Talán, így van jól, mert váratlanul érkezik a halál.(World
Trade Center áldozatai) Sokszor olvassuk újságban, de csak igazán akkor szembesülünk vele, ha közvetlen hozzátartozónk, barátunk távozik el közülünk. Az idősek már készülnek, összerakják nyugdíjukból a pénzüket a temetésükre, hogy ne terheljék gyerekeik kasszáját. Lélekben is felkészülnek elrendezik dolgaikat, megkeresik Istent, templomba járnak, mert hisznek a feltámadásban. „ Földi pályádnak hamar végére érsz, gondold hát meg, hányadán állsz. Ma él az ember, holnapra elenyészik. És mihelyt nem látják, egykettőre el is felejtik. Ó milyen tompa és érzéketlen az emberi szív, hogy csak a jelenvalón gondolkodik, ahelyett, hogy inkább az eljövendőkre tekintene! Bármit gondolsz vagy teszel, úgy kellene intézned, mintha holnap meg kellene halnod. Ha tiszta volna a lelkiismereted, nem nagyon félnél a haláltól. Jobb volna a bűntől őrizkedned, mint a halál elől menekülnöd. Ha ma nem vagy készen, holnap hogy leszel? A holnap bizonytalan, és mit tudod, rád virrad-e?” Megpróbálnak ebben a tudatban élni cselekedni, megváltozik érték rendjük és bölccsé válnak, már nem sietnek nem rohannak, tudat alatt megérnek készülnek a nagy útra. Amikor az az utolsó óra rád köszönt, egészen új színben látod majd elmúlt életedet."Igen, egy napon eljön az igazság megismerése: s ez annyi, mint az öregség és a halál. De akkor ez sem fáj már".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése