"Kedves fiam, kedves lányom ....
Ha majd eljön az a nap, hogy öregnek látsz, és koszos kézzel eszem, kérlek légy türelmes. Segíts nekem megmosni, ahogy együtt csináltuk, amikor kicsi voltál.
Ha majd egyedül felöltözni nem tudok, segíts kérlek és légy türelmes. Emlékezz arra az időre, amikor nap mint nap öltözni tanítottalak.
Ha beszéd közben ugyanazokat a dolgokat ismételgetem, kérlek légy türelmes és hallgass meg !
Mert amikor kicsi voltál, nekem türelmesen, minden este el kellett mondanom neked ugyanazt a mesét, amíg el nem aludtál.
Ha majd azt látod, hogy nem ismerem a technológiát, adj egy kis időt, taníts meg, és ne nézz rám azzal a megvető mosollyal.
Imádtam neked megtanítani az ábécét.
Ha valamikor nem emlékszem valamire, vagy elveszítem gondolataimat, hagyj egy kicsit emlékezni, és ha akkor sem sikerül összeszedni őket, ne idegeskedj, kérlek. Nem az a legfontosabb, amit mondok, hanem az, hogy még veled együtt vagyok, és hogy figyelsz rám.
Amikor majd a lábaim elfáradtak, és nem tudom a lépést tartani veled, ne tégy úgy, mintha teher lennék számodra.
Inkább támogass erős kezeiddel, ahogy én tettem veled az első lépéseidben. És el ne engedj, mert én bízok benned, ahogy régen te is bennem.
Ezért majd adj nekem egy kis időt, egy kis türelmet.
Tartsd majd a vállad, hogy megtámasszam fejem, ahogy én is tettem veled.
Segíts lépni, segíts szeretettel és türelemmel befejezni életem. És jutalomként mosolyt adok neked, és azt a határtalan szeretetet, amelyet mindig is éreztem irántad.
Szeretlek benneteket, drága gyermekeim!"
Világegyetemünkben minden rezgésekből áll. Minden atom annak összes részével együtt, minden elektronnal és elemi részecskével, még a tulajdon gondolataink és tudatunk is rezgésekből épül föl. Úgy határozhatjuk meg az Aurát, mint rezgést amely minden anyagi tárgyat körülölel. Ez már elég az Aura érzékeléséhez, feltéve ha képezhetjük magunkat a Aura rezgéseinek látására.
- Az élő (tudattal rendelkező) dolgok (emberek, növények stb.) körül lévő Aura idővel változik, néha meglehetősen gyorsan.
- Az élettelen tárgyak (kövek, kristályok, víz) körül lévő Aura alapjában véve állandó.
A fentebbi állításokat megkérdőjelezhetetlenül bizonyították orosz tudósok, akik a Kirlian effektust használva már több mint 50 éve tanulmányozzák az Aurát.
Az emberek körüli Aurát részben elektromágneses sugárzás alkotja, ami a mikrohullámútól az infravörösön át egészen az ultraviola fényig mozog. Az alacsony frekvenciájú mikrohullámú és infravörös része a színképnek (testhőmérséklet) úgy tűnik, hogy a testünk alacsonyabb funkcióival van összefüggésben (DNS szerkezet, anyagcsere, keringése rendszer stb.) míg a magas frekvenciájú (ultraviola) hullámok inkább a tudatos tevékenységeinkkel kapcsolatosak, mint a gondolkodás, kreativitás, szándékaink, humorérzék és érzelmeink.
Az orosz tudósok, akik 3 évtizeddel tartanak mindenki előtt az Aura kutatás területén, felfedezték, hogy DNS-ünk megváltoztatható a mikrohullámú Aura befolyásolásával. A magas frekvenciájú ultraviola rész nagyon fontos és egyben a legérdekesebb, de mind közül a legkevésbé ismert is. Ugyanakkor ez az a rész, ami puszta szemmel is látható.-------Hogyan lássuk és OLVASSUK az AURÁT-----Aurája mindenkinek van. Élőnek, élettelennek. Minden élő és élettelen rezgést bocsát ki. Az aura több rétegből áll. Van, aki látja, van, aki hiszi, hogy látja. A hit fontos, mert hit nélkül a tudás nem ér semmit. Nem elég elhinni, amit látok, hallok, tudni is kell, hogy azt hova tudom elhelyezni. A látók részben, vagy teljesen látják az aurát. Vannak, akik a fizikai testhez közel álló réteget-rétegeket látják. A tapasztalatok szerint az emberi aurának 7 rétege van. Az első a fizikai test, ami kézzel fogható, szemmel látható. A fizikai testet érző idegek hálózzák be.
A fizikai testünkhöz leginkább hasonlít az éter test. A testhez hasonló, de más anyagból épül fel. Ezt a réteget nagyon sokan látják. Ennek látása hasonló, mint amikor egy gázkonvektor házon kívüli részéből kiáramló örvényt látjuk. A növényeknek ezt a rétegét szintén sokan látják. A növényeken tavasszal lehet legjobban látni az aurát, ekkor élednek újjá, sok energiát vesznek fel és adnak le. Az étertest fogja fel a felénk irányuló energiákat, hogy azt az idegi pályákhoz irányítsa. Tartalmazza az anatómiai képletünket. A következő rétegünk az asztrál test. Itt tároljuk az érzelmeket, vágyainkat. A vágyaink ebben a rétegben fogalmazódnak meg. Az auránknak ez a rétege fotózható Kirlián-módszerrel. Ez a réteg, hasonló egy sugárirányban energiát szétszóró tojáshoz. Az érzéseink, érzelmeink ebben a rétegben színekkel is jelen vannak. A következő réteg a mentál test. Itt van a gondolkodás és az értelem háza. Sokan úgy gondolják, a gondolkodás helye az agy. A gondolkodás és az értelem is a fizikai testen kívül van. Az auránkra hatnak mások érzései, érzelmei, ez a réteg pedig hozza a választ. Halálunk után a fizikai, az éter, az asztrál és a mentáltest felbomlik, eltűnik. A következő réteg a kauzáltest. Ez a réteg megmarad inkarnációkon át, akkor szűnik meg, amikor összes karmikus feladatunkat, vállalásainkat megoldottuk. A kauzáltest a kozmikus tudatunk székhelye. Itt tárolódik a tervünk, szándékaink, elképzeléseink. A következő a buddhitest. Ebben a rétegben éljük meg az örök üdvösséget. A legkülső réteg, ami akár 15-18 méterre is lehet a fizikai testünktől, az atma. Ebben a rétegben van az isteni énünk, vagy felsőbbrendű énnek is nevezzük. Az aura látását bárki megtanulhatja.
Születésünkkor felszálltunk a vonatra és találkoztunk a szüleinkkel, és hisszük, hogy mindig mellettünk fognak utazni.
Ahogy telik az idő, mások is felszállnak a vonatra; és jelentősek lesznek, azaz testvéreink, barátaink, gyerekeink, idegenek, sőt életed szerelme. Azonban valamely állomáson a szüleink leszállnak a vonatról, egyedül hagyva minket ezen az úton. Mások idővel le fognak lépni, és állandó vákuumot hagynak maguk után.
Néhányan azonban annyira észrevétlenek maradnak, hogy észre sem vesszük, hogy felszabadították a helyüket.
Ez a vonatozás tele lesz örömmel, bánattal, fantáziával, várakozásokkal, hellókkal, búcsúval és búcsúval. A siker abból áll, hogy jó kapcsolatot ápolunk minden utassal, ami megköveteli, hogy a legjobbat adjuk magunkból.
A rejtély mindenki számára:
Nem tudjuk, melyik állomáson lépünk le mi magunk. Tehát a legjobb módon kell élnünk, szeretni, megbocsátani, és a legjobbat nyújtani abból, akik vagyunk.
Azért fontos ezt megtenni, mert amikor eljön az idő, hogy lelépjünk és üresen hagyjuk a helyünket, szép emlékeket kell hagynunk magunk után azoknak, akik továbbra is az élet vonatán fognak utazni.
Örömteli utazást kívánok az elkövetkező évekre az élet vonatán. Aratj sikert, adj sok szeretetet és légy boldog. Ami még fontosabb, légy hálás az utazásért!
Végül szeretném megköszönni, hogy a vonatom egyik utasa vagy!
A karma maga az élet, a sorsunk, ami újjászületéstől újjászületésig kísér minket. Majdnem minden embernek voltak előző inkarnálódásai. Természetesen vannak kivételek, akik most születtek először. A lélek mindegyik születése előtt elvállal egy feladatot, amit abban az életében teljesítenie kell. Ha valamiért nem jár sikerrel, ez követi a következő születésébe is, úgynevezett karma adóssága marad. Amit egykor elvállalt, mindenképp teljesítenie kell, nem számít, hány életen keresztül kell küzdenie érte.
Az ember alaphelyzetben semmit sem tud az előző életeiről, bár néhány elmélet szerint a csecsemők még birtokában vannak emlékfoszlányoknak, amik idővel elhalványulnak. Mégis vannak helyek, amik ismeretlenül is vonzanak, vagy taszítanak, emberek, akiket megmagyarázhatatlan módon kedvelünk, vagy zsigerből ellenszenvesek. A miértet néha előző
életeinkben kell keresnünk. Ahol baj, szenvedés, halál ért minket, évszázadok ködén át is érezzük a negatív kisugárzást. Akivel előző életeinkben konfliktusunk volt, akár halálos kimenetelű, akár csak verbális, ritkán lesz első látásra, vagy egyáltalán szimpatikus. Azemlékeket nem hozzuk magunkkal, de a lélek felismeri a másik lelket és jelez nekünk, akár pozitív, akár negatív volt a múltbéli találkozás.
Előző életeink emlékeit többféle módon élhetjük át újra. A regressziós hipnózis hatékony módszer, ugyanakkor nagyon nagy terhet ró az alanyra. Újra átélheti egy halála pillanatát, annak minden fájdalmával együtt, mintha ismét ott lenne. Szakember és orvos jelenléte nélkül nem javasolt senkinek, szívbetegeknek semmiképp sem.
A pránanadi utaztatás, egy tibeti technika, melynek segítségével előző életeink feltárulnak előttünk, a hipnózis rejtette veszélyek nélkül. Az alany végig tudatában van önmagának, csak előző életei emlékeit látja újból.
A karmikus asztrológia, ami sok hasonlóságot mutat a klasszikus asztrológiával, mégis más. Nem a személyiséget vizsgálja, hanem az előző életeket, a régmúlt életekben minket ért hatásokat. Megtudhatjuk, hol és mikor éltünk, férfiként vagy nőként, milyen társadalmi státuszban. Kapcsolatot kereshetünk és találhatunk mai családtagjainkkal, barátainkkal, akár ellenségeinkkel is. Akihez nagyon erős érzelmi kötelék fűz, legyen pozitív vagy negatív, azzal
valószínűleg éltünk már együtt valamikor.
Párkapcsolatokban érdekes kérdés, volt-e már a múltban is közük egymáshoz. A karmikus horoszkóp megmagyarázza a megmagyarázhatatlant. A két lélek felismerte egymást.Sunhsine
A fiú nem értette az anyját, miért mondja mindig azt, hogy már nem szereti a karácsonyt.
Aztán egy nyári napon, amikor egymás után sorjáztak a régi családi történetek, megkérdezte, hogyhogy nem szereted, pedig nagyon szép. A tekintete beleszürkült a kérdésbe.
Amíg gyerekek voltatok, szerettem. Amíg apád élt, szerettem.------
A karácsony ma már csak arra figyelmeztet, hogy egyedül maradtam. A fiú felháborodott a válaszon. Dehogyis maradtál egyedül, hiszen karácsonykor is velünk vagy. Az anya éppolyan váratlanul mosolyodott el, mint ahogy az imént elkomorult: az már a te családod, fiam. Karácsonykor én annak örülök, hogy boldogok vagytok. A fiú akkor, azon a verőfényes, utánozhatatlan délutánon értette meg, miért írja anyja következetesen a neki szánt ajándékokra az ő szálkás, szeretetteljes betűivel, hogy a régi szép karácsonyok emlékére.------
Az anya múlt tavasszal ment el.------ A fiúnak a tavalyi volt az első karácsonya nélküle, és immár a huszonhatodik az apja nélkül. Lehet, hogy ő is így számolta a karácsonyokat, futott végig a fiú agyán.
Szenteste döbbent rá, hogy nem úgy van már az ünneppel, mint azelőtt.
Mintha sérült volna, mintha megbillent volna a karácsony.----- Ezt legelőször apja halála után érezte. Azelőtt még sohasem látta anyját annyira tehetetlennek, védtelennek, mint a férje nélküli első karácsonyon. Két hétre beköltöztette a gyerekek szobájába, hogy unokáinak szuszogását hallgatva ne érezze magát magányosan. Igen, jutott a fiú eszébe, akkor írta első alkalommal a kis ajándékkísérő cédulára, hogy a régi szép karácsonyok emlékére…-----
És a fiú lélekben szánra szállt, hogy újra átélje a régi szép karácsonyok emlékét.
Kisgyerekként ismét együtt sétált apjával a fagyos egerszegi utcákon. Kicsit furcsállotta, de boldog volt, hogy minden december 24-én délután kézen fogta őt, és elmentek megnézni, hová jött meg a Jézuska. -----Ahogy esteledett, egyre több ablak mögül szüremkedtek ki a karácsonyfák fényei. Lehet, hogy mire hazaérnek, addig hozzájuk is eljön. És mindig eljött. Mielőtt elindultak vissza, apja még felnézett a második emeleti erkélyre, és amikor látta a színes égőket, mosolyogva jelezte, a séta véget ért.-----
A fiú tizenkét éves korában májgyulladást kapott, így az ünnepeket, de még a szilvesztert is a megyei kórházban töltötte. Fertőző lévén, senki sem látogathatta meg, ezért aztán karácsony reggel az ablaka alá álltak családtagjai, és onnan integettek. Megvárunk, kiáltották fel.
A fiú a halványzöld kórteremben hagyta a gyerekkorát.------
Akkor náluk a szenteste december 24-e helyett január 4-én jött el. A család teljes szolidaritást vállalt vele, a két bátyja is csak akkor, vízkereszt előtt két nappal bonthatta ki ajándékait.
Másodszor sorkatona korában halasztották el az ünnepet. Mivel a fiú nem tudott se karácsonyra, se szilveszterre szabadságra menni, ezért kispekulálta, hogy majd a kettő között megy haza. Az ötletet a századparancsnoka is furcsállotta, de azt azért kénytelen volt elismerni, hogy december 27-e és 30-a között egy géppuskás távollétében sincs komoly veszélyben a harckészültség. Az innovációnak hála a szülei december 27-ére tolták ki a szentestét.------
A fiú a legkeményebb feladatát 1992 karácsonya előtt kapta az apjától. Operációja előtti estén a kórházi liftnél visszavonta a fiát, és azt mondta neki,
ha a műtőasztalon maradok, vigyázzál majd anyádra.-----
A fiú szeme előtt megjelentek a régi karácsonyi séták, anyja és testvérei boldog tekintete, amikor a nagyszobában megmutatták neki a karácsonyfát, alatta a sok-sok ajándékkal. A műtét a körülményekhez képest sikerült, de 1995 nyarán apját mégis elvitte a rák. A sírjánál anyjára nézett, aki gondolatban akkor nagyon messze járt, és beleremegett a feladat súlyába. Sereg András
