a helyzet megfordult. FROM WHERE? 👎-W. Р. Az 1900-as években a Hearst tulajdonában voltak az újságok, magazinok és a média Amerikában. Voltak erdőik és papírt termeltek. Ha a papír kenderből készült volna, milliókat veszíthetett volna. 👎-Rockefeller volt a világ leggazdagabb embere. Volt egy olajtársasága. A bioüzemanyag, a kenderolaj természetesen a legnagyobb ellensége volt. 👎-Mellon a Dupont Company egyik fő részvényese volt, és szabadalma volt a kőolajtermékekből történő műanyaggyártásra. A kannabiszipar pedig fenyegette a piacát. 👎-Később Mellon Hoover elnök pénzügyminisztere lett. Azok a nagy nevek, akikről beszéltünk, úgy döntöttek a találkozóikon, hogy a kannabisz az ellenség. És kiiktatták. A médián keresztül a marihuána szóval együtt a marihuána mérgező drogként ivódott be az emberek agyába. A kannabiszdrogokat kivonták a forgalomból, helyükre a ma használt kémiai drogok léptek. Az erdőket kivágják a papírgyártás érdekében. A növényvédőszer-mérgezések és a rákos megbetegedések száma egyre nő. Aztán megtöltöttük a világunkat műanyag szeméttel, káros hulladékkal...

JAPANESE DETOXIFICATION TECHNIQUE

Már az első alkalmazás után érezni fogja az eredményt! Annyira jó, próbáld ki! A baktériumok és méreganyagok folyamatosan bejutnak a szervezetünkbe az ételekkel, italokkal és a levegővel, ezért a mi feladatunk, hogy naponta méregtelenítsük a szervezetünket, hogy elkerüljük a jövőbeni súlyos betegségeket, és felgyorsítsuk a már meglévő betegségek kezelését. A teljes méregtelenítés elérésének többféle módja van, de messze a legjobbak a lábfürdők, és bár furcsának tűnhet, az eredmények valóban hihetetlenek, különösen, ha a japán egésztest-tisztító technikát rendszeresen végezzük. Testünk legtöbb idege a talpunkon található, ami sokkal érzékenyebbé teszi. Ez a japán módszer évszázadok óta bizonyítottan hatékony. 1 Ásványi lábfürdők Öntsön forró vizet egy mosdótálba vagy egy kis vödörbe, amíg a lábát teljesen be nem borítja. Ezután adjon hozzá 2 evőkanál magnézium-szulfátot, 2 evőkanál szódabikarbónát, 2 evőkanál tengeri sót, 2 evőkanál almaecetet és az Ön által választott illóolajat. Keverje jól össze, amíg az egyes összetevők feloldódnak. Lazítson, és tartsa a lábát ebben a keverékben 30 percig a maximális hatás érdekében. Ne aggódjon, ha a kezelés után kissé gyengének érzi magát, ez a méregtelenítési folyamat része, és javasoljuk, hogy növelje a magnéziumbevitelt a napi étrendjében. Ha egy összetevő nem áll rendelkezésére, egyelőre anélkül is elvégezheti, de a hatékonysága valamivel kisebb lesz. 2 Bentonit agyaggal készült fürdők Adjon fél csésze Epsom-sót és illóolajat a vízhez, és keverje össze, amíg felhígul. Keverjen össze egy kevés vizet 3 evőkanál bentonit agyaggal egy üvegedényben, keverje jól össze, és adja a vízhez. Vegyen naponta 25 perces fürdőt, hogy növelje a magnéziumszintet a szervezetében, és más tápanyagok felszívódását is fokozza. 3 Fürdő gyömbérrel és hidrogén-peroxiddal Adjunk 5 evőkanál hidrogén-peroxidot és 1 teáskanál gyömbérport a vízhez, keverjük össze, és tegyük a lábunkat bele fél órára. Ez a gyógymód serkenti a sejt- és szövetregenerációt, és megtisztítja a szervezetet a benne tárolt méreganyagoktól és baktériumoktól. Mindegy, hogy a három gyógymód közül melyiket használja, csak egy hónapon keresztül minden nap végezze, hogy ne csak méregtelenítse a szervezetét, hanem segítsen neki, hogy a legjobb állapotban kerüljön, és erősítse az immunrendszerét.

The course of war is decided in non-staged video films

Nap mint nap olvasom, hogy az ukrán hadsereg milyen hősiesen ellenáll, miközben az orosz hadsereg lassan elveszíti a háborút. Ezt igyekeznek bizonygatni a kamu videóikkal. De a háború menete nem megrendezett videó filmekben dől el. Mint sokszor mondom, nem vagyok tévedhetetlen! Ennek tudatában írom le az ezzel kapcsolatos gondolataim. Előzmények: Adva van egy oroszok lakta, gazdag bányavidék ahol a Biden családnak komoly érdekeltségei vannak. Adva van egy ország Ukrajna, ami olyan szinten az USA függőségében van mint egy fejlődő afrikai ország. Adva van egy régi ukrán - orosz ellentét. S eltelt 8 év, amikor az ukrán félkatonai erők és hadsereg lövette ezt az oroszok lakta bányavidéket. Sokan nem értik mire várt Putyin 8 évig, ha valóban a szisztematikusan legyilkolt orosz kisebbség miatt indította el seregét?! S itt álljunk meg kicsit. A legyilkolt orosz kisebbség nem orosz vagy Fidesz propaganda, hanem véres tény. Az itthoni baloldal és a nyugati média szereti ezt kétségbe vonni. Miközben habzó szájjal kiáltják ki hitelesnek az ukrán média vagy a CNN filmjeit(amikben gyakran tetten érhető, hogy egy ember időben és térben többször is képes meghalni). De miért is várhatott 8 évig??!! Az orosz gazdaságnak és hadseregnek egyaránt erősödésre volt szüksége. A külpolitikai helyzet is most vált kedvezővé! Ott áll az USA egy soha nem látott dilettáns vezetéssel. Mindez akkor amikor az USA faji háború felé sodródik. Az amerikai álom véget ért. Ez már nem az az USA amiről pár évtizede még sokan álmodoztak. S az EU sem áll jobban, amit tehetségtelen, bukott és korrupt politikusok vezetnek. Az EU jogvédői nem vettek tudomást arról, ami Ukrajnában zajlott. Mert lekötötte figyelmüket olyan fontos kérdés, mint a - férfi szülhet e gyermeket?! Az EU recseg ropog. Nem eszme vagy valami magasztos dolog hozta létre, hanem a pénz. Márpedig ahogyan a barátságok, úgy a szövetségek is tönkremehetnek a pénz miatt. A NATO minden korábbi egyezményt megszegve, kacérkodik a gondolattal, hogy Ukrajna valamilyen formában a NATO részese lehessen. Ázsiában egyre hangosabban jelentkezik, világhatalmi tényezőként Kína. Róluk furcsa mód keveset beszélnek. Sportnyelven vigaszágon már dobogós helyen állnak. Nyíltan hirdetve, hogy igényt tartanak Tajvanra. S persze a térség piacára. S akkor eljön az ukrán - orosz hadgyakorlatok ideje. Zajlik az erődemonstráció és gőzerővel folynak a diplomáciai tárgyalások. Úgy tűnik sikerült megegyezni és az orosz sereg visszavonul a határról. Mit tesz erre az ukránok “hős” elnöke??!! Már másnap fokozott tüzérségi tüzet parancsol az oroszok lakta vidékre. A vitatott megyék függetlenségi nyilatkozatokat tesznek. Oroszország és több vele szövetséges ország szinte azonnal elismeri őket. Az orosz hadsereg villámgyorsan ott terem és elkezdődik egy korlátozott, célzott háború. Az ukrán és olykor a nyugati médiai is igyekszik úgy bemutatni az orosz hadsereget, mint egy idejét múlt, tehetetlen tömeghadsereget. Ez egy nagyon téves és rossz megközelítés. Az orosz hadsereg valóban nem ilyen harci tevékenységhez szokott. Nagyapáinktól tudhatjuk, ha elindulnak akkor kő kövön nem marad! De az orosz elnök nem erre adott parancsot, hanem egy precíziós, korlátozott háborúra. Lehetőség szerint minél kevesebb civil áldozattal. Tudják ezt az ukránok is! Akik óvodák és iskolák udvarába telepítenek ágyúkat, pajzsként használva gyerekeket és felnőtteket!! A háború első napjaiban az USA és NATO óriási háborús hangulatot generált a világban. De nem úgy alakultak a dolgok ahogyan tervezték. Kiderült, hogy az EU és a NATO sem egységes egy az oroszok ellen viselt háború kérdésében. A NATO gyorsan visszafogott a lendületből. Kijelentették, hogy a NATO nem küld katonákat és fegyvereket Ukrajnába. A még harcias USA figyelmét is lassan más köti le. Kína nap mint nap zaklatja Tajvant! S mit mondott az éppen nem szundikáló amerikai elnök??!! “Amerikai minden eszközzel megvédi Tajvant!” Ukrajna úgy jár ahogyan mi magyarok jártunk 1956-ban, amikor az USA elnöke már 1956.október 24-én eladott minket a Szovjetuniónak. Mert Szuez fontosabb volt, mint Magyarország! Ebben a helyzetben az oroszok még egy ideig korlátozott háborút vívnak. Abban a reményben, hogy maga az ukrán nép zavarja el az ukrán vezetést. Azt az ukrán elnököt, aki gyerekeket küld harcba. Miközben Európa szerte dorbézolnak a gazdagabb hadköteles ukrán férfiak(volt pénzük lefizetni az ukrán határőröket). Ha ez belátható időn belül nem történik meg, akkor elindulhat az orosz gőzhenger. Ez esetben az orosz hadsereg elfoglalja egész Ukrajnát. Akárhogy is lesz orosz barát kormány fog alakulni. Putyin a több millió orosz kisebbség miatt, igyekszik elérni a nemzetiségeknek kiírt népszavazást. Ami már a magyar, ruszin, lengyel és román kisebbséget is érinteni fogja. Ami biztos, hogy Ukrajna nem marad meg a háború előtti állapotában. Természetesen lehet tévedek. Amit leírtam a teljesség igénye nélkül, számomra egy lehetséges forgatókönyv.

I was taught that if the fridge and the pantry are full, you can get through it.

Nekem azt tanították, ha tele van a hűtő és a kamra, úgy át lehet vészelni. Akkor nem érezzük, hogy csórók vagyunk. Azt nem tanították, abba belenőttem, hogy egy főtt ételt lehet két napig enni, hogy nem eszünk minden nap húst, ha hétvégén pörkölt van, akkor hétköznap lesz főzelék és a maradék feltétnek megy, hogy sütemény hétvégén van és a nassolást úgy lehet elkerülni, ha nincs otthon nassolnivaló, nem úgy, hogy pörlekedünk a gyerekkel, mert chipset eszik, nem rendes kaját. A két mamámtól megkaptam az életkezdő csomagot, ami a pénzügyeket és az élet egyéb dolgait illeti, gondolok itt olyanokra, hogy „ha a benzin ára főmegy”, minden drágul, hogy január elsején úgy ülünk le a tévéhíradó elé, hogy „na, mingyá bemongyák, minek megy föl az ára” és „arra azér vigyáznak, hogy enni tudjon a nép, félnek, hogy forró ősz lesz”. Persze egy sor dolog nem állta meg a helyét, például az, hogy tanuljál, hogy legyen belőled valaki. És ma már azt is tudom, hogy nem minden meleg szereti a musicaleket és nem feltétlenül öltözködik mindegyik elegánsan. Nem emlékszem, mikor lett rossz érzés vásárolni, talán akkor, amikor a vaj ára, amit addig is drágálltam - mások számára talán észrevétlenül, de számomra, akinek gyesesanyukaként a heti bevásárlás azt jelentette, kiszabadulok otthonról másfél-két órára - feltűnt, hogy hetente-kéthetente 20-30 Ft-tal drágább. Hogy a lélektani határ hogy alakult, arra sem emlékszem, arra igen, hogy egy-egy termék kikopott a kosaramból. És arra is, hogy fizetés után félrehúzódtam és elkezdtem vizsgálni a blokkot. Néha, amikor értetlenséggel vegyes dühöt éreztem amiatt, a jövedelmem 20%-át hagytam ott a szupermarket-hentes-zöldséges szentháromságban és a hónapban ez volt az első bevásárlás, ráadásul a drogériában még nem is jártam, posztoltam a privát oldalamra. Hogy azt gondolom, nem egészen normális, hogy a bevételeink mintegy 40%-a kajára megy el. Bevallom, arra számítottam, hogy parázs beszélgetés alakul ki, de amikor még lájkokat sem kaptam, nos, ez volt az a pillanat, amikor elkezdtem szégyellni ezt az egészet, és nem beszéltem róla. Azt gondoltam, ez másnak nem probléma. Aztán azt is gondoltam, hogy én csinálom rosszul: pazarlóan élünk, meg kell változtatnom a vásárlási és étkezési szokásainkat, át kell gondolnom a kiadásokat. Listát írtam, két hétre vásároltam be, úgy, hogy előre megterveztem, mit fogok főzni. De befogom a számat, valamit rosszul csinálunk, az van, az nem lehet, hogy ez csak nekünk probléma. Én nem leszek a szürkék hegedűse. Az összeg nem csökkent. Nőtt. A rossz érzést felváltotta valami zsigeri aggodalom. Lecsúszunk. Nem tudjuk tartani az életszínvonalunkat – ami eléggé röhejes, ha belegondolok, hogy nem valami menő kulinária shopból, hanem a Lidl-ből vásárolok. De mi a frász történt, hogy az avokádó, ami 349 volt, határozottan emlékszem, emlékszel, hogy a gyereknek azt adtam, összetörve, banánnal, na, az most 699 és a ládás mandarin 999 volt, te is tudod, hogy annyi volt, most meg tudod mennyi? 1499! Kiszámoltad, ez mennyi? Hány százalék? De jó, nem veszünk ládás mandarint, majd veszek a zöldségesnél. Mondok mást. Mit gondolsz, mennyi a vaj. És nem hároméves árakat hasonlítok össze! Egy idő után írtam egy listát és azt mondtam, menjél te, én nem fogom hetente egyszer csórónak és lúzernek érezni magam. Akkor már 25 ezer alatt nem tudtam kijönni az üzletből a heti bevásárlás után. És ez az összeg tudott tovább emelkedni. Az árak miatt, és a világjárvány miatt. Ha mindhárman itthon vagyunk, nem elég magamnak megsütni két céklát és elkeverni egy kis túróval, nem elég mentás arab rizst összeütni – mert nekem ez egy kaja, másnak nem feltétlenül. Több tej fogy, több kenyér fogy, több vaj fogy, mindenből több fogy, áramból is. A 2020-as Nagy Munkanélküliség és Pénztelenség éve alatt a bevételeink 55%-át költöttük élelmiszerre. Meg tudom mutatni az excel táblázatot, amit a férjem vezetett. Nagy szerencsénk, hogy a semmiből körülbelül két hétig tudok főzni és ismerem az olasz cucina poverát. És persze nagy szerencsénk volt, például, hogy eladtuk a dupla kutyaházat és örültünk, mert kiszámoltuk, hogy másfél heti kaja jön ki belőle. Te figy, kezdte óvatosan 2021. nyarán középosztálybéli barátnőm a telefonban, az van, hogy kurvára meg kell néznem, mit veszek meg. És… nem keresünk szarul, na. Akkor már nem tűnt igazolásnak, annyit mondtam, hogy én azt nem értem, miért nincs erről szó, ha körülnézek, azt látom, hogy rajtam kívül ez senki másnak nem probléma és én szégyellem ezt, szégyellem magamat, hogy a múltkor is fogtam magam, és vettem négy könyvet és azt mondtam a férjemnek, tudod, szívesebben fizetek ki erre tizenötezret, mint a sajtért meg a felvágottért, amit megeszünk és hányingerem van, ha közeleg a péntek, mert el kell mennem bevásárolni és tudom, hogy mennyit fogok ott hagyni. És hazajövök, és feszülten mondogatom, hogy nézd meg, nem vettem semmit, a férjem meg elüti egy viccel, hogy ja, akkor csak 18 ezer? Nem, válaszolom, 22, de még nem voltam az Ildinél. És hol volt akkor még a 370-es euro és hol volt akkor még, hogy ültem a bajai benzinkúton és bámultam a kijelzőt, mert 512 Ft-ért tankoltam és láttam, hogy ennyiért szoktam ugyan tankolni, de ennyi benzinnel most nem érek haza, meg kell állnom valahol még tankolni és a városon keresztül megyek, nem a nulláson, mert úgy negyven kilométerrel hosszabb és rávágtam a kormányra, fájt a tenyerem és a kislányom kérdezte, hogy anya, mi a baj, én meg mondtam, hogy semmi, csak olyan kurvára elegem van most mindenből, mindenből, és hogy ebbe az egészbe olyan kibaszottul bele lehet fáradni, de majd elmúlik, semmi baj. Néha, amikor hazafelé jövök, elgondolkozom azon, mit tud megvenni az, aki két röhejes tanári fizetésből nevel két gyereket. Néha, amikor hazafelé jövök, elgondolkodom azon, milyen érzés lehet, mikor nem számít. Egyébként semmi baj. Van egy tehermentes házunk, nem is egy, két középkorú, üzembiztos autónk. Egészségesek vagyunk. A férjemnek és nekem is van munkánk. Van mit enni, mert tele van a kamra. Nálam aztán mindig tele van, hogy ne érezzem, hogy csóró vagyok. Majd ma, délután, amikor a boltban leszek. De már nem szégyellem magam. Pontosabban, nem ezért. Aztán azon gondolkodom, mit lehet főzni csirkemellből, sertéscombból, lisztből, olajból, tejből, cukorból. Mert hogy emiatt most megint kikopik valami a kosarakból, abban biztos vagyok. Abban is, hogy a tejföl, a vaj, a túró ára most felmegy. Meg a rizsé. Meg sok minden másé. De ne is beszéljünk róla, annyi minden más fontosabb dolog van az evésnél.

POST APOKALYPTIC

SO CLOSE

Szegény Ildikó Oly közel... Amikor fáradt kezem pihen kezedben Velem van az Isteni ég, mennyei kegyelem Szívem városára benned rátaláltam Falain belül lelked jóságát már megláttam Oly közel vagy, mint a lélegzet az illatokhoz Oly közel vagy, mint a dalok az ajkaidhoz Hadd sírjak ma, és könnyezzen szemem! Kisírtam már boldogság könnyes kételyem Szemem a fényedből ivott, fényben ázott Forróság önt el, mégis hideg rázott Oly közel vagy, mint karjaim az öleléshez Oly közel vagy, mint álom a szememhez Annyi fájdalomtenger - tengernyi fájdalom Kimondatlan szavak pihennek ajkamon Bennrekedt gondolatok - félek, felrobban Gyújtózsinórra várnak betűhalmazokban Oly közel van álmatlanság és az emlékem Oly közel vagy, mint titkok és szívverésem Ez a világ semmi, ha közelemben vagy Érzékem minden mást figyelmen kívül hagy Ha lélegzetem helyet talál szívedben Szeretnék elmerülni mély szerelmedben Oly közel vagy, mint a smink a szememen Oly közel vagy hozzám, kedvesem Ajkamra csókot lehel rózsavörös hajnal Feledésbe merül bánat, reménytelen sóhaj Amikor fáradt kezem pihen kezedben Légzésem kihagy - kihagy szívverésem Oly közel vagy, mint a hold az éjszakában Oly közel vagy, mint a hullámok az óceánban De most itt van a telihold az égen Csillagok közt magam tökéletesnek érzem A kincs, ami benned van, megöleli énem Tökéletessé változtattad tökéletlenségem Benn, a feneketlen szerelmedben elmerülök Benn, az ölelő karjaidban megsemmisülök.

PLATON KARATAEV

Szerhij Perebjinisz

Szerhij Perebjinisz elvesztette az egész családját – feleségét és két gyermekét –, amikor megpróbálták evakuálni őket Kijev egyik külvárosából március 6-án. A helyszínen tartózkodó újságírók megörökítették az orosz támadást, a felesége és gyerekei élettelen testéről készült felvételek bejárták az egész világot.

Volodimir Zelenszkij

Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij (ukránul: Володимир Олександрович Зеленський; Krivij Rih, 1978. január 25. –) ukrán rendező, előadóművész, producer, üzletember és politikus, 2019. május 20-tól Ukrajna elnöke. A Kvartal 95 filmstúdió tulajdonosa. Elnökjelöltként az első helyet szerezte meg a 2019-es ukrajnai elnökválasztás első fordulójában. Majd a második fordulót a szavazatok nagy többségével megnyerte. 2019. május 20-án lépett hivatalba.----

Seres László érdekes meglátása: Miközben folyik az orosz-ukrán háború, egy pillantást az ukrán kormány összetételére:,,,!!!!!!!!!!!!!!!!! Figyeljétek csak"......................................kik is ők,, Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök alapvető döntéshozói belső köre tulajdonképpen a színészkori baráti körén alapul. Az ukrán kormány-társulat: Az elnöki palota kabinetfőnöke, Andre Yemark vígjáték-producer; Az elnöki adminisztráció vezetője, Andre Bodin a szórakoztatóiparban tevékenykedő ügyvéd; Az elnök fő politikai tanácsadója, Sergey Sheffey vígjáték-író; Ivan Bakanov, az Ukrán Legfelsőbb Hírszerző Szolgálat elnökhelyettese, egy vígjátékfilmeket készítő cég főnöke; Szergej Sivoko, az Ukrán Nemzetvédelmi Bizottság vezető tanácsadója szintén humorista, és Zelenszkij partnere a színészetben. (A színpadon és a politikában is. ) Ha csak ránézünk az önéletrajzukra, nem derül ki, hogy film- és televíziótársaságról van-e szó, vagy egy ország döntéshozó testületéről. Miért hagyta Ukrajna teljesen figyelmen kívül a nagyhatalmak geopolitikai kapcsolatait az évek során? Úgy tűnik, a belbiztonságnak és a nemzetfejlesztésnek semmi köze ezekhez a politikusokhoz – mert igazából teljesen mindegy,hiszen alapvetően nem ukránok. Mivel Ukrajna elismeri a kettős állampolgárságot, a vezető kormányzati tisztviselők 80%-a amerikai, és a tekintélyes vagyonuk és bizalmasaik 90%-a Londonban vagy Svájcban van. A 2008-as olimpia idején az Amerika-barát grúz elnököt, Szaakasvilit, akit Putyin támogatott, legyőzték, megbuktatták, és az ukrajnai Odessza megye kormányzójává neveztette ki magát. A legjellemzőbb (elrettentő)példa Ukrajna női egészségügyi minisztere. Az Egyesült Államokban született. 2013 előtt amerikai általános orvos volt. 2013-ban Ukrajnába utazott, 2015-ben honosítottak Ukrajnában, 2016-ban pedig máris egészségügyi miniszterhelyettessé léptették elő. 2019-ben Zelenszkij minden ellenzékkel szembeszállt érte, és egészségügyi miniszterré neveztette ki. Az ukrán parlament által 2014 novemberében kinevezett három miniszter mind külföldi: a pénzügyminiszter amerikai; az egészségügyi miniszter grúz; a gazdasági miniszter litván; Grúzia korábbi elnöke Odessza kormányzója volt. Az utolsó elnök, Petro Porosenko állítólag a CIA informátora volt. Ami az alulról építkező csapatokat illeti, sok frontvonal parancsnoka amerikai, akik az elmúlt években telepedtek Ukrajnához. A kvantitatív statisztikákat tekintve a mutatók a következők: 1) A vezető tisztviselők 80%-a rendelkezik amerikai állampolgársággal (a kettős állampolgárság legális). 2) A gazdagok vagyonának 90%-a Európában és az Egyesült Államokban található. 3) Zelensky se nem orosz, se nem lengyel, hanem zsidó, emellett van egy kastélya és hatalmas vagyona az Egyesült Államokban. Van remény a hétköznapi embereknek egy ilyen országban? Ha jön a háború, vajon az ország és a nemzet szemszögéből gondol majd valaki erre a földre? Mi tehát a végső célja annak, hogy ennyi amerikai és nyugat-európai , véletlenül sem ukrán ember beszivárogjon Ukrajnába, az ukrajnai államapparátusba ? Az ukrán kormány az ukrán állam és az ukrán nép nevében szónoklók NEM UKRÁNOK. Idegen hatalom, madzagon rángatott bábpolitikusokkal. Egy ilyen országban élni valóban nehéz több mint 40 millió ukrán embernek!” ((Vagyis színjátszás gyülekezete,,,,,,,, azaz az EU és az USA sem veszi komolyan,,, inkább kihasználják azért ami a Földjeiben van,, az kell mindenkinek!! És ezért feláldozták Putyin barátságát, és tiszteletét! Szóval,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,a gazemberek itt az EU az USA és a NATO is

POST APOCALIPTIC

UNISONIC

NUCLEAR WINTER

STRANDED

THE CHILD

Verebélyi Tamás

A gyermekek Avagy példázat az igazságról - 7. Mondom néktek, olyan vala a gyermek, mint lótuszvirág a mocsárban. Elmétek botránkozva vagyon, szemetek mégis fénylik a csodában: Hogy lehet hát, hisz meddő a föld, s élet sarjadá a táptalajában? Biz`"ilyeneké az Istennek országa", s épek Atyám oltalmában. Ezért bizton mondom: engedjétek hát nekik, hogy "én hozzám jőjjenek." Vagy ha tiéitek hozzátok menvén, mondjátok talán, hogy menjenek? Vagy termő fa ellene vagyon gyümölcsének, hogy azok ne nőjenek? Mert minden igaz tőkének rendje az, hogy fürtjei tündököljenek. "Ha nem lesztek olyanok, mint a gyermekek", nem jöhettek énutánam: ártatlanok, mint patak forrásában, s tiszták, akár a tél havában. Mert keménnyé lészen a ti szívetek, mint víz az ő jégpáncéljában; s láttok "tükör által homályosan", felnőtt létetek gyarlóságában. S mondjátok, ti szerettek, de szívetek a kisded ellen vetekednek! Nemde jutalmazod jószágaidat, ha azok jó szántást végeznek. Képmutatók! Ti így vagyon, Ők mennyivel inkább szolgálnak mennyeknek? Nem ők vivék kincsüket szülőknek, "hanem a szülők a gyermekeknek". S ne emeld kezedet reájuk vagy gyalázd őket, mert bíráid néked, s mint aratást jégeső, úgy vereté el ítéleted a te lelked. Mert ki őket bántja, engem bánt, s Azt, ki engemet küldött teéretted, s ki "megbotránkoztat egyet e kicsinyek közül", az majd tűzben senyved. Úgy tegyetek, miképp ők szeretnek titeket és tinéktek engednek, mert csíráitok ők, kik szívetek igaz kincseitől növekednek. s lámpásaitok lészen, kik titeket az üdvösségre terelgetnek: s ők szüntelen látják "az én mennyei Atyám orczáját", s a szenteket.

Yngwie Malmsteen

SO CLOSE

Oly közel... Amikor fáradt kezem pihen kezedben Velem van az Isteni ég, mennyei kegyelem Szívem városára benned rátaláltam Falain belül lelked jóságát már megláttam Oly közel vagy, mint a lélegzet az illatokhoz Oly közel vagy, mint a dalok az ajkaidhoz Hadd sírjak ma, és könnyezzen szemem! Kisírtam már boldogság könnyes kételyem Szemem a fényedből ivott, fényben ázott Forróság önt el, mégis hideg rázott Oly közel vagy, mint karjaim az öleléshez Oly közel vagy, mint álom a szememhez Annyi fájdalomtenger - tengernyi fájdalom Kimondatlan szavak pihennek ajkamon Bennrekedt gondolatok - félek, felrobban Gyújtózsinórra várnak betűhalmazokban Oly közel van álmatlanság és az emlékem Oly közel vagy, mint titkok és szívverésem Ez a világ semmi, ha közelemben vagy Érzékem minden mást figyelmen kívül hagy Ha lélegzetem helyet talál szívedben Szeretnék elmerülni mély szerelmedben Oly közel vagy, mint a smink a szememen Oly közel vagy hozzám, kedvesem Ajkamra csókot lehel rózsavörös hajnal Feledésbe merül bánat, reménytelen sóhaj Amikor fáradt kezem pihen kezedben Légzésem kihagy - kihagy szívverésem Oly közel vagy, mint a hold az éjszakában Oly közel vagy, mint a hullámok az óceánban De most itt van a telihold az égen Csillagok közt magam tökéletesnek érzem A kincs, ami benned van, megöleli énem Tökéletessé változtattad tökéletlenségem Benn, a feneketlen szerelmedben elmerülök Benn, az ölelő karjaidban megsemmisülök.

WAR UKRAINE

Minden háborúban eljön a pillanat, amikor egy parancsnoknak el kell dönteni, hogy tömegesen írogatja a leveleket a katonái hozzátartozóinak, vagy nehéz eszközökkel kiszedi a fedezékeket. Itt fedezéknek használják a lakosságot. Tetszettek volna nem kikényszeríteni a háborút. Nem én írtam, de tű pontos: 1997. június 18-án Joe Biden (akkor még szenátorkén) arról beszélt egy NATO konferencián, hogy a NATO keleti irányú terjeszkedése a balti államok felé a legnagyobb megdöbbenést "the greatest consternation" okozná, felboríthatja az egyensúlyt "tip the balance", ami erőteljes és ellenséges reakciót "vigorous and hostile reaction" eredményezhet Oroszország részéről. Ezzel is azt látható, hogy az USA tisztában volt, hogy amit az ukrán elnökkel csinálnak, azzal lépésre kényszerítik az oroszokat. A WikiLeaks által közzétett 2008-as titkosított külügyminisztériumi közleményben William J. Burns, az USA korábbi oroszországi nagykövete, aki jelenleg a CIA igazgatója, szintén arra figyelmeztetett, hogy a NATO ukrajnai terjeszkedése átlépi Moszkva biztonsági vörös vonalait "redlines", és potenciálisan kettéoszthatja az országot, ami erőszakhoz, sőt polgárháborúhoz vezet, ami arra kényszerítené Oroszországot, hogy döntsön a beavatkozásról "In Ukraine, these include fears that the issue could potentially split the country in two, leading to violence or even, some claim, civil war, which would force Russia to decide whether to intervene." Így lett Az internet nem felejt! Köszönet ezért a WikiLeaks főszerkesztőjének Julian Assange-nak és a titkos aktákat elcsenő Edward Snowden-nek

SEBESTYÉN BALÁZS

Sebestyén Balázs: "És még egy mondat. Én a Sarka Katánál is bírom amikor azt mondja: fogadd el magad, tehát nagyon jó, meg szép minden. De az a nő, aki napi X órát van edzőteremben, ahonnan utána átmegy egy divatbemutatóra, onnan elmegy ide vagy oda és napi hat órát edz, van bébiszitter és mindenki megoldja a dolgot, ami egyébként az övé lenne, azért így rohadt könnyű. Amikor beleállsz, amikor vásárolsz, gyereket nevelsz, viszed a háztartást, amikor takarítasz, fölszedsz néhány kilót basszus és nem úgy nézel ki, ahogy azt elvárod magadtól, akkor azért sokkal nehezebb azzal szembesülni, hogy fogadd el magad… Napi X óra edzőterem után a Dukaiék, Sarkáék meg a Zimányék mindenki mondja és nyomja ezt a new age-s fogadd el magad, mi vagyunk a nők dumát, na azért gyerekek, napi 8 órában minden nő el tudná magát fogadni, csak nincs lehetősége, nincs egzisztenciája, hogy ezt megtegye, nem tud elmenni 3x-4x edzeni a héten és igenis baja van önmagával. Baromi könnyű mondani valamit, hogy közben a ráfordított idő nem életszerű. És ezeknél a fent említett nőknél ez sokszor nem életszerű, mert ez az életük, hogy konditeremről konditeremre járnak, hogy vásárolnak, ide mennek – oda mennek, és most nem a Liluról beszélek, csak arról a new age-s, celebes, csajos vonalról, hogy fogadjuk el magunkat, mikor mindenünk megvan és semmi dolgunk. Hát édeseim, így nagyon könnyű. Ha 3 gyereket nevelsz, háztartást vezetsz, főzöl, mosol, iskolába mész, leckét írsz, és felcsúszik 3-4 kiló akkor nem tudod lenyelni a dumát, hogy fogadd el magad. Ez a Facebook is, akkora csapda ezeknek a nőknek, ez az egész őrület, hogy lemegyünk az edzőterembe és kiposztoljuk, majd négyen beírják, hogy de csinos vagy és a nő abból gondolja, hogy ő tényleg milyen csinos..hát ez akkora képzavar az egész társadalomnak egyébként, az egész Facebook, meg az Instagram, komolyan, minden probléma ebből ered. Látod, hogy mások milyen jól néznek ki, követsz másokat és rendesen fáj, hogy neked nem ilyen az életed. Szomorú vagy, hogy te nem tudsz edzeni, hanem a munkahelyeden kell ülni és dolgozni, de te követed és nézed mit csinál. Az ember a saját boldogtalanságának ágyaz meg azzal, hogy százakat követ a Fb-on, és azzal sanyargatja magát, hogy mindenkinek jó csak neki rossz. Megpecsételed a sorsodat. Követsz másokat, majd azt mondod: basszus, ő jobban néz ki, milyen ruhában van, nekem hogy néz ki a hajam, nem szeret a férjem és milyen rossz nekem. Nem csinál ez az ember mást, mint álvalóságban élő embereket követ és tönkreteszi saját magát. Ez szörnyű.” - szerk: Morning Show.

AMERICA WARS IN THE WORLD

A világ polgárai sasolnak és a hamis hírekből, egyesével számolják a halottakat Ukrajnában. De itt van egy kis érdekes tény, amit soha nem fognak elmondani a hírekben: A második világháború után Amerika 19 háborúban vett részt. A modern amerikai háborúk áldozatainak száma, akiket a „szabadság” nevében öltek meg, meghaladja a 20 millió embert és folyamatosan növekszik. Na nem kell félreértelmezni..... nem az amerikaiak ellen vagyok, szerencsétlenek ők maguk sem tudták, hogy ki ellen harcoltak. Ma egy kicsit más a helyzet. Az orosz hadsereg pontosan tudja ki az ellenfél. De itt nem is ez a lényeg. Hanem hogy hol volt az a több tíz millió világpolgár, amikor civil gyerekek és nők haltak meg Afganisztánban, Irakban, Líbiában, Yemenben, Szíriában...? Az nem számított akkor úgye? Az sem volt baj, hogy Putyin megvédte Szíriát attól, hogy elessen...?!... (és Trump nem folytatta a háborúkat!) 20 millió ember.... = 2.3 Magyarország! És a világ aludt. Amikor a törökök lelőttek egy orosz pilótát Obama parancsára, akkor is a világ aludt, amikor Benghaziban elrendelték 6 Seal Team katona megölését akkor is a világ aludt! Amikor Donbászon a szülők, nagyszülők kimennek az "Angyalok" temetőbe, ahol csak kicsi gyerekek vannak eltemetve, akkor is a világ aludt. Ne legyetek már ilyen képmutatóak, hogy most hirtelen érdekel titeket a szegény Ukrán emberek sorsa. Békemenetre mentek, miközben háború van a lelketekben. Felültök az orosz metróra, hogy elmenjetek az orosz nagykövetségre, hogy azt kiabáljátok az utcán, hogy ruszkik haza. Az oroszok már egyszer eljutottak Berlinig, de akkor sem, ahogy MA sem, foglalták el egy másik ország, egy másik nép hazáját. Végeztek a nácikkal és haza mentek. Úgy látszik a történelem ismétli önmagát. Megint az oroszok, akik felveszik a harcot a nácikkal és ha kell az egész Európából kiírtják őket, ezúttal mindörökre. Gondolkozzál, mielőtt Magyarország ÚJRA a nácik oldalára állna. (Látod mi van az orosz zászlón? A fehér kalapos végez a fekete ördöggel.)

RUSSIAN AIR FORCE

Az orosz légierő bevetésének elveiről és gyakorlatáról Tom Cooper tett közzé egy fb posztot. Lefordítottam, mert szerintem tanulságos és rengeteg friss ismeretet tartalmaz. (Annyit a szerzőről, hogy a modern hadviseléssel foglalkozik, több könyve jelent meg e témában. Posztjai az ukrajnai harci helyzetről hozzáértőek, bár sok esetben részrehajlóak). Nézzük akkor, hogy tömören, fb fogyasztásra mi az, amit tudni illik az oroszok ukrajnai légi hadviseléséről…(Az eredeti angol szöveg megtalálható Tom Cooper fb oldalán). (p.s. soha sem foglalkoztam repüléssel, így a terminus technicus nem az erős oldalam, de remélem, nem tévedtem nagyokat. Jószándékú jelzéseket várok és javítani fogom…) „Az orosz légierő átlagosan két, néha három vagy akár négy Berijev A-50 korai figyelmeztető és légtérellenőrző gépet tart a levegőben. (a fordító megjegyzése: a wikipedian minden megtalálható a Berijev A-50-ről, amit ezen a szinten tudni érdemes). Az egyik légtérellenőrző gép rendszerint Fehéroroszország felett röpül, a másik valahol Rosztov környékén (azaz Délnyugat-Oroszországban): mindkettő körülbelül 70-100 km-es távolságot tart az államhatártól, így az ukrán S-300-asok (nagy hatótávolságú föld-levegő rakéták; ASCC/NATO kódnevén "SA-10 Grumble") hatótávolságán kívül maradnak. Az A-50-esek a légierő műveleteinek központi elemei. Elsősorban "légiforgalmi irányítóként" működnek a többi repülőgép számára, azaz koordinálják mozgásukat. A rádió- és rádio-elektronikai felderítést (COMINT/ELINT/SIGINT) az Iljusin Il-20 és Il-22, valamint a Tupoljev Tu-214R repülőgépek végzik. Elsődleges feladatuk a különböző ukrán szárazföldi egységek parancsnokságainak megfigyelése és nyomon követése. A szárazföldi csapatok mellé előretolt légi irányítókat (FAC) telepítenek, amelyek a harcászati felderítést végző mini drónokkal vannak felszerelve. Ezek célmegjelölési információkat továbbítanak az A-50-esekbe, amelyek aztán prioritásuk alapján kiválasztják a célpontokat, és elosztják azokat a rendelkezésre álló vadászbombázók között. A vadászbombázó műveletek általában napi két, ritkán három nagyobb légitámadási hullám formájában zajlanak. Mindegyiket Szu-24MR-ek vezetik, amelyeknek elsődleges célpontjai az ukrán légvédelem elemei - elsősorban S-300/SA-10 és Buk (ASCC/NATO-kódnevén "SA-17 Grizzly") légvédelmi rakéták. A Szu-24MR-eket követik a Kh-31-esekkel (ASCC/NATO kódnevű "AS-17 Krypton") (megjegyzés: közepes hatótávolságú föld-levegő rakéta, alapvetően radarok ellen) felfegyverzett Szu-34-esek és Szu-35-ösök, amelyek a rakétáikat csak akkor lövik ki, ha célpontot – ukrán radarjeleket - észlelnek és megerősítenek. A vadászbombázó pilótákat azután vezetik célra, hogy megkapták a kijelölt műveleti zónán belüli potenciális célpontok földrajzi koordinátáit: az A-50-es a célpontokat prioritás alapján választja ki (ezeket általában a felettes parancsnokság jelöli ki). Ez az oka annak, hogy a repülések időtartama majdnem a maximumon van – vagyis, hogy az olyan nagy gépek, mint a Szu-34-esek miért olyan nagyra értékeltek az oroszoknál, és hogy a rövidebb hatótávolságú gépek (mint a Szu-25-ösök) és a harci helikopterek miért repülnek manapság négy, illetve két üzemanyag póttartállyal felszerelve: gyakran előfordul, hogy a légierő 15-20 vagy több sugárhajtású gépe köröz az égen a határtól északra vagy keletre, "várva, hogy sorra kerüljenek". A Szu-27SM-ek és Szu-35-ösök ilyenkor vadász fedezetet nyújtanak; a Szu-30-asok és Szu-34-esek általában a frontvonal mögötti nagyobb célpontok ellen irányulnak; míg a Szu-25-ösök és a harci helikopterek a közel-támogató bevetéseken, vagy a frontvonal mentén lévő célpontokra mér csapásokat. Ennyit arról, hogy "az orosz légierő nem képes komplex műveleteket végrehajtani" .... Nos., sokan kérdezik, hogy miért... valójában nem is kérdezik, hanem vádolják – az orosz légierő pilótáit, hogy szándékosan kórházakat támadnak? Kétségtelen, hogy a "szíriai tapasztalatokat", valamint a Mariupol és Zsitomir szülészeti kórházai (plusz 16 másik hely) elleni légi támadásokat figyelembe véve logikus következtetés, hogy igen, "az orosz pilóták szándékosan támadnak kórházakat". Valójában ez teljesen téves. Az "orosz pilóták" nem "kórházakat" bombáznak, hanem földrajzi koordinátákat. Az Ön autójának navigációs rendszerével ellentétben az orosz repülőgépek navigációs rendszerében nincs lehetőség a "város/cím megadására": a legénység csak földrajzi koordinátákat ad meg. Mellékeltem egy Szu-25-ös pilótájának egy egyszerű "tájékozódási diagramját", akit körülbelül egy hete lőttek le Ukrajna felett. Mint látható, ez CSAK földrajzi koordinátákat tartalmaz. Néhány más elfogott orosz pilótánál kissé összetettebb diagramokat is találtak, amelyeken azimutok/útvonalak és a koordináták közötti távolságok is szerepelnek. Az ilyen diagramokat (néha közvetlenül a térképekre alkalmazva) a szovjet/orosz pilóták már régóta használják. Miért van ez? Mert, ha már a levegőben vagyunk, nincs idő percekig magyarázni, hogy hol mi van. Az A-50-esben lévő irányító a hívójelén szólítja a pilótát/alakulatot, és kijelöli a célkoordinátákat. Ennyi az egész. Akkor miért csap le a légierő olyan gyakran egészségügyi létesítményekre? Szíriában az orosz légierő több mint 100 egészségügyi létesítményt támadott, ezek többségét 3-4 alkalommal, összesen 492 orvosi létesítményre mért légicsapást regisztráltak. Ukrajnában eddig 18 egészségügyi létesítményt talált el. Mert ez az orosz módszer a háborúk megvívásának. Ez része a stratégiának, amelynek célja a terror terjesztése, a morál megtörése és a civilek menekülésre késztetése. Ki a felelős ezért? A Kreml, azaz Putyin. Ő az egyetlen, aki meghatározza a stratégiát. Sojgu és Geraszimov meg azért felelősek, hogy Putyin politikai utasításait katonai parancsokká "formálják át". Ők adják ki a parancsokat a Nyugati Katonai Körzet és a Déli Katonai Körzet parancsnokságai számára. Jegyezzük meg: az ott szolgálók mindannyian katonák, és minden katonatisztbe minden fegyveres erőnél - mindegy, hogy hol vagy miben, az USA-ban, az Egyesült Királyságban, Izraelben, Olaszországban, Franciaországban, Egyiptomban, Brazíliában, Vanuatun vagy a Marson - belenevelik, hogy bízzanak a feletteseikben, csak a hivatalos katonai forrásokra figyeljenek és engedelmeskedjenek a parancsoknak, ne vitassák azokat. Így mindenki a felülről jövő parancsokat követi. ....és akkor így: a Nyugati Katonai Körzet és a Déli katonai Körzet parancsnokságai a légierő kijelölt egységeit utasítja, hogy mérjenek csapást a kijelölt célpontokra. Ezen szint alatt senki sem tudja, hogy mi a tényleges célpont. A főparancsnokság nem mondja, hogy "ez egy kórház". Olyan dolgokat mond, hogy "a hírszerzés szerint ez az épület a nácik/szélsőségesek/nacionalisták vagy akárkik főhadiszállása/bázisa/lőszerraktára". A légierő kijelölt egységei parancsokságainak tisztjei - akik mindannyian csak a hivatalosan jóváhagyott információkat kapják a helyzetről - ezután ellenőrzik a koordinátákat, és utasítják a pilótáikat, hogy csapást mérjenek ezekre a koordinátákra... és így indul el a lavina... Így, ahelyett, hogy az "orosz pilótákat" hibáztatnánk, kövessük az olyan figurák sajtótájékoztatóit, mint a Kreml szóvivője, vagy az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zakharova: különösen az utóbbi de facto bejelenti a konkrét kórházak elleni csapásokat - méghozzá előre