NAGYSZOMBAT

HOLNAP NAGYSZOMBAT - Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. A katolikus liturgia szerint este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel, a tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak, ezt követi a keresztvíz-szentelés. A nagyszombat a húsvét előtti szombat, amikor a kereszténység arra emlékezik, hogy Jézus holtan feküdt a sírjában másnapi feltámadása előtt i. sz. 33‑ban.-------- Mivel ez a gyász napja, a hagyomány szerint ez egy csendes nap, amikor keveset beszélnek, és amelyen nevetgélni, mulatozni nem szabad, hiszen Jézus a sírban fekszik, és ez a nap az ő siratásáról szól. A hívők ilyenkor a templomban felállított szentsír előtt imádkoznak.---------- Ez egyúttal a nagyböjt utolsó napja. Ugyanakkor ez a nap a lelki készülődés és reményteli várakozás a feltámadásra, hiszen a vallás tanítása szerint Jézus ezen az éjszakán, vasárnapra virradóan győzedelmeskedett a halál felett.------- Ez a szombat nem munkaszüneti nap, tehát az üzletek ugyanúgy nyitva tartanak, mint egy átlagos szombati napon. A nagyszombat minden évben március 21. és április 24. közé, 2024‑ben március 30‑ra esik.------- Az ünnep neve kisbetűvel írandó, mert a helyesírási szabályzat 144. pontja szerint az ünnepek, a nevezetes napok és a történelmi események nevét kis kezdőbetűvel írjuk. A nagyszombat hivatalos latin neve Sabbatum Sanctum, azaz szent szombat. Az ünnep angolul Holy Saturday(= szent szombat), németül Karsamstag(=gyászszombat), franciául Semedi saint 😊 szent szombat), olaszul Sabato santo 😊 szent szombat). - Nagyszombat Jézus sírban pihenésének ideje.-------- A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, jöhet a sonka! - Keresztelővíz- és tűzszentelés, valamint a feltámadási körmenetet ideje nagyszombat. A katolikus templomban jellegzetes szertartás a tűzszentelés. Az előző évi virágvasárnapján szentelt barkára csiholnak tüzet, s annak lángjánál gyújtják meg a húsvéti gyertyát, amely a feltámadó Krisztus jelképe. A megszentelt tűz parazsát a szántóföldön, a szőlőben szórták széjjel, hogy a termést el ne verje a jég. ------ Ugyancsak nagyszombati szertartás a vízszentelés, azaz a templom keresztvizének megszentelése. - A feltámadási körmenet,nagyszombat estéjén történik.----A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében.