FATEFUL ENCOUNTERS

Sorsszerű találkozás Ez a történet saját, igaz eseményeken alapul. Egy barátságról szól, amely szépen indult, rögös úton haladt és többször vége szakadt. Azonban a feleknek még dolguk volt egymással, így a sors újra és újra lehetőséget adott nekik. Emília és Frida már egy ideje ismerték egymást. Emília egy alapítványnál dolgozott, ahol adományokat dolgoztak fel továbbításra a rászoruló családoknak. Frida önkéntesként csatlakozott a csapathoz, hogy fejlessze nyelvtudását, hiszen egy teljesen másik országban kezdett új életet. Alig beszélte Emília nyelvét. Az elején nagyon sokat nevettek azokon a kézzel-lábbal beszélő mutatványokon, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy megértsék egymás mondanivalóját. De mégis a sok energiamunka megérte, mert barátok lettek. Emília nem sok embert engedett közel magához, viszont nagyon megkedvelte Fridát. Egy új világnézetet, mentalitást kapott tőle, amely megnyitotta a szívét. Rövidesen Frida munkája megváltozott és alig maradt ideje ezt a baráti kapcsolatot is ápolni. Ennek hatására eltávolodtak és megszakadt az aktív kapcsolattartás közöttük. Egyszer egy napon jött a hidegzuhany, hogy Emília - aki időközben kisgyermekes anyukává vált - nagyon beteg lett. Frida értesült a hírről, felvette vele a kapcsolatot, és távolról tudta erősíteni kicsit lelkileg régi barátját. Azonban közelebb nem tudtak kerülni egymáshoz. Emília erős volt, legyőzte a betegséget és anyukaként is megállta a helyét. Telt, múlt az idő, és Fridából is édesanya lett. Viszont magányos volt. Nem nagyon voltak akkor barátai, a férje dolgozott, amíg ő otthon maradt a kislányukkal. Egyik nap felülkerekedett a rossz érzésein és elment a közeli játszóházba gyermekével, ahol találkozott Emíliával és kisfiával. Nagyon megörültek a sorsszerű találkozásnak, ráadásul a gyerekeik is jól kijöttek egymással. A vidám időszak nem tartott sokáig. Emília életének nehéz szakaszában volt és nem engedett közel senkit sem, ezért inkább eltávolodott barátnőjétől. Legbelül megszenvedte a magáét. Frida végtelenül szomorú lett, de elfogadta a másik döntését. Két évvel később Frida épp a családjával sétálgatott, amikor a sors újra összehozta Emíliával. A két régi barátnő szó szerint összeütközött a városi forgatagban. Emília bocsánatot kért amiért eltűnt. Nagyon megbánta, hogy így elfordult Fridától, de már nem volt mersze újra jelentkezni. Ugyanis félt, hogy Frida megorrolt rá végleg. Szerencsére tévedett és semmi harag nem volt közöttük. Egymás nyakába borultak és csak örültek a viszontlátásnak. Mindketten érezték, hogy ez egy igazán sorsszerű kapcsolódás és nekik dolguk van egymással. De ahhoz, hogy erre rájöjjenek, meg kellett fejlődniük, hogy igazán tudják becsülni egymást akkor is, ha épp nehéz helyzetben vannak. Hiszen ha két lélek egymásra talál, akkor sem egy másik ország, sem nyelvi korlátok, sem az együtt töltött évek hiánya nem akadályozhatja meg őket abban, hogy együtt folytassák az útjukat tovább.