Papa❤️
…Már az angyalok vigyáznak szeretett Édesapukámra fent a menyben. Minden olyan gyorsan történt… Még nem tudtam felfogni, hogy soha többe nem fog hazajönni, és átölelni. Nagyon nehéz most megfogalmaznom, hogy milyen érzések kavarognak bennem… Hirtelen, egy nagy üresség támadt a szívemben, és az idő lassabban kezdett el telni. Minden napom egy érzelmi hullámvasút.
Látom a tv-ben, az újságcikkekben, a sok megemlékezést Rólad, de egyszerűen nem tudom elhinni a történéseket… Még az az emlék lebeg előttem, ahogy Balatonon vitorláztunk, és gondtalanul, boldogan éltünk. Veled a csöndet is élveztem.
Még előttem van az egész élet, de tudom, hogy mindig “itt leszel és fogod a kezemet”, és sosem engeded el! Szívem sosem fog elfelejteni!
Mindig itt leszel lélekben! A ballagásomon, az első napomon a gimiben, a diplomaosztómon, az esküvőmön, a gyermekeim születésnapjain, a legboldogabb, és a legszomorúbb napjaimon is!
Amikor felnézek a csillagokra, Te fentről “az égben lebegők csarnokából”, vagy “Gammapolisból” nézel le, és vigyázol ránk! Sosem fogom elfelejteni, az illatodat, a szemedet, a mosolyodat, ahogy a színpadon énekeltél, és azt ahogy Édesanyukámra és Rám néztél!
Biztos vagyok benne, hogy éppen egy fellegi világkörüli turnén vagy Freddie Mercury-val, egy “Éjféli koncerten”, vagy a legnagyobb hullámokat szeled valahol a “Hajnali óceánon”, és újra találkoztál a “Gyöngyhajú lánnyal“. “Fekete pillangók” röpdösnek körülötted es “Régi csibészekkel” nevetgéltek.
A végtelen nyugalmak fellegében, a gondnélküli felhők között tudom, hogy jobb már Neked! Minden elvesztett barátoddal, családtagoddal újra együtt lehetsz! Rengeteg mindent elértél életed során, és örökké egy legenda maradsz itt a földi világon! Egy olyan csoda voltál/vagy/ és leszel, akire emberek milliónyi néz fel és imád! De a legnagyobb rajongód mégis én vagyok! Nálad fantasztikusabb Apukát el sem képzelhettem volna! Hálás vagyok a Jó Istenkének, hogy ennyi éven keresztül együtt lehettünk! Már most nagyon hiányzol! De tudom, hogy majd egyszer úgyis fogunk még találkozni! Addig is ha le tudsz jönni hozzánk néha, tedd meg kérlek! Adj néhány jelet, hogy jól vagy.
A szeretet mindennél erősebb!
Nagyon szeretlek: Léna
“Eö pici angyalkád”, ahogy te neveztél engem, az első gőgicsélésemtől kezdve”
Kóbor János (1943-2021)
IDŐUTAZÓ LÁNY EGY 1860-BAN KÉSZÜLT FESTMÉNYEN? EZEN PÖRÖG MOST A VILÁG
Egy 1860-as években készített festmény tart lázban mindenkit. Egy időutazó, mobilozó nő tűnik ugyanis fel rajta – vélik sokan.
Tényleg egy időutazó látható a nevezetes festményen?
Valaki visszautazott a múltba, hogy a híres festő megeörökítse?
Az internetezők teljesen bezsongtak a 162 éves festménytől.
Ferdinand Georg Waldmüller című festményén első ránézésre úgy tűnik, mintha a rajta szereplő alak egy okostelefont fogna a kezében, ami nyilván valóan lehetetlen, hiszen a kép 1860-ban készült.
A műalkotás hamar népszerű lett az interneten a meglepő felfedezés után.
A kommentelők pedig azonnal kombinálni kezdtek.
Különféle teóriák terjedtek el arról, hogy mit is látni tulajdonképpen a festményen.
A legizgalmasabb teória azt állítja, hogy a festményen egy időutazó nő látható, aki mobilt tart a kezében.
A festő tehát egy időutazóval állhatott kapcsolatban – vélik a teória “megalkotói”.
Bár rengeteg verzió született, mit is tarthat valójában a festő múzsája a kezében, a valódi megoldás persze kevésbé izgalmas.
A műkritikusok szerint egyszerű a magyarázat, hiszen egy imakönyvet olvas sétája közben, nem pedig a közösségi médiát böngészi.
A szakértők külön érdekesnek tartják, hogy mennyire jól láthatóan változott a világ.
Hiszen az 1850-1860-as években az emberek azonnal felismerték volna a lány kezében látható tárgyat, mert az imakönyv olvasása teljesen hétköznapi dolognak számított.
Még 2020-ban jelent meg az Omega Testamentum című albuma, amelyre összesen 18 új dal került fel. A lemeznek akkor az adott különleges aktualitást, hogy megjelenése előtt nem sokkal, szinte egy időben halt meg a formáció két korábbi alapító tagja, Benkő László és Mihály Tamás.
A zenekar tavaly decemberben azt is bejelentette, hogy a lemez két változatban, vinylen is megjelenik. A Testamentum az Omega tizenhetedik stúdiólemeze, elkészítési munkálatai csaknem négy éven át zajlottak.
2021. december 6-án rövid betegség után, életének 78. évében meghalt Kóbor János, az Omega alapító frontembere és énekese. Búcsúztatóját a budapesti Szent István-bazilikában tartották.
Nemrég kiderült, hogy az együttes Testamentum című lemeze lett a tavalyi év legtöbb példányban eladott lemeze Magyarországon.
Trunkos András, a zenekar menedzsere a közelmúltban elárulta, miért olyan szívszorító, hogy pont ez az album ért el ilyen sikert.
2016-ban született meg a lemez ötlete, amelynek Mecky az elejétől kezdve ezt a címet szánta. Nem értettem, miért, de megmagyarázta: ez az ő hagyatéka, egy olyan album, amelyen elmondja a véleményét, a gondolatait a világról, a múltról, a történtekről. Tényleg olyan volt, mint egy végrendelet
– nyilatkozta a Blikknek a menedzser, aki az album elkészítésének ideje alatt is úgy érezte: Kóbor János valóban a tökéletes lemezt szeretné elkészíteni.
Már egyre kevesebb ember mondhatja el magáról, hogy ő nem volt igazolt beteg vagy nem találkozott igazolt beteggel. Arról szeretnék írni, hogy mi miként éltük meg a betegséget.
COVID, ahogy mi megéltük
kép: Pixabay
Tavaly szeptemberben kezdtem a közgazdasági egyetemet. Ezáltal a párommal, valamint több volt osztálytársammal (akik szintén jöttek egyetemre csak általában más-más szakra) közös albérletbe költöztünk.
Megegyeztünk anyuékkal, hogy minden hónap utolsó hétvégéjét, valamint a karácsonyi ünnepeket otthon töltöm. Ennek megfelelően készültem is, amikor szeptember 23-án jött a hír, hogy öcsém COVID-os, így az első hazautazás a szüleimhez elmaradt.
Ezért úgy gondoltuk, hogy egy héttel előrébb hozzuk és leutazunk a vőlegényem szüleihez, öccséhez. Le is beszéltük, majd szeptember 25-én lejöttünk. Aztán szeptember 28-án reggel hazautaztunk. Ezt követően október 1-jén este jött a hívás, hogy mind a leendő sógorom, mind a leendő anyósom-apósom is COVID fertőzött. Bennünk az ütő megállt. Mi ugyanis nem csak ketten lakunk az albérletbe, hanem rajtunk kívül három pár is. Mi azonnal önkéntes karanténba vonultunk és tájékoztattuk a lakótársainkat, ill. a háziorvosunkat is. Végül október 3-án teszteltek bennünket. Mindkettőnk tesztje pozitív lett. Nagyjából 12-15 nap alatt lefutott. Tény, hogy akkor lényegében a lakótársaink is karanténba kerültek. Át is ment mindenkin a vírus. Mindenki lábon kihordta. Eközben öcsém révén a szüleinken is végigment. Szerencsére náluk is enyhe tünetekkel.
Aztán valamikor áprilisban jött a következő fekete leves. Amikor már azt gondoltuk volna, hogy minden rendben lesz, akkor az öcsém ismét pozitív tesztet produkált. Az első két napon csak a szaglásának és ízérzésének hiányára, valamint fáradékonyságra panaszkodott. Aztán belázasodott. Miután három napig nem tudták neki 39°C alá csökkenteni a lázát és egyre inkább panaszkodott, hogy levegőt sem kap rendesen, bevitették anyuék a kórházba, ahova sem aput, sem anyut nem engedték be. Kiderült, hogy hiába volt kint viszonylag meleg, a testvéremnek kétoldali tüdőgyulladása van. Emellett szívizomgyulladást is megállapítottak nála, amire még panasza sem volt. 10 napig volt kórházban. Ebből az első három napban sajnos oxigénellátásra is szorult. Tíz nap után volt olyan állapotban, hogy az otthoni gyógyszeres kezelés újfent elegendő lehetett az orvosok szerint, így hazaengedték. További 6 nap volt, amire még azt kell mondani, hogy borzasztó volt. Étvágytalanság. Ha még is evett valamit, akkor azzal valamilyen formában újra találkozott. Bágyadtság, nagy mértékű hangulatingadozás, ízületi- és izomfájdalmak, nehézlégzés. A nehezebb légzés még fent áll nála, hogy a szívgondok is. A többi vagy teljesen elmúlt vagy alig-alig jön elő.
Szóval nagyjából fél évvel a második felépülését követően, ami megmaradt és az orvosok szerint sajnos nem is fog soha eltűnni: a kialakult szívritmuszavar, tüdőbetegség (a bal tüdőlebeny 40%-ban károsodott).
Mik lettek a következmények?! A versenysportnak annyi, az iskolai tesiórákon sem vehet aktívan részt. A légzése nehézkes.
Mi okozott némi javulást nála?! A kérdés jogos. Az oltás kicsit enyhítette a szívpanaszokat, a légzése ugyan még mindig nehézkes, de nem kell 20-30 méterenként megállni, hogyha pl. boltba megyünk, mert befullad. El tud menni akár 5-600 métert is. Bár szaporodik a levegővétele, de néha már többet is megy megállás nélkül. Ízületi- és izomfájdalmakra egyáltalán nem panaszkodik már.
A múlt heti kontrollon annyit mondott anyuéknak a doki, hogyha a tavaszi oltatlanság mellett a mostani mutációs vírust kapta volna el, akkor lehet, hogy még rosszabb - akár végzetes - következményekkel is járhatna ránézve.
A történetet a szüleink és a testvérem kérésre osztottam meg. Senkit nem szeretnék semmire rábeszélni, ill. semmiről lebeszélni. Csak olvassa el figyelmesen, hogy egy éveken keresztül, évente többször is vizsgált fiatal fiúnak mivel járt a COVID, míg az idősebbek, akik esetleg betegebbek (pl. nagyszüleink, szüleink) lábon kihordták.TAMI
