SÚGD.

Suhan az éj, elkerül az álom, mert az ölelő karodat vágyom. Susog a lomb, zenél a lelkem, mond te mennyire érzed hiányom, súgd. A sejtelmes hold víztükrön táncol, gondolatban szívem hozzád láncol. Száll a képzelet, ott vagyok veled, dédelget a karod, csillog a szemed. Suhan az éj, elkerül az álom, mert az ölelő karodat vágyom. Susog a lomb, zenél a lelkem, mond te mennyire érzed hiányom, súgd. A rétre pára száll, az éj ránk vár, egy fáradt meteor hullik le már. Repül a vágy, igézet, képzelet, csendesen jár az óraszerkezet. Suhan az éj, elkerül az álom, mert az ölelő karodat vágyom. Susog a lomb, zenél a lelkem,mond te mennyire érzed hiányom, súgd!