TERRORTÁMADÁSOK ÉS UTÓHATÁSAIK,
2015.01.27. 23:15 Balazs_
A szabinkat töltöttük, amikor a hírcsatornák megszakították adásaikat, és az egész világ Párizzsal kezdett el foglalkozni. Két Szíriát is megjárt iszlamista berontott egy hecclap szerkesztőségébe és Kalasnyikovval gyakorolt sajtókritikát. 10 újságíró és két rendőr maradt utánuk holtan, és még két napba telt, amíg végeztek a támadókkal. Egy társuk ezalatt még 5 embert ölt meg, aztán a rendőrök egy bohózatba illő túszmentés végén őt is likvidálták.A politikusok döbbent arcot vágtak, és úgy tettek, mintha derült égből villámcsapásként jött volna a támadás.-------- Pedig előjelek bőven voltak. Szemmel látható, hogy az itt élő muzulmánok közül sokan nemhogy nem akarnak beilleszkedni, hanem egyenesen gyűlölik Franciaországot. Az ország piacvezető az iszlamisták Szíriába történő exportjában (és ezeket a francia média évekig a zsarnokság ellen küzdő szabadságharcosokként sztárolta). A szíriai veteránok haza is térnek, és ezzel se a titkosszolgálatok, se a jogrendszer nem volt képes mit kezdeni. Nekünk már hónapokkal ezelőtt megtiltották a kimenőruha viselését, civilben kellett kimenni, még a katonai hátizsák is tilos volt, hogy ne legyünk potenciális célpontok.-------- Aztán megkezdődtek a kisebb támadások, és erre a hivatalos propaganda úgy reagált, hogy ezek csak „kiegyensúlyozatlan személyiségek” egyéni ámokfutásai, semmi közük se az iszlámhoz, se a terrorizmushoz. A parancsnokunk a Vigipirate előtt kijelentette, hogy „gyakorlatilag háborúban állunk, csak ezt föntről senki nem hajlandó elismerni”. Ezek után nem lepődtem meg a dolgokon.--------
A szabadságról visszatérve megtudtuk, hogy lefújták a 4 hetes síkiképzésünket, helyette a század Marseillebe megy. Tízezer katonát küldtek ki az utcákra, mi is köztük voltunk. Az ezredünk négy századdal vett részt a műveletben. A felszerelésünk a helyzet komolyságához illő volt (nehéz golyóálló mellény, sisak, extra lőszer), ezzel őrjáratoztunk és védtük a kijelölt helyeket, bár tízezer katonát ennél jóval többre is lehetne használni. A francia lakosság szinte megmentőként fogadott, sokan integettek, megköszönték, hogy védjük őket, és szatyorszámra hordták nekünk az ételt. Ez eddig nagyon nem volt jellemző a marseilleiekre.-------
Az első két hétben nem történt incidens. Illetve egy mégis, de ez teljesen más jellegű. A Párizsba küldött századunk egyik raja valami zsinagógát őrzött ott, az egyik francia srác meg becsempészte a barátnőjét. Persze hogy egy intim pillanatban találtak rájuk. Szerintem a rabbi azóta is sokkos állapotban van.------
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése