Drága Gyermekem! Hajnalban éppen 9 hónapja, hogy nem tudlak megölelni, nem hallom különleges hangod, nevetésed, gyors kopogását cipőidnek, nem hívsz telefonon, nem küldöd a fotókat imádott kislányodról!!! 9 hónap, pont annyi, mint ameddig szívem alatt hordtalak! Óh, hogy vártam, hogy megszüless! Óh Istenem mégis milyen más ez a kilenc hónap! Tele fájdalommal, el nem múló szeretettel! Még mindig várlak, talán jobban, mint születésed előtt, hisz te a Víta, Élet nevét kaptad édesapádtól! Az nem lehet, hogy a halál ezt elvegye! Hiányzol éjjel, nappal!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése