A történet testvére Erzsike elbeszélése alapján íródott. ------Két éves korában a várdi úton, egy vasárnap délelőtt, kinyitotta a kiskaput ( tolózáras volt) és kiült az útszélére, a porba, játszani. Komoró felől jött egy részeg motoros (rendőr százados) és áttért az út baloldalára és elütötte a porban ülő gyermeket. A nadrágja pántja beakadt a motor pedáljába és sok méteren át húzta maga után, miközben addig rugdosta a gyermeket, mig el nem szakadt a nadrág pántja.--------- És eddig, szinte szét rugdosta Józsika fejét. Ezután sok műtét következett a pesti AMERIKAI uti klinikán. Itt Dr Juhász János műtötte, és intézte a rehabilitációt is. (Juhász professzor, édesapánkkal egy padban ültek az általános iskolába Litkében) Példás orvosi ellátást kapott Jóska a klinikán.---------De sajnos a súlyos sérülései miatt nem tudott rendesen megtanulni beszélni és járni. Nem tudott megtanulni írni, olvasni. Az orvostudomány akkori lehetőségei szerint a legjobb kezelést kapta, de, az agy olyan súlyosan sérült, hogy akkor azt mondták kb 8-10 évig fog élni.-------- Isten kegyelméből kapott 49 évet. Eleinte csak a fenekén csúszva tudta a helyét megváltoztatni, később négykézláb ment. Ekkor apánk készített neki egy speciális tologót, amivel felállt és azt maga előtt tolva tanult járni. kb. 10 éves volt, mikor úgy megerősödött, hogy bottal járt.-------- Amit végül eldobott és maradt az imbolygós járása. Szüleink halála után rokkant nyugdíjból élt, és mi a testvérei viseltük gondját. Sorsát rendkívüli alázattal és méltósággal viselte.--------- Sokszor volt nagyon szomorú, talán ezért szerette hallgatni a szép népdalokat, magyar nótákat. Kedvenc nótája: Csak egy Jóska van a mi falunkba........Szerény, s mindenért hálás, jó ember volt. Isten nevét soha nem mondta ki tisztelet nélkül. Volt elsőáldozó, bérmálkozott, anyánk őt is megtanította imádkozni. Minden első pénteken áldozott, mert a pap látogatta őt is, mint a betegeket.------- Nagyon szerette a virágokat, szeretett élni. Volt egy veleszületett intelligenciája, ami őt szerethetővé tette a környezete számára. Én úgy érzékeltem( és hiszem h, ez így is volt) őt mindenki szerette, mert ő is mindenkit szeretett. Az élet dolgairól nagyon reálisan gondolkozott, soha senkit nem bántott meg.------- Ha őt megbántották, becsapták (sajnos ilyenre is akadt példa, ritkán) végtelen szomorú volt, de eltürte. Soha nem bántott vissza,sorsa, egész élete példa lehetne számunkra. Mert ebben a pénzközpontú, önző, harácsoló, taposó, embertelen világban sok esetben hátrányt, mellőzést, sértést megkülönböztetést,szenvednek el a sérült emberek. Pedig tanulhatnánk tőlük.-------- Megtanulhatnánk az őszinte, tiszta, minden érdek nélküli szeretetet, tiszteletet, alázatot, hitet ,sorsunkat méltósággal viselni tudó életet. Mert Ő ilyen volt. Így volt Ő a családja, környezete számára nagyon értékes, tanító, szerethető lélek.------- Emléke szeretetünkbe, szívünkbe örökké él. Legyen neki könnyű a föld, isten őrizze az ő álmát.Egyik karácsonykor nagyon hideg, nagy hó volt. Én kora reggel az első vonattal mentem megfőzni az ünnepi ebédjét h, 9-10 óra után a saját családom nak is főzzek. És mire kiértem kb. reg, fél hatkor, már ő befűtött és az asztalon volt a finom forró tea. S mondta, hogy, "Erzsi készítettem neked meleg teát, mert biztos nagyon fázol, mert milyen hideg van kint" S én könnyeimmel küzdve ittam meg.----------leges tea. Ő így tudta tisztelni és szeretni a világot, s benne minden embert, virágot, állatot. Volt egy kutyája, aki mindig elkísérte a boltba, és figyelmeztette, ha jött mögötte valami jármű. Úgy terelgette őt, mint egy hű társ. Ez is nagyon különleges, csodás kapcsolat volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése