2011. április 27., szerda
EMLÉKSZEL....
Emlékszel? Épp este volt...
Még nem jött elő a Hold...
Lenge, lomha, lágy szélben
ott kinn ültünk a réten.
Lopva néztük az alkonyt
s távolabb azt a halmot,
aminek mögé a Nap
pirosló fénnyel haladt...
Egyszer csak átöleltél,
forró szájat kerestél.
- Tündérek táncolgattak -
- Egy csöppnyi zajt se csaptak! -
Szívem ezernyi lángja,
- mint apró égi fáklya -
lobogva lángra lobbant,
szemed tükrében moccant...
Halkan susog a szellő,
ránk borult virágfelhő...
A nagy, zöld óriásról,
ezer kis ágacskáról...
Szemeit eltakarja,
levéllel körbefogja.
Nem leskelődik semmit,
meg se kérdez ő senkit...
Lám már a Hold is felhő!
Halkan suttog a szellő...
Csillagok összebújtak... em hallottak... rder="0" allowfullscreen>
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Egyik kedvencem!
VálaszTörlés