SZOVJET HADIFOGSÁG-GULÁG.

Településünkön, több ember is volt hadifogságban a második világháborúban, Német (édesapám szerencsére német fogságban volt ott jól bántak velük, hozott haza egy telefunken, asztali rádiót) illetve Orosz hadifogságban. Minap beszéltem egyikükkel, az Ő elbeszélése alapján született a történet.----- Több héten keresztül utaztak vasúti vagonban majd gyalog, reményt vesztve, Szibériáig. Nahodkába, s onnan hat napig fel egészen a Bering-szorosig. A Bering-szorostól hetven kilométerre . Úgy hívták ezt a részt, Kolima. -------Az ember mehet Szibériában hónapokig az erdőkön meg fenyveseken keresztül, síkságot lát mindenütt. (ott nem ritka a mínusz 40-70 c fok hideg, a hidegek hullámban jöttek, de nem viharosan. Ezért elviselhető, a vizelet mire földet ért megfagyott), reggelre megérkezvén, egy istentelen nagy fürdőbe, fürösztöttek, fertőtlenítettek minket. Hát tele voltunk tetűvel, annyi volt a tetű bennünk, hogy már kikezdtek.A fürdőben leborotváltak, lenyírtak, bekenték mindenütt, a hónunk alatt, mindenütt az egész testünket, szakállunkat le, aztán mikor megvolt, akkor bekentek valami kenőccsel, olyan fertőtlenítővel. Az úgy csípett! --------Adtak ruhát, amit teveszőrből csináltak, olyan csizma volt, hogy nem kellett fűzni, az is teveszőrből. S pufajka, ki volt bélelve vattával, kabát s sapka, ilyen lehúzós sapka, lehúzta, s csak annyit hagyott szabadon az orránál, s egy kicsit az ajkánál, hogy szuszogjon. Minden reggel skatulyában adtak fókazsírt, s azzal be kellett kennünk magunkat, hogy ne fagyjunk meg, mert még a szemünk pillája is ragadott össze, fagyott meg, olyan hideg volt. --------Reggel olyan nagy facseberben, fabögrében hoztak ételt, mindenkinek adtak egy kanállal, s egy kis karéj kenyeret. Az a leves olyan zöld paradicsomból volt, s káposztával, hallal… Sose felejtem el a legelső ételt,ami furcsa volt. Igaz, hogy már meleg volt, na, az éhes ember mindent megesz. -------Egy 200 fős csapattal kivittek az erdőbe.( Ott olyan erdők voltak, akkora fák ledőlve, hogy talán ott ember nem is járt. Nem eresztették mélyre a gyökerüket,tiszta fenyő volt). Két fegyveres őrrel,(azért csak két őrrel, mert onnan nem volt hova szökni, több száz kilométeren keresztül lakatlan volt a terület és nincs élelem , ruha nélkül megfagytunk volna) kezdetleges kéziszerszámmal és kevéske élelemmel,( egy kis csalán, kevéske szárított hal, és korpa, kása, maguknak főztünk, még az őr kutyáját is megfőztük). ------- A feladat egy több barakkból álló tábor, építése volt,(ekkor még valamennyire jó erőben voltunk). Első nap a fagyos földbe ástunk egy gödröt, abba tüzet raktunk és így haladtunk mélyebbre. (az első gödör az őröké volt) Az éjszakát itt töltöttük a tűz folyamatosan égett, felváltva aludtunk,a tüzet őrizve. Második nap még tovább mélyítettük és nagyobbítottuk a gödröt, és már priccset,(ezen aludtak), tetőt is ácsoltunkk, amit gallyakkal fedtünk be. Két hét alatt elkészült a tábor, a latrinával. Mesélte a wc-zés sem volt egy könnyű eset gyorsan kelet végezni meg ne fagyon a hátsójuk, legtöbbjüknek a hidegtől és az elégtelen élelemtől hasmenése volt. -------Az őrök is büntetésből kerültek a táborba, hisz köztörvényes bűnözők voltak A foglyokkal kegyetlenkedtek, kínozták őket, bármit megtehettek, hiszen az emberi élet itt elértéktelenedett A fogolytáborok(ott aztán poloska, bolha, svábbogár, ott mindenféle volt, csak éppen tisztaság nem), behálózták egész Szibériát, egész Ázsiát… Omszk… Novoszibirszk… Tomszk, Krasznojarszk, Irkutszk, Csita, Habarovszk, Vlagyivosztok,Kolima, Magyar foglyokból mindenüvé jutott. ------A szerencsésebbek, arany vagy rézbányába kerültek ott legalább meleg volt, a halottakat, lent hagyták a bánya elhagyott részében, este jelentették létszám ellenőrzéskor hányan haltak meg aznap.------ A fogolytáborba beütött a tífusz, naponta két-három ember meghalt akkor, ott tél volt, temetni nem tudtak, olyan hideg volt,- 50 fokos hideg, sírt nem ástak télen, valami üres szobába berakták őket, s tavasszal, mikor kezdődött az olvadás, egy közös sírt ástak, s eltemették őket.----- Nehéz volt, szörnyű nehéz volt az idegenben, ott, a végtelen messzeségben… Megszabadulni? Istenem! Minden ember lelke mélyén ott van a vágy a szabadságra… De hogyan? Mit tehettek mást? A sorsot, sorsukat vállalniok kellett.------- Időnként meztelenre vetkőztették, megvizsgálták, milyen erőben vannak,a betegek hamar kihulltak és csak a testben és lélekben erősek élték túl a fogságot, közel hatszázezren kerültek fogságba majdnem a háromnegyede fogoly odaveszett.------ Micsoda vidék, micsoda sors, micsoda élet! Vagy: Élet volt ez?. ------Településünkhöz közel van egy nagy fatelep, ott a háború után is találtak olyan Oroszországból vasúti vagonban behozott fát deszkát, amire magyar hadifogoly üzenet volt vésve írva.