A 90-es években a barátom kamionos munkát szeretett volna vállalni, Olaszországba FÁY D'OR ITALIA, nyers állatbőrrel is kereskedő cégnél.A cégnek 15 kamionból álló flottája volt,Olasz és Jugoszláv sofőrökkel,SUSEGANA-ba.-----Én akkoriban a Compack kereskedelmi vállalatnál dolgoztam, csoportvezetőként és kapcsolatban álltam az Olasz céggel mivel mi rakodtuk a kamionjukat.Egyik alkalommal felhívtam telefonon a cégtulajdonost(beszélek olaszul) és elmondtam a barátom kamionosként szeretne nála dolgozni.Közölte szedje össze a papirjait és menjünk ki SUSEGANA-ba,megbeszélésre.-----Beültünk délután a személygép kocsiba és irány Olaszország,felváltva vezettünk egész éjszaka,útközben kazettáimat(1500-as gyüjteményem volt) hallgattuk,Vangelis,Pink Floyd zenéket ,hajnalra értünk oda.SUSEGANA nagyon szép kisváros volt,megkerestük a céget.------A ház gyönyörű, villaszerű teraszos,tele dísz fákkal növényekkel, tipikus Olasz ház volt.Becsengettünk kaputelefonon és kijött egy gyönyörű huszonéves,koromfekete hajú lány szép szemekkel,a főnök lánya.-----Bemutatkoztunk majd betessékelt bennünket az édesapja irodájába.Az édesapja elkérte a papirokat és kávéval megvendégelt minket,majd közölte a feltételeit,elvárásait.----A barátomat letesztelte hozott üres CMR favarlevelet és mondta töltse ki értelem szerüen.Majd megmutatta a telephelyet ami a lakása mögött terült el egy hektáron,volt ott öltöző,zuhanyzó,étkező és szálláshely, pihenő is.----Gyönyörű környezet díszfák,cserjék ,virágok és tisztaság volt.Megbeszélték hogy a fénymásolt okiratokat elküldi Rómába engedélyezés céljából.----- Majd elköszöntünk és bementünk a városba egy étterembe ,finom Olasz kaját ettünk.Aztán pedig ajándék vásárlás,walkman,görkori stb és városnézés ott már akkoriban volt autószalon,gyönyörű kocsikkal.Majd tele élményekkel haza indultunk a rothadó kapitalizmusból a szocializmusba.
Legénykoromban nagy szenzáció volt az iskolai bál. A kisvárdai Bessenyei György gimmnázium disztermében,ami zsufolásig megtelt.Emlékszem egyikőnk belépővel ment be és az emeleten kinyitotta a hátsó ablakot,majd mikor nem jött senki,gyorsan a kis előtetőről bemásztunk az ablakon keresztül,mivel nem voltunk Besisek a bálba.A lányok szüleikkel érkeztek az egyik csinosabb volt mint a másik,elegánsan miniszoknyában vagy egyenruhában voltak öltözve,akkoriban az volt a divat.Az anyukák árgus szemekkel figyelték lányukat,akiket illedelmesen kértünk el a mamájuktól egy táncra.A zenét a város zenekara Bartus Sanyiék szolgáltatták.A bált tanárok felügyelték és a rendetlenkedőket kiküldték a bálból.Az anyukák hajnal felé,már álmosan a napi munka után,fáradtan felügyelték lányaikat.Táncközben lassú számnál,finom érintések,izzadt kézszorítások,egymáshoz simulások voltak.Itt szövődtek a diákkori szerelmek,a randi megbeszélések. A bál reggelig tartott,az anyukák némelyike már szunyókált,majd mentek a kisállomásra, akkoriban a környező falvakból,Litke,Komoró,Tuzsér stb ,sokan vonattal mentek a bálba.A bál egy örök emlék marad amire nagymama és nagypapa korunkban is emlékezünk.---MOST PEDIG EMLÉKEZZÜNK
Meghatározó hely volt a faluban,sok lakodalom és rendezvénynek adott helyet,jégverem is volt ott hütötték a hordós sört,stb.Jánvári Feri bácsi üzemeltette,ügyes talpraesett ember volt,rendszeresen változatosan főztek, GOV-olajosok,TSZ-dolgozók és a TSZ-be dolgozó katonák és sokan mások tértek be egy egy menüre.A konyhások főszakácsa Tóthné Emike és Fekete Irén, néni volt,sok finomságot,halászlevet,stb készítettek.A pincérek, Olajos Pisti a maga kedvességével eleganciájával szolgálta ki a vendégeket,Nagy Feri,Márta Pisti(dzseki) és Feri bácsi is beállt a pult mögé.Fellépet sok hires Pesti énekes ,KOÓS JÁNOS és még sokan mások.Vasárnap délután feljártak kuglizni,lengő tekézni.Híres volt a környéken,igaz bicskázás is volt.Sokszor játszott a bálba a Panoráma Bend együttes,reggelig nyomták,szórakoztatták a bálozókat,mindig telt ház volt.Szép emlékek füzik ide a lakosokat,itt zajlott sok fiatal lagzija többfogásos menüvel,menyasszony ,asszony tánccal ,reggelig.Kisvárdáról Csorba Bertiék is jártak ki,valamint bezdédi cigányok is zenéltek a lagziban,kifulladásig.Nagyon klassz hely volt,más faluból is jöttek sokan a bálokba.De nosztalgiázzunk egy kicsit nézzük meg a videókat
A 90 venes években az Ifi Bungallónak ,a helyi kúltúrházban,volt egy varázsa,a diszkós komorói és a fényeslitkei Kutasi zoli-zolkó qutqsi volt,rendszeresen minden hétvégén szórakoztatta a fiatalokat.A csaposok Gyüre Zsolti ,Sima Béla,Márta Pisti(dzseki) és Kántor István voltak,alkoholt,kávét, cigit,csokit, mindent árultak. Nagyon felkapott hely volt,télen csőrös vaskályhával jól befütöttek,meleg volt. A középiskolások, iskola után odajártak biliárdozni,játék gépezni,különböző trükkökkel kifosztották a gépet kiszedték az apró pénzt,este pedig tömve volt fiúkkal,lányokkal.Történt egyszer hogy Gyüre Csaba becenevén Buli aki rendszeresen feljárt a Bungiba,részegen kirúgta a biliárd asztal lábát.Buli ha ivott nagy showman volt,de szerették őt.Rendszeresen léptek fel Amatőr együttesek,árulták a kazettájukt melyen a zenekar szerepelt,Kivárdiak,Záhonyiak,METALLIKÁT játszottak profi szinten.A Nyíregyháziak,még motort is hoztak csoppelt amit koncert előtt felvittek a szinpadra és beindították.Voltak Miskolci együttesek is,fellépett Debrecenből Gyüre Lajos, zenekarával,érdekesség képpen az utolsó számnál poénból összetörte és megtaposta gitárját.Még Kanadából,szülei disszidáltak, is volt egy lány KATY,aki itt nyaralt litkében Lucáéknál,nagyon tetszett neki a Bungi,azt mondta klassz hely,törte a magyart,kézzel lábbal mutogatva beszélt.Egy lány ezt írta---De jó is volt!!!!!! Amikor az Excalibur megnyílt,a Bunginak vége lett! A másiknak már nem volt olyan hangulata,valahogy semmilyen hangulata nem volt!!!! Olyan volt,amikor a Bunginak vége lett,mintha elvesztettem volna valamit...űr keletkezett.
A faluban a (a mai polgármesteri hivatal )kanyarjában,a Bakajsza bíró házában a padláson a Német katonák és Magyarok,géppuskatüzzel várták az Oroszokat.Sajnos ketten meghaltak itt vannak eltemetve a hősök sírjában.Ott volt a lőállásuk,majd megjelent egy orosz repülő ami legéppuskázta a falut.Szerencsére a lányok és az öregek a kertben ásott bunkerban voltak.Majdnem minden háznál volt bunker mert az orosz katonák bárizsnyát kerestek.Ott éltek,nagyapám is odabújtatta el édesanyámékat,Juliskát Erzsikét,Margitot,Boriskát.Az oroszok felszámolták a géppuska fészket és a katonákat fogságba hurcolták.Raboltak fosztogattak,Fekete Imre bácsinál éppen kocsonyát főztek,az orosz katonák kézzel szedték ki a kocsonyát és megették.Vittek tyúkokat ,libát,krumplit,sonkát,amit találtak mindent megettek a spájzból.Sohajda Mariskanénit megakarták erőszakolni,áldatlan állapotok voltak.Szüleink sok szenvedésen mentek keresztül,megtanulták a túlélési technikát.SOHA NEM AKARUNK HÁBORÚT
A falu szőlőjében két kerülő volt az ötvenes években,Koi József(Balogh Józsi mellett lakott)és Palágyi Sándor. Ők rendszeres látogatói voltak a szüretnek.Fizettségül szőlőt és egy kéve venyigét kaptak.---A SZÜRET--- Korán reggel mentek a lovas szekérrel,dézsába ,puttonnyal hordták a szőlőt,majd taposás után a mustot, 200-250 literes(3-4) hordóba, léhón keresztül öntötték.Ha egy hordó megtelt ittak és danoltak, táncoltak.A szüreten bezdédi cigányok húzták a talpalávalót.Közben ették a tepertős pogácsát,bélest. Délben ebédre,töltött káposzta és sült pecsenye bárányt(piros szalaggal jelölték meg a bárány mert azt a szüretre szánták) ettek és itták a tavalyi bort, az asszonyok és lányok mustot ittak.A hangulat fergeteges volt a hordók estére megteltek a szekéren,a sarogjában.Majd dalolva haza indultak,otthon padlódeszkán ,kötéllel engedték le a hordókat a pincébe.---SZÜRETI FELVONULÁS---A lovakat Csimbók Berti,Bakajsza Pista,Balogh Béla és sokan mások,és az ökrös szekereket (az ökrök szarvain szines szalagok voltak) szépen feldiszítették. Vittek egy búza koszorút a helyi bírónak és a templomba.A lányok piros és kékpettyes ruhában ünnepeltek a szekéren.Végig vonultak a főutcán,a cigányok zenéltek,a lányok fiúk(csizmában és fekete bricses nadrágban) énekeltek.---SZÜRETI BÁL---A bál este kezdődött a csürben,a bejáratnál csendőrök vigyáztak a rendre.A csűr tömve volt fiatalokkal,akik szórakoztak,táncoltak.A zenét Náci és Kan Pista(szaxofon)bezdédi bandája szolgáltatta,hajnalig .Sajnos volt egy nagy tűz, sokan meghaltak az égő csűrben. Igy mulattak elődeink.KORHŰ VIDEÓT NEM TALÁLTAM!!!
Fehérné Piroska néni fia ő is hozzátartozott a faluhoz,ezermester volt.Három testvére volt Jóska,Gabi.A lánytestvére Magda Németországban él.Volt kint nővéréhez Németországba,azt mondta ott a kocsmában még köpni sem lehet, olyan tisztaság van. Gabi kissé hóbortos ember volt,motorjával vasárnap ijjeszgete a kapuban ülő litki embereket.Egyik alkalommal nagy sebességel felment az egyik villany oszlopra.Hegesztő gépe is volt meg mindenféle szerszáma.Történt egyszer nem engedték be a bálba mert ittas volt,ezért bosszúból, a Pap kertben lehúzta a villamos árbócot és így vége lett a bálnak ugyanis nem volt áram.Mindenhez értett,nem vetette meg az italt,gyakori vendége volt a kocsmáknak.A ketjükben feszület volt amelyet Valu Berti bácsi készitett ,Piroska néni rendelésére.Közi Józsi állitotta fel a Zil daruval, még ma is áll. Hamar fiatalon halt meg,édesanyja sokáig egyedül élt,majd ő is meghalt,a házat ledózerolták. Nyugodjanak békében.
Településünkön több zsidó család élt.Sternék, Áron és Zsiga,Weiss család József,Hartman volt a hentes. Elekes krupli kereskedő volt,Hódos egy zöld házban lakott.A vezetőjük Cető bácsi, akinek boltja volt,a középső soron,takarékosak voltak,csengő volt felakasztva a bejárathoz.Csak kóser ételeket ettek,csak Cető bácsi vághatta le az állatot ő választotta ki,hogy kósert egyenek.Még templomuk is volt,igaz egy kis templom, a mai Gyüre Lajosék háza helyén.Rendszeresen ünnepelték a hanukát,temetéskor egy lepedőbe egyszerű deszka koporsóba temettek,vitték őket a litki temetőbe,siratták egymást.A háboruba csendőrök vitték őket szekérrel Kisvárdába,onnan vonattal vitték a gettóba Auschwitzba.A holocausztot túlélték Amerikába emigráltak,ott még élnek leszármazottak.Fényeslitkén van emlékhelyük,a komorói úton.
A településünkön régen több cigánycsalád élt,akik még őrízték a hagyományokat.A kúlturházban emlékszem gyerek voltam,Cigány Sanyi bácsiék,felléptek cigánytáncokat,dalokat,történeteket adtak elő..Karácsonykor járták a falut bethlehemmel és jézus születését dicsőitették.Csatlakoztak hozzájuk bezdédi cigányok is akik karácsony másnapján járták a falut és hegedűltek. Ők voltak azok Sanyi bácsi,és fiai,Józsi,Géza,Kálmán,Ignác,réz trombitával,Sanyi bácsi ezred trobitás volt és a fia Géza is,akik a falú teheneire vigyáztak,csordások voltak.Rendszeresen jártak napszámra,Bözsi ,Irma,Margit,Ilon, néni,házat mázoltak,háton vitték a homokot,lótrágyával,egy egy döglött tyuk fejében.Disznóvágáskor elvitték a belet és megfőzték és paprikás krumplival megtöltötték.A faluban igen sok háznak vetették ki a vályogot.Akkoriban megvolt a becsületük nem loptak,sok házba bejárásuk volt.Csipás Balogh Feri a pálinka főzde mellett lakott,redszeresen megjelent a főzdében éjszaka is és segített némi étel fejében felönteni a cefrét.Nem vetette meg a pálinkát egyik alkalommal berúgott télen, elaludt a fagyban és lefagytak az újjai.Sajnos már ez a generáció kihalt,NYUGODJANAK békében.
A faluhoz ő is hozzá tartozott,a postával majdnem szemben élt vak édesannyával,Mariska nénivel,aki hamar meghalt.Pista,sánta volt,egy báli verekedésen sérült meg,a reformátusok verték meg,a keze kocska volt,sokszor meglátogattam.Volt egy SOKOL rádiója amit hallgatott,a hátuljára 4,5 voltos lapos elem 2 b db volt szigetelő szalaggal ragasztva és a pólusokat forrasztottam össze.A Tisza falatozó gyakori vendége volt,sokszor ott ebédelt.Eljött a karácsony szereztem neki egy fekete fehér TV-t nagyon örült,már a szilveszteri müsort azon nézte.Sokat beszéltem vele az élet dolgairól,szerettem őt.A konyhában spórral fütött ott aludt,volt hogy télen befagyott a víz a lavorban,mert elaludt és kialudt a tűz reggelre a spórban .Vidám ember volt pedig nehéz sorsa volt.Nyugodjál békében barátom.
Volt a faluba két öregfiú GYULA és PISTA,édesanyjuk hamar meghalt igy magukra maradtak.A faluban napszámra jártak dolgozni,vékony de szívós emberek voltak,kissé mások mint a többiek.Emlékszem húsvétkor eljöttek hozzánk,édesanyám főzte a sárgatúrót és megitták a levét.Hangosan kiabálva beszéltek,rendszeresen jártak templomba ,kopottas ruhájukban.Hozzátartoztak a faluhoz,minden sírásáson ott voltak,temetésen vitték a koporsót.A TSZ be is dolgoztak,nehéz sorsuk volt.A haláluk is érdekessé tették őket a temetésen,Fojdik Vidor pap bácsi idején kiborult a koporsó és egyikük kiestt a koporsóból,Vidor bácsi mondta kedveskéim ne féljetek, tegyétek őt vissza és folytatódott a temetés.A sors nekik más utat rendelt.Mindenki szerette őket és étellel ruhával támogatták.NYUGODJATOK BÉKÉBEN.
A legendás Erdélyben található Karcsonyfalva falu a gábor cigányok központja. Több mint 1000 Gábor él itt.A gábor-cigányok, vagy kalapos gáborok (esetleg gáborok) Romániában (főleg Erdélyben) honos cigányok. Jellegzetességük a férfiak által hordott nagy, széles karimájú, fekete kalap, illetve a hatalmas bajuszuk, valamint a nők által hordott színes népviselet. Cigányul, magyarul és románul is beszélnek, de különállásukat szigorúan őrzik, és jellemzően nem házasodnak sem máshova tartozó cigányokkal, sem magyarokkal vagy románokkal. Erdélyben sok helyen kétféle cigány népesség él együtt, de a két népesség teljesen különbözik egymástól. Az egyik az, akit a falu közössége „házi cigányként” tart számon, a másik pedig a „gáborok” nemzetsége. A házi cigányok közül sokan már rég elfelejtették a cigány kultúrát, gyökereiktől elszakított-megfosztott emberek ők, akik jelentős része már a cigány nyelvet sem beszéli. A gáborok általában jómódúak. Tipikus foglalkozásuk a tetőfedés és egyéb bádogos munkák voltak a XX. század második feléig, napjainkban azonban többségük csak kereskedelemmel foglalkozik, illetve egyesek színesfém-csempészettel is. Az erdélyi lakosság szerint a román kormány félig-meddig elnézi a gáborok színesfém-üzelmeit, azzal az indokkal, hogy ezáltal ők tulajdonképpen az állam nemesfémvagyonát növelik. Egyes források szerint a gáborok az eredetileg Havasalföldi cigányok kelderás (căldărari vagy căldăraşi) törzséhez tartoznak, mások szerint eredetileg szombatosok vagy zsidó származású, úgynevezett „jenisek” voltak. Főképp Marosvásárhelyen és környékén, illetve más erdélyi és partiumi nagy városokban és környékükön élnek. Nagyon szigorúan ragaszkodnak nyelvükhöz és hagyományaikhoz.
Volt valamikor régen egy város. Nem volt nagy, nem volt csillogó, de élhető és szép.Gyerek voltam, a szüleim nem ott laktak, de rengeteg időt töltöttem ott a nagyszüleimnél és a fél várost behálózó rokonságnál. Ismertem a város minden klassz helyét: a várkertet, ami maga volt az élő történelem, a Vár utcai parkot, aminek kavicsos útjain hatalmasakat lehetett biciklizni, a szőlődombot a rengeteg gyümölcsével, a nekünk, gyerekeknek végtelennek tűnő "anarcsi", "ajaki" és "dögei" utat amin, az akkori gyér forgalomban lehetett "süvíteni" a biciklikkel, a fagyizókat (majdnem 50 éve ugyanott van a világ legjobb csavaros fagyija), a strandot, a nagybácsikkal látogatott lovaspályát, ahol a világ legjobb lacipecsenyéje és sós perece volt. Emlékeztek erre a városra? És emlékeztek arra, hogy ebben a városban mindenki mosolygott? Mosolygott Fischer Laci bácsi a Csillag utcai trafikjában, mosolygott Lunczer a biciklis műhelyében, mosolygott Nyakó a taxisdroszton, és a város egyetlen koldusa, Citrom (még ő sem volt hajléktalan), jókedvű volt a boltos, a rendőr, a Fő utcán sétáló emberek. Igen akkor még Fő utca volt a maga macskaköveivel, a Halásszal, a mozival és a taxisokkal. Jókedvű volt a város, munkába menet és szabadidőben is. Igen, munkába menet, mert a városban több volt a munkahely mint a lakos,pedig akkor még pár ezerrel többen laktak ott. Működött a Vulkán az Izzó, a Szeszipar, a Malom, a VSZM, a "baromfi" elődje, a Hunnia, a Borsodi és a Coca-Cola lerakatai, a Kísérleti gazdaság, a TSZ, a kórház, a számtalan KTSZ (Kisipari) a vasíparitól a ruhaipariig, a strand, a tűzoltóság, a vasút, a vágóhíd, a rengeteg bolt, étterem, presszó...... és ha valakinek még ez sem volt elég, elmehetett "maszeknak" és abból is normálisan meg tudott élni. Mindenkinek volt munkája, akár helyben is és voltak barátai. Volt szabadideje, vehetett magának szőlőt vagy gyümölcsöst ahol összejöhetett a barátaival, nem volt mindig fáradt és rosszkedvű, és senki nem is tett azért hogy mások azok legyenek. Voltak persze akkor is elégedetlenek, akik morogtak, hogy nekik csak egy öreg trabantjuk van, bezzeg a tanácselnök "négylámpás zsigulival " jár, a gyárigazgató pöffeszkedik a volgában, a maszek szabó meg négy évente lecseréli az autóját, de a gyárigazgató, a tanácselnök, a maszek szabó, sőt az országgyűlési képviselő is ugyanabba a moziba ült be ugyanannyiért, és ugyanoda terítette le a plédjét a strandon mint a gyári melós és köszöntek egymásnak, kezet fogtak és utána együtt álltak be a sorba a lángosért és sörért. Nem volt snassz szóba állni bárkivel is és főleg nem volt szokás átverni a másikat. Ez a város csak volt. Most van valami a helyén, ami már nem ugyanaz és ez nem annak köszönhető hogy pár ezerrel kevesebb az itt lakó és sok ezerrel kevesebb a munkahely. Eltűnt a mosoly és a jókedv, eltűnt a bizalom és a közvetlenség. Ma már derogáló együtt mutatkozni olyannal aki nem "valaki", mármint az "uralkodók" szemében. Hangzatosan összetartozásról beszélnek, miközben a kirekesztés magasiskoláját gyakorolják. A városi ünnepség azt jelenti nekik, hogy csak azok lehetnek ott, akiket ők kiválasztanak, a többiek nem részei a városnak szerintük, még ha a város képviselőtestületének tagjai is. Nem az ő csapatuk és aki nem az, az számukra levegő. Ha ennek megvalósításához hazudniuk kell egy városi képviselőnek, hát megteszik, ha egy megyei képviselőnek, akkor azt is. Ez van. Két dolgot azért a figyelmükbe ajánlanék a nagyuraknak: 1. semmi nem tart örökké és ha fordul a kocka, akkor azt kaphatják vissza, amit adtak. 2. És ez a legfontosabb: A VÁROS NEM KÉT TUCAT EMBERBŐL ÁLL!
