2025. július 2., szerda

TÖNKRE MEGY AZ ÉLETEM

MEGISMERKEDTEM X-EL-ÖSSZEKÖLTÖZTEM VELE.----- Minden olyan szép volt, a tenyerén hordozott, rengeteg mindent kaptam tőle, telefont, ékszereket. Reggelente eljárt boltba, friss péksüteményt hozott. Sajnos eléggé üres volt a lakás, nem volt gáztűzhely, mosógép, csak egy ágy, egy szekrény és kész. Anyuékhoz jártam át főzni, néha reggel 5-kor mentem rántottát csinálni. Anyuék hitelt vettek fel, amiből a házat újították fel, de kaptunk tőlük hűtőt, tűzhelyet, én pedig vettem fel hitelt bútorra. Aztán a párom azt mondta, hogy elege van abból, hogy korán kelek, kihasználnak a munkahelyemen, menjünk be, és mondjak fel. Megtettem.------- Sokáig nem találtam munkát, vagy nem vettek fel. Eltelt egy év. Esküvőre voltunk hivatalosak. Elég messzire kellett utazni, ráadásul senkit nem ismertem az ő rokonságából. Aztán a templomban mondta, hogy Ő is ilyen esküvőt szeretne, velem. Boldog voltam. Ő már volt házas, ami elég rosszul végződött. Megbeszéltük, ha sikerül, következő nyáron összeházasodunk. De nem bírtunk várni, úgyhogy az év (2021) októberében szűk családi körben örök hűséget fogadtunk egymásnak.------- Meg is beszéltük, hogy most már jöhet a baba. Belecsaptunk, és rögön teherbe is estem. Majdnem csodás 9 hónap következett. A baba szépen növögetett odabent. Anyósom sokszor jött segíteni, bár ne tette volna. Direkt idegesített, eltüntette a dolgaim. Gondoltam majd csak kibírom. Egyszer szóvá tettem páromnak, hogy mit művel az anyja. Ő finoman mondta neki, hogy ezt azért mégsem kéne. Persze én tehettem mindenről. Aztán egy nap jött a telefon sógornőmtől, hogy apósom eszméletlenül fekszik, jönnek érte a mentők.---------- Jó pár km-re voltak, férjem dolgozott. Tesómat hívtam segítségül, hogy anyósom haza tudjon menni. Nem voltak már régóta jóban. Együtt voltak, de mégsem. De látni az aggódást, hogy akármit mondott, még szereti. Hazavittük. Pár nap után visszajött, hisz bármikor szülhettem. Apósom kórházban feküdt, kómában.------- Telefonon érdeklődtünk minden nap. Aztán egy nap csörgött a telefon, hogy azonnal menjen, mert rosszabbodott az állapota. Ismét tesómat hívtam. Ez egy pénteki nap volt. Vasárnap jött a telefon, hogy meghalt. Párom keménynek mutatta magát, de belül valami összetört. Ennek most négy éve. 2021. szeptember 05-én megszületett a kisfiunk. Párom végig velem volt a szülésnél, ami 3,5 óra alatt zajlott le. Nagyon fájt, szenvedtem, de most mind cak szép emlék.--------Fogyatékos lett a gyerekünk. férjem engem hibáztat.---- Nekem egy napom úgy telik, hogy reggel felébredek, ellátom a gyereket, megfőzök, aztán megyek nagymamám házába elvégezni, amit kell, aztán a szüleimhez megyek segíteni, mert ők is betegek. Aztán itthon folytatom. Nincsenek barátaim. A férjem nem enged dolgozni. HAGY OTT AZT A SZAR ALAKOT ,VÁLJ EL TŐLE!!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése